Századok – 1999
Tanulmányok - Urbán Aladár: Agitáció a magyar köztársaságért 1848/49-ben II/221
AGITÁCIÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGÉRT X848/49-BEN 243 kötelessége. Ezt mondjuk mi a döntő csaták előtt. Még nem dűlt el a harczi koczka, még nem jött el a mindennapok vége, még van idő megállni."8 2 Ez a hangvétel — és a másnapi írás, amely felmentette a dinasztiát a háborús felelősség alól — felháborította a radikálisokat. Növelte haragjukat, hogy a Közlöny február 10-i több szakaszra osztott cikke elítélte ugyan a monarchistákat, akik félelemből azok, de nevetségessé tette a republikánusokat, akik nem elvből, „mulatságból azok". Ezek — folytatódik Jókai szatirikus írása — ha a trónt „felrúgnák" is, „a monarchicus és aristocraticus institutióink tömkelegét meghagynák in status quo". Felsorolva, hogy megyénként, kerületenként vagy akár hadseregenként hány respublika lenne, hirtelen így fejezi be eszmefuttatását: „A kormányformákróli tanakodásra s alkotmány újrakészítésére békességes idők kellenek."83 Ezekben a napokban Jókai megnyilatkozásaira csak az Alföldi Hírlap reagált. Rövidesen azonban új lapok jelentek meg és megteremtődött a folyamatos sajtóvita lehetősége a kiegyezésre törekvők (a „békepárt") és a radikálisok között. A Közlöny után elsőként, egy hónappal követve azt, & Marczius Tizenötödike jelent meg, korábbi szerkesztőinek: Pálfi Albertnek és Csernátoni Lajosnak irányításával.8 4 Rövidesen, február 22-én látott napvilágot az Esti Lapok, a Közlönytől eltávozott Jókai szerkesztésében, aki mindjárt az első számban „Jog és érdek" cím alatt megjelent kis írását az alábbi megjegyzéssel zárta: „Megpróbáltuk a hazát megmenteni, mint prókátorok, ez nem sikerült. Most megpróbáljuk őt megmenteni, mint katonák, ne adja Isten, de ha ez sem sikerülne, akkor próbáljuk megmenteni, mint politikusok."8 5 Végül február 27-én megjelent a Madarászok lapja, a Debreczeni Lapok, amely azonnal a köztársaság kikiáltását követelte. Ennek lapjain elsősorban az Esti Lapok cikkeivel vitatkozó írásokat találunk, de gyakran nem értett egyet a Marczius Tizenötödike megnyilatkozásaival sem.8 6 A lapok ilyetén megszaporodásával megteremtődtek Debrecenben a sokoldalú elméleti vita feltételei. Ezek a viták azonban nem voltak mentesek a személyeskedéstől, sőt az Esti Lapok lett a szócsöve azoknak a végül eredményes támadásoknak, amelyet március 17-én Kazinczy Gábor képviselőházi interpellációja indított el Madarász László, a republikánusok „frontembere" ellen.8 7 Az elvi viták a két tábor között március első felében inkább csak áttételesek, vagy deklaratívjellegűek. így a Marczius Tizenötödike március l-jén lengyel önkéntesek 82 Közli Jókai Mór: Cikkek és beszédek. (1849. február 9. - 1849.) S. a. r. Szekeres László. III. Bp. 1980. 7. Ld. még Windisch, Közlöny, 55-56; Kosáiy, Sajtótörténet II/l. 236-238. 83 Jókai, Cikkek és beszédek III. 19-20. Kossuth az országgyűlésen febr. 12-én Madarász interpellációjára adott válasza (benne az érintett Jósika Miklós nyilatkozata): KLÖM XV 406-409. Ld. még a cikkek visszhangjára az Alföldi Hírlap febr. 14-i számának írásait: Jókai id. mű III. 720-724; A szabadságharc fővárosa Debrecen, 396-400. 84 Kosáiy, Sajtótörténet II/l. 243-245. A lap 4. számában, febr. 17-én Csernátoni azt fejtegette „Felelősség" c. írásában, hogy a radikalizmus morális álláspont. 85 Jókai id. mű III. 44-45. A lap megjelenésével az MT febr. 24-i számában mind Pálfi, mind Csernátoni foglalkozott; szövegét ld. Jókai id. mű III. 745-748. (Csernátoni szerint Jókai a hazafiak pártját monarchistákra és republikánusokra akarja osztani.) Ld. még Kosáiy, Sajtótörténet II/l. 245-247. 86 A szabadságharc fővárosa Debrecen, 313-315; Kosáry, Sajtótörténet II/l. 247-250. (A lap első számában irányi Dániel Robespierre, Danton vagy Marat „modern kiadását" hiányolta.) 87 Ezzel a kampánnyal — bár érinti a köztársasági agitáció témakörét — nem kívánunk foglalkozni. A Madarász elleni támadásokra és az ellene lefolytatott vizsgálatokra Id. Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy-gyémántok. Fehérvár, é. n. [1994]
