Századok – 1994

Történeti irodalom - Parlamenti képviselőválasztások 1920–1990 (Ism.: Tilkovszky Loránt) VI/1262

1262 TÖRTÉNETI IRODALOM háború alatti bonyhádi húségmozgalom történetéről írt könyvecskéje érdemben hogyan járulhat hozzá Bleyer 1917-1933 közti szerepe megvilágításához? Persze Bleyer utóéletének vizsgálata szempontjából nagyon fontos lett volna a szakirodalomból arról tájékozódni, hogy mely irányzatok hogyan nyúltak Bleyer szellemi és népiségpolitikai hagyatékához, de ez teljességgel hiányzik Fata könyvéből, amely megkerüli azt az alapvető kérdést, hogy Bleyer halála után Bäsch mit vett át Bleyer örökségéből, illetve hogyan hamisította azt meg a Volksdeutsche Kameradschaft, majd a Volksbund. Ez Fata munkájának igen nagy hiányossága. Hiába keressük az irodalomjegyzékben a Suevia Pannonica 1983-as Bleyer-emlékszámából Anton Tafferner tanulmányát egy nagyon fontos kérdésről, a magyarországi német népkutatásról Bleyer idejében; Friedrich Spiegel-Schmidt fejtegetéseit arról, hogy szerepel Bleyer az újabb magyar történetírásban, vagy Hans Christ visszaemlékezését. Igaz, Fata okkal int óvatosságra a visszaemlékezésekkel kapcsolatban (7. 1.), de Georg Goldschmidt visszaemlékezésével például mégis kivételt tett Nem találkozunk Johann Weidleinnek a magyarországi németség 1920-1939. közti politikai fejlődéséről írt tanulmányával sem, amely 1985-ben jelent meg a tiszteletére kiadott emlékkönyvben. E tanulmány idegösszeomlásnak tulajdonítja Bleyer halálát, s nem — mint Fata is — tüdőgyulladás következményének. Egyébként maga Fata is utal Bleyer depresszióira, túlfeszült idegállapotának a budapesti német követjelentésekben korábbról is többször említett megnyilvánulásaira (232, 269.1.). A magam forrásközlései és tanulmányai közül is említhetek néhányat, amelyek felhasználása némely vonatkozásban hasznos lehetett volna. így a Bleyer megbuktatására indított rohamok tekintetében a „Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában" című közleményemet, valamint a Deutscher Schutzbund részéről 1927-ben szervezett — Fata által csak futólag említett — ,Aktion Volksgrundbuch"-ról, s Bleyer ezzel kapcsolatos magatartásáról szólót (Mindkét publikáció 1988-ban jelent meg, a baranyai, illetve a somogyi levéltári évkönyvben.) „Budapesti Munkaközösség a békeszerződések revíziójáért 1925-1933" című, magyarul 1984-ben, de a következő évben németül is megjelent tanulmányom felhasználása annak megvilágításához járulhatott volna hozzá, hogyan rekesztették ki Bleyert az aktív közreműködésből. „A magyarországi német nemzetiségi kérdés a budapesti osztrák követségjelentéseinek tükrében (1918-1938)" című, 1981. évi tanulmányom, amely egyidejűleg osztrák szakfolyóiratban is megjelent, szintén elkerülte a sok mindent újdonságként közlő Fata figyelmét Rendelkezésére állhatott volna ezenkívül német nyelvű 1990. évi áttekintésem az 1918/19. és 1944/45. közti magyarországi nemzetiségpolitikáról (magyarul csak 1992-ben jelent meg), éppúgy, mint, a „A magyarországi németség történetének kronológiája (1919 augusztusától — 1938 márciusáig)", 1986-ból. A kötetben közölt képek részint Bleyert és a magyarországi német mozgalom más nevezetesebb személyiségeit ábrázolják, részint a hazai német lakosság korabeli mindennapjainak hangulatát idézik. A kötethez egyszínű másolatban csatolt — s így nehezen áttekinthető — egykori térkép Csonka-Magyarország német településeit, illetve a hazai német nyelvjárások elterjedtségét mutatja, az 1920-as állapotnak megfelelően. Tilkovszky Lóránt PARLAMENTI KÉPVISELŐVÁLASZTÁSOK 1920-1990 'Iknulmányok. Szerkesztette: Földes György, Hubai László. Politikatörténeti Alapítvány, 1994. 339 1. A hazai népképviseleti országgyűlések történetében — az ideit még nem számítva — harminckét parlamenti választást tartottak' az elsőt 1848-ban, a dualizmus idején — 1867 és 1918 között — tizenhármat, a két világháború között hatot, a második világháború után tizenkettőt. A politikatörténeti kutatás nem nélkülözheti ezek igen tanulságos vizsgálatát, s igazán örvendetes, hogy egy történészekből, szociológusokból, levéltárosokból, statisztikusokból álló kollektíva igen komolyan és felkészülten hozzá is látott e nagy feladathoz. Erőfeszítésük elsősorban arra irányul, hogy Magyarország 20. századi választási atlasza készülhessen el mielőbb, hiszen legközelebbről kétségkívül ez érdekel bennünket. Eddigi eredményeik összefoglalásaként jelent meg ez a tanulmánykötetük. A Földes György és Hubai László szerkesztette munkában, miután Varga Lajos összefoglaló áttekintést ad — mintegy bevezetőként — a dualizmus korának országgyűlési választásairól, egy-egy tanulmány egyenként foglalkozik a két világháború közti időszak, illetve a háborút közvetlenül követő évek