Századok – 1966
Közlemények - Tömöry Márta: Bosznia-Hercegovina annektálásának történetéből (Részletek Thallóczy Lajos naplóiból) 878
Tömöry Márta : Bosznia-Hercegovina annektálásának történetéből (Részletek Thallóczy Lajos naplóiból)* I Thallóczy Lajos érdekes egyénisége volt a múlt század utolsó, századunk két első évtizedének. Eredetileg Strommer (Benedek) Lajosnak hívták, Kassán született, de budainak vallotta magát,1 születési éve 1857, bár haláláig 4 évvel idősebbnek tudták.2 Már középiskolás korában figyelemre méltó történetírói készségről tanúskodó dolgozatokat írt. Egészen fiatalon előbb az országgyűlési gyorsírók között tevékenykedik, igen rövid ideig dolgozik a Nemzeti Múzeumban Fraknói Vilmos keze alatt, majd 1877-ben a budai levéltárba kerül, mint levéltáros. Kállay Benjamin 3 közös pénzügyminiszter hamarosan felfigyel rá — nyelvtudása miatt —, s felviszi Bécsbe, a minisztériuma keretén belül működő udvari kamarai levéltárba, a Hofkammerarchivba, ahol előbb (1885-től) beosztott levéltáros, majd hosszú éveken át a levéltár igazgatója, « Kállaynak, mint Bosznia-Hercegovina kormányzójának jobbkeze a tartományok ügyeinek intézésében.4 Mellékfoglalkozás, vagy passzióként jut ideje csak a történelemmel foglalkozni — a bécsi Thereziánuin és a bécsi Keleti (konzuli) Akadémia növendékeit oktatja magyar történelemre, jogra, illetve közjogra5 , közben folyamatosan jelenteti meg főleg a középkori magyar, illetve balkáni szláv népek történetével foglalkozó tanulmányait. 23 éves korában egyetemi magántanári képesítést nyer, 26 éves korában akadémiai levelezőtag, s a 29 éves Thallóczyt már a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai között találjuk. * E cikk részlete szerző Thallóczy Lajos naplóiból készülő, politikai történeti vonatkozású feljegyzéseit tartalmazó kéziratos munkájának. 1 Thallóczy születésekor budai származású apja kassai adóhivatalnok, akit röviddel fia születése után Budára, a pénzügyminisztériumba rendeltek. Thallóczy iskoláit már Budán kezdte el. 2 Születési évét megváltoztatta, mert csak így nyerhetett el egy oroszországi tanulmányutat, illetve kiküldetést. Hivatalosan mindenütt 4 évvel idősebbnek, azaz 1854-es születésűnek tudták. 3 Kállay Benjamin (1839 —1903) előbb országgyűlési képviselő szabadelvű prog- \ rammal, majd a Sennyei-párt tagja, 1868 januárjától belgrádi főkonzul, diplomáciai ágens, Andrássy Gyula bizalmi embere. Az egymásnak küldött távirataikat sokszor siffrírozottan — titkos jelekkel, számokkal — írták. Ld. ehhez: Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban OSzKK), Fol. Hung. 1732, ill. 1733. — 1878-tól a közös pénzügyminisztérium osztályfőnöke, 1882-től haláláig közös pénzügyminiszter, ugyanakkor Bosznia-Hercegovina kormányzója. 4 A közös pénzügyminisztérium bosnyák-hercegovinai főosztályának beosztottja, később főosztályvezetője; előbb csak a tartományok közoktatásügyei tartoztak hatáskörébe. Később Kállay mindjobban rá támaszkodott általában a boszniai ügyek intézésénél. Thallóczy valóban a két tartomány kitűnő szakemberévé fejlődött. 5 Elhangzott előadásait összegyűjtve nyomtatásban megjelentette: A közjog kútfői. Quellen des Staatsrechtes. Magyarország közjoga. Gyakorlati vezérfonal. [Szerk.: Thallóczy Lajos, a es. kir. Keleti Akadémia magyar közjog tanára.] Bécs. 1897. 369 1.
