Századok – 1915

Történeti irodalom - Kerekes György: A kassai kereskedők életéből harmadfélszázad. Ism. Kemény Lajos 432

432 TÖRTÉNETI IRODALOM. 432 meghalt báró Palochay Tivadar német nyelven megjelent versei alkalmat szolgáltathattak volna a német szellemnek aristokratiánk körében való követésére. Észrevételeim természetesen nem akarnak kifogások lenni. Mindössze arra akartam velük rámutatni, hogy hol maradnak még Gragger gondos összefoglalása után is hézagok, a miknek betöltése a magyarországi kutatásoknak még hálás munkát adhat. Gragger elvitathatlan érdeme, hogy szellemi életünk egy meglehetősen elzárt területét, a külfölddel megismertette. Weber Arthur. Kerekes György : A kassai kereskedők életéből harmadfélszázad 1687—1913. Budapest, 1913. Az Országos Iparegyesület kiadása. Midőn Kassa az 1347-ik évben szabad királyi várossá lett. elnyerte az árúmegállítójogot (ius depositorii) is ; a kiváltságlevél szerint : A lefelé vagy felfelé utazó árús-szekerek tartoznak náluk megállapodni s mint azelőtt, mindennap vásárt tarthatnak. Zsigmond király a vámok fizetése alól menti fel a polgárságot. Ez lendítette fel a város kereskedelmét s lett a vagyonosodás forrásává ; a város kereskedői a polgárság legtekintélyesebb tagjai lettek ; a Hunyadiak korában kereskedők, Cromer magyarosan Kalmár István, Cromer Ágoston és Szathmáry Ferencz váltották fel egymást a főbírói széken ; a válságos 1619-ik évben is a kereskedő Rajner Menyhért volt a város bírája. Ök tették a várost a művészetek otthonává ; Cromer Ágoston és Szathmáry Ferencz építtették a sz. Erzsébet templom déli kápolnáit s a kereskedő Güntert Mihály emelte az 1516-ik évben a Mária látogatása oltárát, tett az ősi templom tornyába órát és harangot. »A magyarországi jámbor és keresztény áros népnek, a kik Debreczenben, (Nagy-)Szombatban, Kassán és Váradon laknak«, — szól Melius Péter szózata s a költő Zrinyi ismét csak a kassai kereskedőkről, kecskeméti tőzsérekről, soproni kalmárokról emlékezik. Ennek a hivatását derekasan teljesítő kereskedő nemzedéknek napjainkig terjedő harmadfélszázados életéről szól a szerző könyve, melynek minden lapja arról tanúskodik, hogy a mostoha századok alatt is sikeresen megbirkóztak a vállaikra nehezedő, mind súlyosabbá váló feladatokkal. A hanyatlás jeleit mutatják, a város bevételei, melyekhez a kereskedelem révén jut. Az 1701-ik évben a harminczad-jövedelem 233 frt 65 dénár ;