Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Katholikus Szemle - 97

5S TÖRTÉNETI IRODALOM. gyűjtemény csak nyert azzal, hogy leírója nálunk nem épen gyakori, alapos vallatás alá veszi minden darabját és ismert módszerével vonja le belőle — sokszor meglepően világos — igazságait. — Orient Gyula : Az Erdélyi Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának gyógyszerészeti gyűjteménye czímen ismerteti az illető csoport keletkezésének történetét és tárgyait. Utóbbiak között gyógyszertári állványedények, egy 1776-ban kelt gyógyszerészi oklevél, 1602-ből származó vény (recipe !) stb. szerepelnek. Művelődéstörténeti jelentőségű az 1793. évi szeptemberben kelt gyógyszerészi instructio, melynek szerzője : Mauksch Tóbiás senator és privilegisalt gyógyszerész Kolozsvár sz. kir. városában és polgári gyógyszerész Marosvásárhelyt. Eredetileg német nyelven írta instructioját kisebbik fia részére, de itt — igaz, hogy gyenge — magyar fordításban kapjuk. Minthogy nem pusztán szakbeli utasításokat ad, hanem úgyszólván parainesis az életre, — rendkívül érdekes adatokat nyújt egy XVIII. sz. végi jómódú erdélyi szász polgár családéletmódja, életfelfogása, erkölcsi álláspontja és gyakorlatiassága tekintetében. E kor művelődéstörténetével foglalkozók okvetlenül méltassák figyelmükre. Egyetemes Philologiai Közlöny. Okt.—Nov.—Decz. Vári Rezsó : Onasander. A görög taktikusnak életadatait válogatja össze, ismerteti művének tartalmát fejezetenként és kéziratait állítja össze. — Birkás Géza: Eustache Deschamps magyarországi utazása és magyar vonatkozású költeményei. A Revue de Hongrie 1911. évfolyamában (A. R. czikkében) fölvetett themát dolgozza ki teljesebben. Deschamps hazánkban a XIV. sz. utolsó harmadában járt. Négy költeményt írt Mária magyar királynéról, egyben magyarországi utazásáról emlékezik meg, kettőben a nápolyi balsikert siratja. Ezeket a czikk részletesen ismerteti, kivonatolja. — Trostler József : Freytag Gusztáv magyar tárgyú elbeszélései. Rámutat a 30-as és 40-es évek magyar divatjára a külföldi szépirodalomban s azután sorra veszi az elbeszéléseket. — Kerényi Károly ismerteti W. Reese könyvét (Die griechischen Nachrichten über Indien bis zum Feldzuge Alexanders des grossen. 1914.). Irodalomtörténet. 1919. Jan.—Febr. Zsigmond Ferencz : Vas Gereben. Igen érdekes írói jellemrajz, melyben különösen az ötvenes évek tipikus írói vonásainak megállapítása érdemel figyelmet. — B. Gy. (Bakos Gyula) ismerteti Kovács Sándor kiadványát (I. Petrőczi István és Révay Erzsébet levelei), —- V. M. а В ács-Bodrog Vármegyei Történelmi Társulat Évkönyvét. Katholikus Szemle. 1918. Június. Csitáry Béláné : Szent István ünnepe hajdan és most cz. czikkében a reánk maradt emlékek felhasználásával áttekintően előadja, hogyan ünnepelte meg a magyar nemzet Szent István emlékezetét, hogyan tisztelte a szent jobbot az aranybulla idejétől máig. Ismerteti az aranybullának Szent István ünnepének megtartására vonatkozó első czikkelyét, majd a Hartviklegenda nyomán elmondja a szent jobb feltalálását, megemlíti III. István oklevelét, mely a szent jobb tiszteletéről és a szent jobbi apátság alapításáról illetve megújításáról számol be, idézi Garotti Ágoston zágrábi püspök szavait a szent jobb tiszteletéről. Majd megemlékezik a székesfehérvári és váradi egyházak számára 1433-ban kelt búcsúengedélyekről. Elmondja a szent jobb viszontagságait a török idők alatt ; hogyan került Székesfehérvárról Budára, innét török zsákmány gyanánt Boszniába, majd a raguzai dominikánusokhoz, végül hogyan került vissza Mária Terézia hosszas fáradozásai után ismét Budára. Közli az 1818-ban kelt, József nádor által szerkesztett s a helytartótanács által kiadott rendeletet, mely az ünnep megtartását Századok. 1919. I—II. füzet. 7