Századok – 1995

Közlemények - Binder Pál: Havaselve vajdaság megalakulásának dél-erdélyi előzményei és következményei (13–14. század) VI/1123

1124 BINDER PÁL és a Sólyomkő (Piatra Soimosului) közötti utat Óriások útja (Drumul Uriegilor) néven emlegetik. Az Olt révje közelében levő hegy (Copul Mare, Koppen 722 m) magyar neve Nézőhegy. Amíg a rikai út egy régi vár által őrzött Zsombornál ér le a Homoröd völgyébe, s az apácai út Olt révjének és a közelében fekvő kőhalomszéki szász falu neve Streitfort („hadrév"). Ezen település magyar neve Mirkvásár, bár itt az oklevelekben követhető korban soha vásárt már nem tartottak. A falu határa hajdan egész a Rikáig terjedt, hiszen a Rika legmagasabb csúcsa a Merke-tető. A 15. században többször feljegyezték, hogy az Alsórákoson birtokos Sükösd család nagy területeket szakított ki Mirkvásár határából (1455: Sykws autóm de Rakus magnum territórium ad villám nostram Steythfarth appellatas, pro se occupassent et conservarent occupatas; 1456: in sede nostra Saxonicali Kosd vocata Sykesd de Rakus magnum territórium...)4 A kun s később tatár hadak a rikai és apácai úton jutottak Erdély belsejébe. Még 1432-ben is a törökök és a vele szövetséges Alexandru Aldea havaselvi vajda, miután feldúlták a Barcaságot és a Székelyföld egy részét, eljutottak Kőhalom vidékére és a székelyek és a kozdi szászok közül sokakat rabláncra fűztek.5 A mirkvásári (Streitford) „hadrév " őrzése a szász bevándorlás előtt a besenyő határőrök feladata volt. Maga a Rika-Apácai erdő vonalán a besenyők okleveles jelenléte nem igazolható, hiszen az 1421. évi besenyőket is említő oklevél (praedium Rákos Superioris et Inferioris... et ab olim post Bissenos) Györffy György megállapítása szerint Kemény József által készített hamisítvány.6 Az erdélyi medence puha kőzeteiből legfontosabb bazalt-,,kőhalom" ótörök neve a Rukbas. Itt a besenyő elem olyan erős volt, hogy a Kozd és Homorod völgyében megtelepedett szászok tőlük vették át a ma is használt Reps nevet. A bazaltszirten álló vár régi lehetett, mert ugyanazt a szlávok Gradnak (ez a szomszéd falu: Garat-Stein, Lapide nevében maradt fenn), a magyarok Kőhalomnak, a besenyők pedig Rukóosnak nevezték. Nyelvészetileg kimutatható, hogy a német Reps a Rukbas-ból fejlődött (1431:Ruckbass, 1437: Rückpass) s a középkori latin Rupeshez (szikla)7 népi etimológiával jutott. A Barcaságot és FogarasíÖldet összekötő út szintén a Persányi hegységen halad át, csak ennek régi neve Feketehalmi-erdő (keleti lejtő), illetve Sárkány(i)erdő (Zeidner Wald). A Brassóból kiinduló út (1548: Widebecher Weg) Vidombáknál kel át a Barcán (e rév régi neve bei der Furt) s az erdőn az út jórészt padolva volt.8 A vízválasztó neve a grosse Gescheide Hontems térképén (1532) is feltalálható. Az út keleti részét a feketehalmiak,9 nyugati szakaszát pedig a sárkányiak javították.1

0 2. Az erdélyi Havasok útja a Bodza és Zsil között Erdély és Havaselve között egyaránt járták a szurdokvölgyeket (Bodza, Olt és Zsil szurdoka), a magashegyi hágókat (Tatárhavashágó, Predeál, Törcsvár) és a havasi plájokat vagy ösvényeket (a Fogarasíoldi havasok ösvényei, a szelistyei „Tompa"-út régi román neve Drumul Mare al Muntelui = a Havasi Nagy út). Majdnem minden havasi átjárót várak őriztek, s a magyar királyokra sokfelé a Királykő helynév utal.