Századok – 1973

Történeti irodalom - Az élet megindulása Miskolcon és Borsodban a felszabadulás után (Ism. Gyimesi Sándor) 493/II

TÖRTÉNETI IRODALOM 495 síiknek így csak formális jelentősége van. Annál hasznosabbak viszont azok az utalások, amelyek az azonos alapszámon fekvő, vagy az üggyel kapcsolatos egyéb iratanyagra utalnak (például a 62. sz. irat). A jegyzetek tömör magyarázatai azokat a hézagokat is kitöltik, amelyek az iratok válogatása során szükségképpen keletkeztek, s a dokumentumok közé mintegy összekötő szövegként illeszkedve nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a kötet nem mozaikokat, hanem teljes képet nyújt olvasóinak. Ez kárpótol a bevezető rövidségéért, amely a történeti jelenségekre éppen csak utalva inkább az iratközlés szempontjainak megvilágítására szorítkozik. Még így is van átfedés a bevezető 11 —12. oldalon olvasható szövege s a 30. oldalon levő jegyzet között. A kötetet hely-, nóv- és tárgymutató egészíti ki. A névmutatónál nagyon helyesen közlik a személyre vonatkozó legfontosabb, illetve feltalálható életrajzi adatokat is. A for, rások áttekinthetősége érdekében a kötet elején külön jegyzékbe foglalták az iratokat a tételszámok növekvő rendjében. E jegyzék a sorszámon és dátumon kívül tartalmazza a regeszták szövegét is. Az irattól elszakítva azonban e címszerű kivonatok néha félrevezetőek lehetnek. A 134. iratnál például azt olvashatjuk: „Jegyzőkönyv a Nemzeti Bizottság alakuló üléséről." A kötet alapján itt a Miskolci Nemzeti Bizottságra gondolhatnánk, holott az iratból kitetszően a mezőcsáti Nemzeti Bizottságról van szó. Hasonlóan van a 244. sz. irat esetében is. Ugyanakkor a 106. sz. iratnál a jegyzék szövege („jegyzőkönyv Radostyán község Nemzeti Bizottságának megalakulásáról") már kifogástalan. Ezt a mintát már csak az egyöntetűség kedvéért is hasznos lett volna követni. Az apróbb, inkább csak szépséghibának számító ilyenfajta javítanivalók azonban egy alapvetően jó munka arculatán jelentkeznek, amely rangos helyet foglal el helytörté-I neti kiadványaink sorában. GYIMESI SÁNDOR 13*