Századok – 1995
Tanulmányok - Dombrády Lóránd: A magyar elszakadási törekvések és a hadsereg 1943-ban III/493
496 DOMB RÁD Y LÓRÁND kozott."5 Ebből következőleg a szovjet frontról kivonandó erők ellenében a Balkánra küldendő csapatok révén stratégiai előnyökhöz lehet jutni: „Magyarország számára földrajzi helyzeténél fogva a déli hadszíntér jön beavatkozásra tekintetbe. A szövetséges hadvezetés, illetve háború keretében itt találja meg azokat a feladatokat, amelyek saját katonai helyzetének és célkitűzéseinek, valamint képességeinek jobban megfelelnek. Magyarország ezen hadászati elképzelésben hadászati tartalék a Duna-medencében arccal a Dél- és Dél-Kelet felé."6 Szombathelyi úgy látta, hogy ebben az új helyzetben a németek felismerik annak fontosságát, hogy Magyarország minél nagyobb erőt képviseljen s „hathatósabb támogatást és segítséget nyújtanak úgy a 2. hadseregünk újra felfegyverzése, mint a hátországban lévő erőink felfegyverzése tekintetében is, és adott esetben a keleti hadszíntérről harcoló csapataink szintén a déli hadszíntérre lesznek vonhatók".7 Ezt pedig elsőrendű magyar érdeknek tekintette a vezérkar főnöke azért is, mert egy balkáni partraszállás esetén a románok átállásával kell számolni, aminek bekövetkezte után, hogy ezzel az angolszászoknál jó pontokat szerezzenek, bennünket azonnal meg fognak támadni. Fel kell készülnünk arra, hogy „ezen támadásokat, melyeket valószínűleg a határmenti nagyobb városaink és a Székelyföld ellen fognak intézni, visszaverjük, sőt megtorlásképpen magunk részéről is erélyesen visszavágjunk".8 Egy balkáni háború keretében tehát Románia elleni beavatkozás lenne az első lépés, amelyre nekünk készülni kell, és amely által a közös háború mellett sajátlagos magyar céljainkat is, Erdély teljes megszállását és biztosítását megvalósíthatnánk. „A helyzet ilyen alakulása hatalmas kilátásokkal kecsegtet bennünket. Rendkívül sokat ígér nemzetünk biztonsága és jövője tekintetében. Éppen ezért mindent meg kell tennünk, hogy ezen nagy feladatot képesek legyünk végrehajtani, és nehogy már azelőtt vagy aközben térdre rogyjunk. Minden előkészületet meg kell tenni abban a tekintetben, hogy hatásos és erélyes fellépésünk a kellő pillanatban biztosítva legyen."9 Ennek érdekében Szombathelyi hathatós katonai intézkedéseket is kilátásba helyzett. így a 9. és 5. hadtest, a székely határőrség és egy hegyi dandár, valamint a lovas hadosztály mozgósíthatóságának március végéig történő befejezését ígérte. Ezt az erők minimumaként s egyben maximumaként jelölte meg, mert „nagyobb erőkkel ebben az időben még nem állhatunk ki, mert fegyverkezési és anyagi helyzetünk nem teszi lehetővé azt, hogy hét hadosztálynál nagyobb erővel léphetnénk fel".1 0 Az önmaga igazolását is célzó ajánlásai megtételekor a balkáni helyzet alakulását feltűnő optimizmussal szemlélő Szombathelyi tőle szokatlan módon aligha tekinthette át és fontolhatta meg egy itteni háborúban való katonai részvételünket és annak várható kimenetelét. Különben szembe kellett volna néznie a várható és számunkra kilátástalan stratégiai helyzettel: a magyar csapatok a Balkánon és a hátországban is egyaránt szembe fordulva a keményen ellenálló német csapatokkal segítik a partra szállott szövetséges csapatok előrejutását, ugyanakkor támadó hadműveleteket kezdeményeznek és folytatnak a szintén a szövetségesek mellé csatlakozó és ugyanakkor ellenünk is forduló román hadsereggel. Ezenközben pedig a partraszállást közvetve támogató szovjet csapatok támadása várhatóan gyors ütemben nyer tért a Kárpátok felé. Az érintett hatalmakat különben
