Századok – 1915

Történeti irodalom - Kerekes György: A kassai kereskedők életéből harmadfélszázad. Ism. Kemény Lajos 432

TÖRTÉNETI IRODALOM. 433 az árúmegállítójog után 138 frt 14 dénár.1

Ismét 1712-ben »a niderlágnak proventusa. 6. Junii Farkas András és Tidon György brassai görögök kilencz szekér portékát vittek Baraszlóból Erdélybe ; fizettek fl. 22 den. 74. 28 Novembris felül denominált görögök portékát vivén Erdélybe, 17 szekértől fizettek fl. 40.«® A kereskedelem országútja kezdettől a városon vonúlt át. A kapudeákok 1715-ik évi rendtartása is erről szól : Minthogy más országokból s tartományokból, a mint legközelebb Lengyelországból, Erdélyből is olykor sok holmi portékát szállítani szoktak az kereskedők, itt penig volna a letételnek helye, azért a vámos jól reá vigyázván, az olyanokat perceptor uraiméknak mindjárt hirré tegye. A Carove Jakab kereskedőboltjában (1737.) összeírt javak a kereskedés módját ékesen hirdetik : »Primo találtatnak kereskedéshez való üres rámák és fiókok egész készülettel. Ezeken kivül 4 pudel. Item egy nagy pénzszárasztó rézmedence. Item vas stók-hordó, kiben Baraszlóra pénzt hordtak. Item nagy vas mázsa fafenékkel együtt. Item az udvaron találtatik egy egész fedeles kocsi, más penig egy félfedeles lengyel kocsi, harmadik pedig postakocsi és egy négy lóhoz való szekér« stb. Boroszló, Krakó, de mint még ma is, elsősorban Bécs voltak azok a helyek, a melyet a kassai kereskedők felkerestek. Kereskedőiken kivül követeik is sűrűn megfordultak a császár városában s itt ismerkedtek meg a modern kereskedelem egyik eszközével, a vekselyczédulával.3 Az 1712-ik évi számadáskönyv szerint »die 30 Augusti vexel által Bécsben leváltunk pozsonyi diaetára való készpénzt költségre fl. 500«. A zsidók, görögök, marquetansok — ez a vásárokat látogató külföldi vándorkereskedők neve — ellen folyton résen kell állniok, a kik vállalkozó szellemükkel serkentették kereskedőinket fokozott tevékenységre. A zsidóság a 17-ik században vetette meg lábát a Felvidéken ; a sz. kir. városokban azonban nem telepedhetett le s Kassán a városi tanács szigorúan járt el ellenük, a mint a város jegyzőkönyvében olvassuk : »1686. Die 15. Februarii in frequenti senatu. Az minemű zsidó bejött városunkba n. biró uram híre nélkül, ad ulteriorem resolutionem domini camerae Scepusiensis adiüinistratoris dolga suspendáltatik, miképen kellessék vele procedálni ezen szabadságunk ellen tett praesumtiójáért. Interim senatus deliberavit: Az fele jószáginak confiscáltassék az n. város részére, mint-1 Kassa város levéltára 11639. sz. a. 1 Kassa város 1712-ik évi számadása. 3 Páriz—Pápai. Századok, 1915. VII—VIII. füzet. 28