Századok – 1974
Közlemények - Kovács József: Teleki Sándor visszaemlékezései az aradi vértanúk kivégzéséről 1176/V-VI
Kovács József: Teleki Sándor visszaemlékezései az aradi vértanúk kivégzéséről Az alább közreadott visszaemlékezést Teleki Sándor gróf, Petőfi Sándor egyetlen főúri barátja irt,a 1854-ben, francia nyelven, Jersey szigetén, amely akkor angol fennhatóság alatt álló terület volt, és ahol Vidor Hugo mellett Európa más forradalmi gondolkodású számüzöttei találtak menedéket. Teleki Petőfi Sándorral együtt Bem tábornok hadsegédeként vett részt az 1848-49-es szabadságharcban. A segesvári csata hajnalán még együtt volt a költővel, aki a csatában eltűnt, Teleki Sándor pedig a cári csapatok fogságába esett. A cári hadvezetőség — Bécs kérésére — kiadta a foglyokat az osztrákoknak, így került Teleki Sándor az aradi vár börtönébe, ahol együtt raboskodott az október 6-án kivégzett tábornokokkal. így lett szemtanúja, krónikása annak a megrázó eseménynek, amely Európa-szerte kiváltotta a haladó erők tiltakozását. Ezt épp Victor Hugo Événement című lapja foglalta össze és tárta már 1849. október 16-án a francia közvélemény elé. Telekinek sikerült megszöknie az aradi börtönből, és — Törökországot is érintő — kalandos bujdosás után Párizsba került, ahol azonnal felvette a kapcsolatot Vidor Hugóval.1 Louis Bonaparte államcsínye után azonban a francia rendőrség a Vidor Hugo vezdte köztársasági csoporttal kapcsolatban álló Teleki Sándort is kiutasította Franciaországból. Ekkor — a többi számüzöttei együtt — Jersey szigetén telepeddt le, s munkatársa lett a Vidor Hugo szerkesztésében megjelenő L'Homme с. lapnak. Teleki visszaemlékezéseiben félsorolja a lap munkatársait, köztük A. Herczent is, s a következőket írja: „E lapból és ezen emberektől tanultam, hogy a népek testvérek, hogy az egyiknek kínja a másiknak fájdalma; egyiknek öröme a másiknak vigsága; jóléte — mindegyiknek kedvtelése".* A Jersey-i csoport később egy évkönyv kiadását határozta el, ez volt az „Almanach de l'Exil pour 1855", amelyben Teleki Sándor írása az aradi vértanúkról megjelent.3 Ezt az írását Teleki nem vette fel a kiegyezés után Magyarországon megjelentetett emlékiratai négykötetes gyűjteményébe:4 — az emigrációban, a nagyon is friss és tragikus élmények 1 Hankiss János: Victor Hugo ésmagyar emigráció. Történelmi Szemle, 1926. évf. 120 — 138. Eckhardt Sándor : Victor Hugo és a magyarok. Revue de Hongrie, 1931. évf. 231-236. 2 Teleki Sándor: Újabb emlékeim. II. köt. Bp. 1882. 253. 'Almanach de l'Exil pour 1865 (Jersey), 104 — 121. — Váradi-Sternberg János ungvári egyetemi tanár Alekszandr Herczen és Teleki Sándor kapcsolataival foglalkozva, erről a visszaemlékezésről is említést tesz „Utak és találkozások" c. munkájában (Uzsgorod, 1971. 71). — Az Almanachban egyébként — amely a párizsi Bibliothèque Nationale egyik ritkasága — található többek közt Herczen „Le Dualisme — c'est la Monarchie" című elméleti-politikai tanulmánya is. 4 „Emlékeim". Az első két kötet — év-megjelölés nélkül — a Petőfi Társaság kiadásában jelent meg, a további két kötetet a Révai Testvérek adták ki Budapeston, 1882-ben. E kötetek alapján a Szépirodalmi Kiadónál 1958-ban a Magyar Századok sorozatban (Szerk. Tolnai Gábor) válogatás']olent meg Görög Lívia előszavával és jegyzeteivel, „Teleki Sándor emlékezései" címen. Ebben sem szerepel az aradi vértanúk kivégzéséről szóló írás.
