Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
KL OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA ÉS BRAZÍLIA KERESKEDELMI KAPCSOLATAI az első hajó Fiúméba, és a következő évben öt nagyobb vitorláshajó indult Brazíliába.80 Ha hihetünk Gonda szavainak, akkor logikusnak tűnik, hogy a szabadságharc és Fiume elvesztésének következtében akadt meg a kezdeményezés. A továbbiakban fontos látni azt a politikai és ipari helyzetet, amely később lehetővé tette a magyar liszt Brazíliába jutását. 80 Uo. 84. 81 Berend T. Iván - Ránki György: A magyar gazdaság száz éve. Bp. 1972. 37. 82 Gunst P: A magyar mezőgazdasági kivitel i. m. 265. 83 Klement Judit: Válság egy húzóágazatban - a 19. századi malomipar példája. In: Gödörből gödörbe. Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században. Szerk. Katona Csaba. Szombathely 2011.79-90., itt: 80. 84 Czére Béla: Magyarország közlekedése a 19. században (1780-1914). Bp. 1997. 124. 85 1 878-ban jött létre az Osztrák-Magyar Bank, Ausztria-Magyarország közös jegybankja, mely 1922-es felszámolásáig a Monarchia egyik legjelentősebb közös intézménye volt. Erről bővebben Pogány Agnes: Az Osztrák-Magyar Bank felszámolása. Aetas 8. (1992) 4. sz. 19-31. 86 Berend T. I. — Ránki Gy.: A magyar gazdaság száz éve i. m. 40. 87 Halkovics László: A magyar malomipari statisztika története 1850-1950. Statisztikai Szemle 75. (1997) 708-721., itt: 708. A 19. század derekán a Magyar Királyság az agrárországok sorába tartozott, lakossága nagyrészt a mezőgazdaságból élt.81 A gabonatermesztés hatalmas növekedésnek indult, ami az 1850—1870 közötti időszakban volt a legszembetűnőbb.82 A század második felére a malomipar a magyarországi mezőgazdasági termények fontos felvevője lett, sőt egyenesen az ország húzóágazatává vált.83 Már az 1850-es évektől vasúti társaságok szállították a gabonát és a lisztet a tenger felé, ahonnan kereskedelmi hajók vitték tovább a világpiacra. A gabona- és lisztexport egyre növekvő súlya megmutatkozott a magyar külkereskedelemben.84 A kiegyezést követően a mezőgazdasági fejlesztésekhez szükséges tőke, a hitelrendszer kiépülése lehetővé tette a technikai, technológiai feltételek modernizálását, a termelésben és a feldolgozóiparban való gépesítést. Míg 1867-ben az Osztrák(-Magyar) Bank,85 valamint a magyar hitelintézetek 170 millió koronát folyósítottak, addig 1900-ban ennek tizenegyszeresét, 1913-ban pedig mintegy huszonkétszeresét (3,8 milliárd koronát). Monumentális fejlődésen ment keresztül a hazai malomipar, melyre a világpiacon való részvételhez szüksége is volt. Mindemellett a malomipar döntő szerepet játszott a hazai iparosodásban is.86 A statisztikai adatok szerint 1863-ban még csak 147, 1873-ban viszont már 482 gőzmalom őrölte a magyarországi gabonát, melyek 13 budapesti és 20 vidéki illetőségű malomipari társaság tulajdonában voltak. Előre ugorva az időben, a gyarapodás mértékét jól szemlélteti, hogy 1906-ban gőz- és motoros malmokból 2569 létesült az országban, kismalmokból pedig 14 735.87 Budapest a dualizmus időszakában a magyar gazdasági élet központja, az ország legnagyobb árupiaca, malomipari centruma lett. A fővárosban összpontosult a magyarországi 1034
