Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Komjáti Zoltán Igor: "…Keserves órái és napjai sok ezer léleknek…" (Fülek 1682-es ostroma) IV/1001
1014 KOMJÁTI ZOLTÁN IGOR már pontosabb adatokat közöl: az egész ostromló haderőt 30 ezer főre teszi, és az ostrom időpontjának kezdetét is a helyes módon augusztus 25-re datálta.70 A kuruc csapatok előőrsei már augusztus 18-án megérkeztek Fülek környékére, számuk egyre nőtt, ám a fősereg csak augusztus 25-én érkezett meg Thököly vezetésével. A kurucok tehát a török csapatok érkezése előtt már ott voltak Fülek alatt, erre utal az is, hogy augusztus 22-én Ajnácskő és Fülek között feltartóztatták Vay Adám levelét, amit nem tudni milyen megfontolásból, de mégis beküldtek Koháry Istvánnak.71 A török csapatok is hamar megérkeztek, de az biztos, hogy Ibrahim nem lehetett ott az ostrom kezdeténél, mivel csak augusztus 22-én indult meg Kassáról. König Kelemen ferences szerzetes más képet festett az ostromlókról. Őszerinte a törökök értek először Fülekhez, mégpedig augusztus 27-én, és augusztus 30-ig csak a felvonulásuk zajlott. Augusztus 31-én kezdték meg az ágyúk és a gyalogság sáncainak és árkainak ásását. Fő táboruk Fülek és Fülekpüspöki között terült el, de voltak olyan egységek, melyek a Kakashegyen és az ún. „Durenda” közelében is letáboroztak. Szeptember 1-jén a törökök feladásra szólították fel a védőket, majd másnap, 2-án támadásba is lendültek. Kőnignél a kurucok (Thökölyvel az élükön) csak szeptember 3-án érkeztek meg.72 Ami a védők létszámát illeti, nem tudható, mennyi ember védte Füleket. Az biztos, hogy Kohárynak sikerült feltöltenie a 700 fős keretszámot, és a fellegvár német százada is a rendelkezésére állt Erdkerat kapitánnyal az élen. Az is biztos, hogy a vármegyei nemesség is részt vállalt a katonai feladatokban és felesküdött a vár védelmére. Ez azonban semmiképpen nem tett ki még 3000 főt sem, márpedig a legtöbb forrás alsó, becsült létszáma ez volt. Nem zárható ki, hogy a végvár környékén csellengő szabadlegényekből toborzott Koháry István további katonákat. Adat van arról is, hogy Bélteky Pál korábbi alkapitány is gyűjtötte az embereket.73 Más végvárakból elmenekült német és magyar katonaság is gyarapíthatta Fülek védőinek számát, de pontos adatokat nem tudhatunk. Illésy János szerint a környék minden nemesi származású férfija Fülekre ment a várat megvédeni, akiknek száma a 2000 főt is meghaladta. Koháry ővelük és a 200 német muskétással védte meg a várat. Illésy a magyar várőrségről és a füleki nemességről nem tett említést.74 75 A szakirodalomban fellelhető adatok után a források arról vallanak, hogy Fülek ostroma augusztus 25-én kezdődött meg. Balassa Judit augusztus 27-én ezt írta egy levelében: „...Ma harmad napja [kiemelés tőlem — K. Z. I.] Fülek alá szállott Thököly törökkel együtt, már innét oda, onnét ide ember nem jö-71 MNL OL P 125. 4721. tekercs. No. 6658. (Eszterházy Pál nádor iratai) Vay Ádám levele Koháry Istvánnak (Ajnácskő, 1682. augusztus 22.) 72 Parti Z.\ Fülek i. m. 229-240. Parti Zoltán a ferences szerzetes leírása alapján egy regeszerű, historikus történet keretében dolgozta fel az 1682-es füleki ostrom eseményeit. 73 MNL OL P 125. 4710. tekercs. No. 3847. (Eszterházy Pál nádor iratai) Carlo Strassoldo tábornok levele Esterházy Pálnak (Rózsahegy melletti tábor, 1682. augusztus 17.) 74 Illésy J.: Gróf Koháry István i. m. 21. 75 MNL OL G 12. XII.l. 5. doboz. föl. 195. (A Thököly-szabadságharc levéltára - Levelek (1672-1691), 1682. augusztus havi levelek), Balassa Judit levele ismeretlen személynek (Csábrág, 1682. augusztus 27.)
