Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3
30 SIPOS BALÁZS nők szexuális egyenlőségét is tagadta, azzal érvelve, hogy az normális, ha egy férfinek sok nővel van kapcsolata - ám ha egy nő létesít kapcsolatot több férfival, akkor őt már züllöttnek kell tekinteni. írása összegzésében az „antimodernista áramlat” visszatérését kívánta, illetve leszögezte: „Egyetlen radikális eszközzel lehetne megállítani ezt a kétségbeejtően nagy fejlődést: visszakényszeríteni a közéletből [itt: a nyilvános térből] az asszonyokat az otthonukba.”119 Vaszary mondanivalóját rajzaival is hangsúlyozta: hat képen rajzolt gyermeket (háromszor anyjával), egy képe a virágból kikelő-születő hosszú hajú nő motívumának variációja (utalás termékenységre és szépségre). Két képén pedig dohányzó nőt mutatott: egyszer egy olyan sorozat részeként, amelynek másik két darabján az említett „Vénusz születése”, valamint egy gyermek látható; egyszer pedig egyenes szoknyát viselő, karján botot tartó, kalapját köszöntésre emelő nőt. Azaz az első esetben a hagyományos értékekkel szembeállítva, olvasóját választásra „kényszerítve” ábrázolta, míg a második esetben a természetellenesnek gondolt és férfias attribútumokat halmozva és eltúlozva.120 Az egyik női közreműködő, herceg Hohenlohe Ferencné a többi szerzőhöz nagyon hasonlóan írja le a modern lány típusút és helyét a társadalomban és a társas érintkezésben. A világháború előtti és utáni helyzetet hasonlította össze egymással, hogy kimutassa: a „boldog béke idejében” jobb volt. A háború utáni nő dolgozni kényszerül, emiatt „luxusasszonyból ember lett”, és szokásaiban és fizikai megjelenésében is a férfihoz kezd hasonlítani: „A mai lány fiús külsőt és modort vett fel [...] csípőnélküli, fiús lány lett [...] természetes és jókedvű víkend-pajtás, részt vesz a férfi fokozott sportszórakozásában”. Ennek azonban a férfi megváltozott igénye (is) az oka: őt nem érdekli „a dísztárgy, a formailag tökéletes luxusasszony. Élete küzdelmében segítőtársat keres, pihenő óráira pedig pajtást, aki miatt nem kell zavartatnia magát.” A férfi igénye és az újféle nő életmódja tehát egymásra talált - de csak látszólag. A szerző úgy látta ugyanis, hogy a „jövő asszonya” talán élvezni fogja az önállóságot és a független életet választja, „de ha egy őszinte percében megkérdeznők az 1935 »önálló« leányát, hogy mi lelkének legmélyebb vágya - azt felelné, hogy: férj és otthon.”121 A másik női szerző, az írónő Bethlen Margit (Bethlen István felesége) szintén férfiasnak látta és láttatta a modern nőt. Ennek a mondjuk úgy férfias nőiességnek jegyei a következők: a cigarettázás, a sízés, a mulatozás, a fizetett munka végzése, továbbá a „könnyedén” vett szerelem-szerelmi élet. Ezek forrása az, hogy „a mai modern női típus eszménye a férfi” - azaz az ilyen nő utánozni akarja a férfit. A probléma tehát újfent és itt is a férfias nő, ami a feminizmussal szembeni régi, első világháború előtti vád alapja is volt; a megoldás pe-119 Vaszary Gábor: A nő legyen újra nő. Uo. 37., 41. - A férfiak és nők szexuális egyenjogúságának kérdésével foglalkozott Erdős Renée „A nagy sikoly” című 1923-as, nyolc kiadásban megjelent regénye is. (Az irodalomtörténész Bánhegyi Jób szerint Erdős regényeinek témája „a nő szexuális párbaja a férfiúval különféle alapadottságok és helyzetek között”. Bánhegyi J.: Magyar nőírók i. m. 111.) Általában is elmondhatjuk, hogy azokat a könyveket tekintették „botránykönyvnek”, amelyek nők „kalandjait” tárgyalták 120 Uo. 35., 37., 39., 41. 121 Hohenlohe Ferencné: Donna Juana. Uo. 59., 61. (Kiemelések tőlem - S. B.)
