Századok – 1995
Közlemények - Binder Pál: Havaselve vajdaság megalakulásának dél-erdélyi előzményei és következményei (13–14. század) VI/1123
Binder Pál HAVASELVE VAJDASÁG MEGALAKULÁSÁNAK DÉL-ERDÉLYI ELŐZMÉNYEI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI (13-14. SZÁZAD) I. Földrajzi viszonyok A középkori magyar királyság a 12. század folyamán terjedt az Erdélyi Havasoknak is nevezett Déli Kárpátok vonaláig. Amint a magyar államalapítás idején a Szigethegység és a Meszes erdein túl levő tartomány neve Erdőelve -»Erdély (Ultrasylvana, Transilvania), úgy a Havasokon túli terület neve egyszerűen Havaselve (Transalpina) volt. Erdély délkeleti szöglete — Barca-»Barcaság — csak 1211 után kerül a határvédelmi struktúrákba. A régi gyepű a Hargita előterétől kezdve a Rika és Persányi hegység vonalán haladt, s az ettől keletre levő részek (Barcaság, Háromszék, Csík, Gyergyó) a 13. századig gyepűelvének számítottak. A határvédelem szempontjából a legfontosabbak a havasokon és erdőkön átvezető hágók-kapuk voltak. Az erdélyi tájnévadás még a 19. században is megkülönböztette az „erdőn" (Rika-Apácai-Sárkány erdő) belüli — tehát Barcaság, Háromszék — részeket az erdőn kívüliektől. Ezért tanulmányunk elején szükségesnek véljük felmérni az „erdőn" és a „havasokon" átjáró legfontosabb utakat. 1. A Rika-Apácai és Sárkány-erdők útjai A Barcaságot és Erdővidékét az Erdélyi-medencével összekötő út Felsőrákosnál hágott fel a Rikára és onnan Szászzsombor vidékén ért a Homoród völgyébe. A földrajzilag Eszak-Persányként számontartott Rika gerincén haladó régi gyepű helyi elnevezése Kakasborozda.1 Alsórákos és Felsőrákos «- Fehér (Felső-Fehér) vármegyei falvak határán a Kár hágó vidékén máig jól látszanak a keleti lovasnépek előrehaladását gátoló töltések.2 A hajdani gyepűk e szakaszán van az egyértelműen török (besenyő) eredetű két hegynév, a rákosi és az ürmösi Tepő vagy Tepej (tepe törökül hegyet jelent). Az Olt alsórákosi szurdoka a régi időben nem volt járható. Annál jobban megfogható az Apácai erdőn átjövő út stratégiai szerepe. A Persányi hegységen átvezető út nem a mai Bogáti-Magyarósi völgy vonalát követte, hanem Apácán az Országútja3 nevű gerincen haladt és az.ürmösi Tepő alatt ért ki a Fogarasi medence északi részébe, innen s egészen az Olt mirkvásári révjéig több helynév (Várpatak) és középkori várrom (Mihályvára-CetátjUie) jelzi az út egykori stratégiai fontosságát. Fenn az erdőn a Tolvajos az országutak közelében gyakori rablókat jelzi. A mátéfalvi románok a Mihályvára
