Századok – 2002
Közlemények - C. Tóth Norbert: Adatok a megyék és a hiteleshelyek közötti viszonyra a 14. és 15. században II/351
MEGYÉK ÉS HITELESHELYEK A 14. ÉS 15. SZÁZADBAN 361 A válasz egyik részét a hiteleshelyeknél kell keresnünk. Ha hiteleshelyek országos eloszlását megvizsgáljuk a következő helyzetet látjuk (keletről nyugatra haladva): a Gyulafehérváron működő erdélyi káptalan és a kolozsmonostori konvent területi hatásköre többé-kevésbé lefedte Erdély területét,10 8 de a nyugati részekre már besegített a váradi káptalan is. A váradi káptalan hatáskörébe Bihar megyén kívül Szatmár, nem ritkán Szabolcs, Középszolnok és Kraszna megyék tartoztak.10 9 A leleszi konvent szorosan vett hatóköre mintegy 11 megyére (Zemplén, Abaúj, Sáros, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros, Szabolcs, Középszolnok, Szatmár és Kraszna) terjedt ki.11 0 A jászói konventé Abaúj, Sáros, Szepes, Torna és Borsod megyékre.11 1 Az egri káptalané Heves, Külsőszolnok, Borsod és Gömör,112 a szepesi káptalannak Sáros, Szepes, Liptó és Árva megyékre, míg a turóci konventé Turóc, Trencsén és Liptó megyék Vág völgyi részét foglalta magába. Délen az aradi és a csanádi káptalan hatáskörének területe nagyjából megegyezhetett, habár valószínű, hogy a csanádié inkább Csongrád, Békés, Temes és Torontál,113 míg az aradié Zaránd, Temes, Keve, Krassó és Erdélyben Hunyad megye volt.114 A bácsi káptalan hatóköre Bács, Bodrog, Szerém és Valkó megyékre, a pécsi káptalané és a pécsváradi konventé korszakunkban már jószerével csak Baranyára,115 a kalocsai káptalané a Duna menti megyékre,11 6 a szekszárdié pedig jobbára Tolna és Baranya megyére, valamint Fejér megye déli, Somogy megye keleti, Bács és Bodrog megyék Duna menti részére terjedt ki.11 7 A váci káptalan és sági konvent hatásköre nagyjából Nógrád, Hont, Pest, Esztergom (Dunán túli része) és Zólyom, garamszentbenedeki konventé Bars, Esztergom és Komárom (Dunán túli részeik) megye területére korlátozódott. A nyitrai káptalan és a mellette lévő zobori konvent hatásköre Nyitra és Trencsén, ritkán Bars megyék területére teijedt. A pozsonyi káptalané Pozsony és Nyitra megyének Pozsonnyal határos, illetve a Vág folyóig terjedő részét fedte le. Az esztergomi káptalan területe Esztergom és Komárom megyék Dunán inneni része, a veszprémi káptalané megyéjére és a kör-108 A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei (1289-1556), I—II. Kivonatokban közzéteszi és a bevezető tanulmányt írta Jakó Zsigmond. Bp., 1990. 109 Bunyitay Vince: A váradi püspökség káptalani és monostorai a püspökség alapításától 1566-ig. Nagyvárad, 1883. 31. 110 Kumorouitz L. Bernát. A leleszi konvent oklevéladó működése 1569-ig. Turul 42 (1928) 1-2:1-39. 5. 1,1 Tóth-Szabó Pál: Ajászói konvent, mint hiteles hely a középkorban. Turul 20 (1903) 110-119. 115. 112 E. Kovács Péter: Az egri káptalan hiteleshelyi és okievélkiadói tevékenysége az Árpád-korban. Archívum 12. (A Heves megyei Levéltár közleményei) Eger, 1990. 5-43. A szerző meggyőző bizonyítása szerint az Árpád-korban a káptalan területi illetékessége nagyjából megfelelt az egyházmegye területének, ez azonban, ahogyan a pécsi káptalan esetében is, csökkent a jászói és leleszi konvent tevékenységének felfutásával (erre lásd még Borsa: A hiteleshelyekről 101. a. pontban lévő táblázatot). 113 Juhász Kálmán: A csanádi székeskáptalan a középkorban (1030-1552). Makó, 1941. 96-158: Káptalani kiadványok című fejezet regesztái. 114 Juhász Kálmán: Egy dél-alföldi hiteleshely kiadványai. Aradi regeszták. Gyula, 1962. 115 Koszta László: A pécsi székeskáptalan hiteleshelyi tevékenysége (1214-1353). Tanulmányok Pécs történetéből. Pécs, 1998. A 82 és 92. oldalak között lévő grafikonok egyértelműen mutatják, ahogy a káptalan területi hatásköre Baranya megyére szűkül és ez a folyamat 1353 után is folytatódott. 116 Udvardy József: A kalocsai főszékeskáptalan története a középkorban. Bp., 1992. 113-146, regeszták. 117 Szakály Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó működése 1526-ig. Tanulmányok Tolna megye történetéből, I. Szekszárd, 1968. 9-60. 29.
