Századok – 2002
Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423
BALATONFÜRED AZ 1860-AS ÉVEKBEN 1429 Ez az állítás az utókor által kiemelt, azaz szűkebben vett elitre is igaz. Ennek igazolására néhány év füredi fürdőlistájából kigyűjtött neveket hoznék föl példának, (1863: Ballagi Mór, Jókai Mór, Vaszary Kolos, Vajda János, Bajza Jenő, Vas Gereben, Lonovics József; 1868: Klapka György, Jókai Mór, Andrássy Gyuláné, Kubinyi Ágoston, Szokoly Viktor, Vaszary Kolos; 1869: Jókai Mór, Vaszary Kolos, Rónay Jácint, Auer Lipót, Horváth Boldizsár; 1872: Kerkápoly Károly, Jókai Mór, Csemegy Károly, Roboz István, Edvi Illés Gyula, Szigligeti Edéné, Vámbéiy Ármin, Vaszary Kolos), amit Jókai Mór egy 1860-ból származó idézetével egészítenék ki: „Füreden nincs már az a szoba, fürdőkád, kémény, szelelőlyuk, ugy magas tetejű kalap s más efféle kiadható lokalitás, ami vendéggel tömve dugva ne volna: de semmi olyan nagy quantumban nem kapható itt, mint poéta. Itt vannak rajtam kívül... Dobsa, Jókai, Tóth Kálmán, Vajda János, Vas Gereben, mely utóbbi legközelebb vesszőt fog futni a füredi hölgysereg sorai között a miért azt írja, hogy Füreden már minden lány menyasszony."20 A témával kapcsolatban végső adalékul említeném csupán, hogy a reformkori Füredet felkereső „nagyok", akiknek jelenléte az utókor szemében az akkori füredi állapotok nagyszerűségét volt hivatva igazolni, nem egy esetben kifejezetten lesújtó véleményt alkottak a fürdőhelyről. Nem volt jó véleménnyel Kossuth, nem volt jó véleménnyel Széchenyi, ám ez ritkán, sőt jobbára egyáltalán nem szokott hangsúlyt kapni. Kossuth Lajos2 1 az alábbiakról számolt be 1842-ben a Pesti Hírlap olvasóinak: „Mondják: Füreden a társalgási hangulat feszes, gőgös, különbözgető: és valóban az a csömörletig. Minden száz ember legalább csinál húsz cottériát, melynek határvonalait itt a születési, amott a pénz arisztokrácia színezi, s mindenikben aprócska alosztályok. {...} Lehetetlen nyíltan nem undorítónak mondani egy-két hetyke uracskának (a törleszkedők osztályából) bántalmas pöffeszkedését, kik polgári születésű vendégek irányában csömörletes gőgöt mutatnak."22 Egybecseng Kossuth meglátásaival nagy politikai ellenfelének, Széchenyi Istvánnak 1846-ban keltezett bírálata. „Hiszen csak Füreden, egy nyaratszaka is több pénz vettetik ki és pazaroltatik el ész-, idő-, egészség- és erény-ölő legnemtelenebb szerencsejátékra, mint a mennyi a kérdéses vállalat életbeléptetésére szükséges volna."2 3 - írta a legnagyobb magyar a balatoni gőzhajózás anyagi okok miatt veszteglő tervével kapcsolatosan, majd így folytatta: „Szinte semmiben sem létezik Füreden azon csín, azon falusi csend, azon kényelem, azon minden fesznélküliség és még is mindenek fölött illedelem, melly más, kivált külföldi fürdő- és borviz-helyeket olly magához vonzó bájerővel ruház fel, hogy mind a már sokat élvezett, mind a még sokat élvezni akaró egyiránt. és nagy számban tódul beléjük."24 Széchenyi a továbbiakban a fürdő egészét illette kemény kritikával: „... ha van hely, hol mozgalom, kifejlett kellem és minden magasb érdek hija miatt tán a szivarokat, politikai pletykákat és a mindennapi közös vacsora utáni korcsmalejtőket kivéve - felüté a nagyobb számra nézve minden kísérőivel együtt az u-20 Jókai Mór: Kakas Márton levele Balaton-Füredről. - Vasárnapi Újság, 1860/31. 375. 21 Kossuth 1842. évi füredi tartózkodásáról: Petneki Aron: A füredi fürdővendég = Rubicon, 1995/1-2. 22 Idézi: Antalffy Gyula: A reformkor Balatonja. Budapest, 1984. 23 Széchenyi István: Balatoni gőzhajózás. 1846. 30-31. 24 Uo. 31."
