Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Katholikus Szemle - 97

5S TÖRTÉNETI IRODALOM. szabályozza. Elmondja, mily jelentőséget nyert az Jünnep az abszolutismus után, nevezetesen 1860-ban, s közli több egykorú újság leírását az ünnepről. Végül megemlékezik az »Országos Nemzeti Szövetség« 1903-i törekvéséről az ünnep emelésére. — Gr. Vay Péter folytatja i>A világküzdelem keleti harcterein« czímü dolgozatát. Ezúttal Anatoliáról, a mezopotámiai és palesztinai harczterekről ír, majd vázolja Egyiptom jelenlegi helyzetét és sorra veszi Tripolist és Cyrenaikát, majd az északafrikai franczia gyarmatokról beszél. — A könyvismertetések közül megemlítjük Lóczy Lajos müvét oA magyar szent korona országainak leírásán (ism. Platz Bonifácz dr.), Friedrich Schmoll : »Die heilige Elisabeth in der bildendeil Kunst« (ism. Eber László) és különösen Ackermann Kálmán : Forgách Ferencz bíboros (ism. Husvéth József). Szeptember. Kiss Mihály ьА római kérdéshez« czímü dolgozatában inkább jogi és czélszerüségi szempontból tárgyalja themáját ; a történeti vonatkozásokról nem szól. —- Körülbelül ugyanez mondható P. Schrotty Pál egyébként érdekes, » Vallási kérdések Törökországban« cz. dolgozatáról. — Ádám Iván >>Róbert, veszprémi püspök« czímü czikkében II. Endre ismert kortársának emlékét védi meg az őt ért támadások ellen. Életének csakis azon szakára szorítkozik, melyet az idegen származású főpap, mint veszprémi püspök tölt nálunk, ebből az időből azonban minden nevezetes ténykedéséről beszámol, így nevezetesen a veszprémi püspöknek királynő-koronázási jogának szabályozásáról, a mi a János esztergomi érsek és Róbert püspök között kötött, III. Honorius páp által 1220-ban megerősített egyezménynek köszönhető. A dolgozat erősen apologetikus hangú, a mire pedig — véleményünk szerint — nem lett volna szükség. —- Gr. Vay Péter <>A világküzdelem keleti harciterein«. Ezúttal Tunisról és Algírról tájékoztatja közönségét. Elmondja e tartományok egész történetét, külön fejezetet szentel a római gyarmatosításnak, s egy másikat az. Észak-Afrikában található archeológiai emlékeknek. — A könyvismertetések közt Birkás Géza, A. Mannes »Der sociale Erdteil«, ugyancsak ő Nyrop »Guerre et civilisation« és Fallenbüchl Ferencz dr., Reischl Friedrich »Erloschene Klöster in Österreich« cz. munkákról számolnak be. Oktober. Balanyi György >>Imperialismus és világháborút czímmel értekezést kezd, a melyben főként azzal foglalkozik, milyen kapcsolat van az imperialismus és a világháború között. Első sorban determinálni igyekszik az imperialismus fogalmát, elválasztva azt a vele egy gyökérből fakadó nationalimustól. Azután vázolja az imperialismus történeti fejlődését az ókor keleti népeitől kezdve Rómán és a középkori római-német imperialismuson át az újkori, s a legmodernebb imperialismusokig. Azután a modern imperialismus jellegzetes typusait tárgyalja. Külön veszi az angol, majd az orosz imperialismusokat, bemutatva eredetüket és jellemüket. —- Meg kell még említenünk, bár folyóiratunk közönségét közelebbről nem érinti, Fieber Henrik >>A z üvegfestészet« czímü szép dolgozatának első részét, melyben a középkori, renaissance és bárok iparművészetre vonatkozólag is érdekes megjegyzéseket olvasunk. November. Balanyi György folytatja »Imperializmus és világháború« cz. tanulmányát. Ezúttal az északamerikai, majd a iapán imperialismusokkal foglalkozik, rámutatva a közös vonásaikra* és ütközőpontjaikia. E négy (angol, orosz, japán, amerikai) imperialismustól, melyek végczélja mégis a dominium mundi, lényegesen, különbözik a német, franczia és olasz imperialismus, szűkebb ezé