Századok – 2002
Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423
1430 KATONA CSABA nalom, az bizony a természetiül vajmi gyönyörűen ellátott, de az emberektül korántsem eléggé ápolt, sőt sok tekintetben még jóformán el is roncsolt Füred!... Itt vajmi sokat tett ugyan a természet, de annál kevésbé vehető észre az ember ápoló keze, midőn elferditési és rontási iránya szinte minden lépten látható."2 5 Megjegyzendő, hogy a Kossuth által is bírált kasztszellem megnyilvánulásai a későbbiekben sem enyhültek. Ennek igazolására is hoznék egy újabb idézetet, ezúttal egy Füredről szóló kiadványból az 1860-as évekből, bizonyítékául annak, hogy a kellemetlen tapasztalatok nem csupán nagyjaink éles szemét sértették. Huszár Imre némileg konkrétabban ír az elkülönült csoportok közti korlátokról: „... ki egy szezont töltött, vagy tölteni fog Füreden, bőven tapasztalhatta vagy tapasztalandja mennyire megöli már magvában a társaséletet s az ezzel összekötött élvezeteket a cotteria-szellem. {...} Néha lát az ember együtt is két három családot. Minden ilyen csoport egy-egy cotteria. Itt három nemes család, emitt három izraelita család, és végre amott egy mágnás és két fertálymágnás család."26 Értékelés más szempontok alapján Tágabban érintve a témát, már-már bántóan szembeszökő, milyen erőteljesen, szinte kizárólagosan határozzák meg Füred reformkori — és későbbi — megítélését is az előzőekben részletesebben tárgyalt szempontok s az e nézetek mentén felsorakoztatott politikai-társadalmi színezetű érvek és kiragadott tények. Ezek estek latba döntő súllyal annak meghatározásában is, hogy a fürdőhely mikor élte fénykorát. Holott, mint már hangsúlyoztuk, egy fürdőhely fejlettségének megítélésében nem lehet csak az ott jelen lévő elit iránt megnyilvánuló pozitív töltet a döntő. Tudomásul kell venni: egy fürdő nem politikai kategória. Ha pusztán csak az elit fürdőbeli időzését vizsgálva vonunk le konzekvenciákat, akkor ferde tükörben látjuk Füred fejlődését. Ha Balatonfüredet mint fürdőt minősíteni akarjuk, akkor sokkalta inkább az alábbi tényezőket kell elsődlegesen figyelemmel kísérni és nem a létszámában szűk elit jelenlétét (s főleg nem az elit abszolút értékítélet szerinti megítélését). 1. Létesítmények, szolgáltatások színvonala, a polgári fürdőtelep kiépülése 2. Megközelíthetőség, közlekedés (a fürdővendégek földrajzi megoszlása) 3. A fürdővendégek társadalmi megoszlása Utóbbi kategóriát már érintettem az elit jelenléte kapcsán, de ha tételesen megvizsgáljuk a fenti három tényezőt, világossá válik, hogy a szakirodalom által kevésbé kutatott2 7 1860-as években a fürdőhely fejlődésének — megítélésünk szerint — minőségileg és tartalmilag is új szakasza vette kezdetét. 25 Uo. 31-32. 26 Huszár Imre\ Balatoni saisonok. In: Nayad. Fürdői-album. Szerk.: Balázs Sándor, Huszár Imre, Rózsaági Antal. Pest, 1863. 27 A kevés kivételből idézném az alábbiakat: „Ekkor éli a reformkor utáni második reneszánszát Balatonfüred." Kotnyek István: A Zala-Somogyi Közlöny és a mezőgazdasági ismeretterjesztés (1862-1873). In: Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása. Kutatások a gazdasági, a társadalmi és kulturális élet szolgálatában. Szerk.: Kanyar József, Tröszt Tibor. Kaposvár, 1978. 61. valamint „... nagyobb építkezésekkel járó változásokra azonban csak 1864-től került sor, amikor mind a főapáti, mint a tihanyi apátsági székbe vállalkozó szellemű papok kerültek." Kása László-. Fürdőkultúra és természetszemlélet kapcsolata a felvilágosodástól a XX. század elejéig. In: Európa híres kertje. Szerk.: R.Várkonyi Ágnes, Kósa László. Budapest, 1993. 217.
