Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3
hámoz[ni]”, aki a szerelem hatására úgyis „édes kis mama” lesz. Az a nő viszont, akiben nincs benne valahol az „édes kis mama”, önző: ilyen a vízparton napozó „pigment nő” (a napozás divatja az 1920-as évek végén jelent meg).115 A mi fogalomhasználatunk szerinti modern lány eme típusa „víz- és csókálló, mint a rúzs, amit használ; a pigment nőnek nem kell a gyerek és nem kell a választójog; nem háziasszony és nem kereső nő”.116 A semmire se jó, lusta nőként ábrázolt napozó modern lányon kívül ebben a kötetben a „fiatal vagy kevésbé fiatal mindkét nembeli jampecek” is megkapták a magukét. Őket erkölcstelen életük miatt bírálták, mondván: amikor ők „víkendeznek”, nem az angol mintát követik, hanem „divatos és pikáns társasjáték-jelleg[ű]” dolgot játszanak, azaz flörtölnek.117 Másutt is lelepleződnek az „ilyen modern lányok”. Szép Ernő tárcanovellájában Stefi életét követjük nyomon az 1920-as évek közepétől kezdve. A fiatal Stefit Pistának kellett szólítani, mert csak így érezte magát embernek - azaz a többi lányhoz hasonlóan ember akart lenni, nem „tündér”: ám az „emberségük egyelőre annyiból állott, hogy cigarettáztak [... és] arcizomrándulás nélkül csevegtek az év legerősebb [azaz pikáns] regényeiről”, illetve „Pista kisasszony” rengeteg whiskyt ivott a strandon. A hősnő tehát egy modern lány, akit azonban nem csak a dohányzás, az ivás, a strand és a kissé erkölcstelen magatartás jellemez, hanem az irreális vágyak és a céltalan lődörgés az életben. Az elbeszélővel való minden találkozása alkalmával más és más tervei voltak ugyanis: először mérnökhallgatónak készült, azután bankban, majd könyvkötészetben dolgozott, fényképész lett Párizsban, később keramikus (mert „Az akkor kezdett az úrilányok közt elharapózni”), azután „végigvonaglott [...] egy mozgásművészeti kurzust”, és pilóta akart lenni - egészen az utolsó találkozásig, amikor is boldog anyaként babakocsit tolt (azaz amikor kibukott belőle a máshonnan ismerős boldog kis mama).118 Mivel itt nem csak a modern lány mint típus elutasításáról van szó, hanem a hármaskönyv mint sorozat általánosabb patriarchális „fordulatáról”, a továbbiakban az új nő típusának témájához visszatérve tárgyalom az évkönyvet. Az 1935-ös kötet tartalmazza például Vaszary Gábor „A nő legyen újra nő” című írását (az illusztrációkat is a szerző készítette), amely a nők és férfiak egyenlőségét is tagadta, és a nők hivatását a szeretet-gyerekszülés-gyereknevelés hármasával írta le. Mint az előző fejezetben láttuk, a konzervatív és a liberális világnézetű új nők önleírása szerint az anyaság és az önmegvalósítás (ritkábban még az önálló élet is) összebékíthető - ezzel szemben Vaszary ábrázolása szerint a dolgozó nő törvényszerűen elhanyagolja az anyaságot. A férfiak és AMERIKAI LÁNY, ÚJ NŐ ÉS MAGYAR ASSZONY A HORTHY-KORBAN 29 115 Nathalie Chahine: A szépség. A húszas évek. In: A női szépség története. Bp. 2001. 115. 116Az Est hármaskönyve 1935 i. m. 17., 19. (Kiemelések tőlem - S. B.) - Ugyanezt a gondolatot (a nő a férfi pillantása által lesz) egészen otrombán és ostobán írja le az a szerző, aki szerint a nő teste majdhogynem értéktelen (csontváza, fogazata, bőre stb. egy-két pengőért értékesíthető!), de „amit az ember képzelete ad hozzá ezekhez a reális dolgokhoz, az megér egymillió pengőt is”. (sz. n.: Mi az hogy nő? Uo. 43.) 117 Sz. n.: Weekend vagy víkend. Uo. 81. 118 Szép Ernő: Pista. Uo. 123.
