Századok – 2002
Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423
BALATONFÜRED AZ 1860-AS ÉVEKBEN 1431 Létesítmények, szolgáltatások színvonala A polgári fürdőzésnek az érett Monarchia idejére kialakuló szokásrendszerét jellemző több tényező megjelenése az 1860-as évekre tehető Füreden. így például 1861-től 1863-ig jelent meg Balatonfüred első újságja, a Balaton-Füredi Napló, 1861-től már kölcsönkönyvtár,2 8 1863-tól lövölde is állt a vendégek rendelkezésére2 9 és ekkortól kezdve alakították tudatosan az Anna-bál szokásrendszerét (1862-től járt a bál szépének aranyalma stb.), de ezek a tények csupán adalékul szolgálhatnak a fürdő tudatos fejlesztése által diktált nagyberuházások mellett. Míg a korábbi fejlesztések jobbára csak a karbantartást szolgálták (így például a fürdőtelep 1834. évi leégését követő helyreállítási munkálatok), Simon Zsigmond tihanyi apátsága (1865-1891), valamint Kruesz Kriszosztom pannonhalmi főapátsága (1865-1885) idején olyan fejlesztésekre került sor, amelyeket elsősorban nem a szükség, hanem az előrelépés szándéka diktált. „Ugyanazen évben (1865) {...} neveztetett ki a pannonhalmi fő apátságra Dr. Kruesz Kriszosztom úr, ki fürdőhelyünk emelkedését s virágzását szívén hordva, magas befolyását, mint a szerzet főpapja, a tihanyi apát úrral karöltve áldásosán érvényesíti" - írta róluk Jalsovics Aladár Füredet bemutató könyvében.30 A Füred arculatát máig meghatározó legjelentősebb építkezések ekkor már elkerülhetetlenek voltak ahhoz, hogy Füred megőrizhesse korábban kivívott rangját a fürdők sorában. „Simon Zsigmond apát {...} nem kímél semmi áldozatot, hogy Füredet az első rendű európai fürdők színvonalára emelje. {...} Simon Zsigmond Balatonfüred újjáteremtőjének méltán nevezhető, mert ő kezdte meg azt a korszakot, ahol a modern európai fürdők sorában méltán foglalhat helyet"3 1 -dicsérte Simont a Füredről nyaranta több évtizeden át tudósító kaposvári újságíró, Roboz István. Joggal. 1865-66-ban hozták létre a mai Tagore sétány elődjét (Deák Ferenc sétány), új hidegfürdő is épült, emellett 1866-tól 1877-ig a melegfürdőn belül külön kiépítették a márvány-, cin- és fakádas fürdőket, illetve a gőzfürdőt.3 2 1865-ben Erzsébet királyné következő évben esedékes Füredre látogatása okán felújították az Új-fürdőházat. „Midőn mindezeket látja az ember, szinte felsóhajt: miért nem volt csak minden ötödik évben is egy-egy fejedelmi látogatás itt? Ez esetben már régen az európai hírneves fürdők sorában volna Balatonfüred, melynek a természet oly pazar kézzel osztá szépségeit"3 3 - jegyezte meg a Somogy című lap tudósítója 1866-ban az építkezés láttán. A látogatás ugyan elmaradt, ám a rendbehozatalt további építkezések követték 1869-től, melynek során elkészült 28 „... a szerkesztői irodában jövő április 1-től kezdve szép rendelkezhetési kölcsönkönyvtárt fog a... t. cz. fürdői közönségnek és a vidék számára megnyitni a szerkesztőség." Balaton-Füredi Napló, 1861 / 1. 8. 29 Zákonyi Ferenc. Balatonfüred. Veszprém, 1988. 787. 30 Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei képekkel illusztrálva. Budapest, 1878. 27. 31 Balatonfüredről R. I. - Vasárnapi Újság, 1878/31. 205. 32 Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei képekkel illusztrálva. Budapest, 1878. 30. 33 Idézi: Lóczy István: Kölcsönhatások a balatoni fürdőkultúra kialakulásában, különös tekintettel a déli partra. In: Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása. Kutatások a gazdasági, a társadalmi és kulturális élet szolgálatában. Szerk.: Kanyar József, Tröszt Tibor. Kaposvár, 1978. 61.
