Századok – 2002
Közlemények - C. Tóth Norbert: Adatok a megyék és a hiteleshelyek közötti viszonyra a 14. és 15. században II/351
362 С. TÓTH NORBERT nyező megyék határmenti sávjára, míg a győri káptalané11 8 és a pannonhalmi konventé11 9 Győr, Moson, Komárom, Pozsony, Sopron és Vas megyék területére terjedt ki. A csornai konvent hatásköre csak közvetlen környezetére korlátozódott, amellett, hogy működése 1353-1393 között szünetelt.12 0 A vasvári káptalan főterülete éppen úgy, ahogy a kapornaki és a zalai meg a somogyi konventé, saját megyéje volt. A felsorolásból kihagytam a négy országos hatáskörű hiteleshelyet, a boszniai, a budai és a fehérvári káptalant meg a fehérvári keresztesek konventjét.12 1 A fentiek fejtegetésem szempontjából azért fontosak, mert minden hiteleshelyhez szóló mandátum végrehajtására a megyebeli vagy ha ilyen nem volt, akkor a legközelebbi hiteleshely volt jogosult már I. Lajos király 1351-es törvényének 22. cikkelye szerint is.12 2 Az áttekintésből több dolog is leszűrhető. A hiteleshelyek száma keletről nyugatra növekszik és ezzel exponenciálisan területi illetékességük csökken. Azaz míg a leleszi konventnek tizenegy megyére, addig a csornai konventnek már csak közvetlen régiójára terjed. Nyilvánvalóan a hiteleshelyi „személyzet" feladata és leterheltsége is ennek megfelően alakult. A hiteleshelyek közül végsősoron a vasvári káptalan csak Vas megyében, a kapornaki és a zalai konvent csak Zalában, a somogyi konvent csak Somogyban, valamint a pécsi káptalan és a pécsváradi konvent pedig kizárólag Baranya megyében látott el ilyen feladatokat és működött mint „megyei" hiteleshely. Tehát az előbb felsorolt hiteleshelyekről elmondható, hogy területi illetékességük megfelelt annak megyének, amelyben voltak. így nyilván megengedhették maguknak, hogy részt vegyenek nem szokványos feladatok ellátásában is, azaz volt rá idejük — ha nem is sűrűn és az időben előrehaladva egyre ritkábban —, hogy a megyéktől mandátumokat fogadjanak és biztosítsák hozzá tanúbizonyságukat a megfelelő fizetés fejében. E mellett úgy gondolom — bár adatokkal alátámasztani egyelőre nem tudom — ezekben az esetekben a megye kéthetente tartott sedriáján az írásbeli munkát is egy hiteleshelyi klerikus láthatta el. Ez azoknál a megyéknél is előfordulhatott, ahol a sedria helye és a hiteleshely között egy-két óránál nem volt nagyobb távolság. Ez az elsőre merész megállapítás nem is annyira hihetetlen, ha figyelembe vesszük az írni tudás elterjedését és azt, hogy az első megyei nótárius említések a 15. századból származnak. (Zala megyéből az első adat 1402-ből,12 3 Szabolcs megyéből 1463-ból,12 4 Tolna me-118 Szovák Kornél: A győri káptalan hiteleshelyi tevékenysége a középkorban. Kézirat. 119 Szovák Kornél: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének kezdetei (1224-1387). Möns Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve, I—III. Szerkesztette Takács Imre. Pannonhalma, 1996. I. 422-462. 430., Dreska: A pannonhalmi konvent 13-61. 120 Horváth Antal: A csornai konvent hiteleshelyi működése. A keszthelyi Gimnázium Evkönyve 1942/43. 3-5. 121 Werbőczy István Hármaskönyve. Az eredetinek 1517-iki első kiadása után fordították, bevezetéssel és utalásokkal ellátták Dr. Kolozsvári Sándor és Dr. Óvári Kelemen, magyarázó jegyzetekkel kíséri Dr. Márkus Dezső. Bp., 1897. 280-283. (II. rész 21. cím). 122 DRH 1301-1457. Collectionem manuscriptam Francisci Döry additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt Georgius Bónis, Vera Bácskai. Bp., 1976. 138. 123 Holub: Zala 157. Bár Zala megyének már 1312-ben említik protonotarius-át, később pedig az ispán jegyzőjét, véleményem szerint ezeket az adatokat el kell választar " azoktól, amikor valóban a megyei nótárius-ról van szó. Vö. még Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Bp., 1946. (=Eckhart: Alkotmány) 131. 124 Zichy X. 286.
