Századok – 1913

Történeti irodalom - Szerémi és Ernyei József: A Majthényiek és a Felvidék. I. köt. Ism. Dr. Závodszky Levente 447

TÖRTÉNETI IRODALOM. Szerémi és Ernyey József: A Majihényiek és a Felvidék. — I. kötet. — Budapest (Benkő Gyula) 1913. XVI. 705. A történelem barátai és művelői előtt nem ismeretlen, ki rej­tőzik a szerény Szerémi név alatt ; nem más, mint Szerémi hg. Odescalchi Arthur, a kinek 40 éves írói jubileumát a mult hóban ünnepelte a Magyar Történelmi Társulat. Ha nem tévedek, ilyen alkalmi, »remekbe készült« mű : A Majthényiek és a Felvidék, a melyben az illustris szerző évtizedek fáradságos gyűjtésének ered­ményeit tárja az olvasó elé az ifjabb írói nemzedék előnyösen is­mert, sokoldalú tagjának, Ernyey Józsefnek társaságában. A ki a rendi multat nem közvetett forrásokból, hanem még személyes tapasztalatból, mint szemtanú ismerte, a kinek ereiben nagynevű ősök vére csergedez, annak rajongó szeretete a régi dicső mult iránt kétszeresen érthető. Szülőföldje a Nyitra völgye, szemé­lves ismerősei a Divék nemzetség, köztük a Majthényiek késő utódai, az »urak völgye« gyökeres családjainak leszármazottai. E környe­zetben, akkor még élő múltban szívta magába szerzőnk »a régi jó idők« szeretetét, mit a Majthényiek nováki, majd a rendre nyíló csa­ládi levéltárak emlékei fokoztak. Művének középpontjáúl, gerinczéűl szerencsés kézzel a Maj­thényi család múltját választotta, mely köré a kiterjedt érdek­sphaerában csoportosította a rokon, szomszédos családok, birtokok, szóval a Felvidék történetét. Tág a kör, elasztikus az anyag, a hatá­rok megállapítása subjectiv. Évtizedek gyűjtése rengeteg, külön­böző értékű adatot halmozott össze, a melyek legnagyobb része a mű anyagát alkotják, jó részük ezzel összefügg, jelentékeny azon­ban azok száma, a melyek bármely más, ugyané kort tárgyazó mun­kában is helyet foglalhatnának, mint korfestők. A keret határozatlan­sága, a tárgy sokfélesége és többszörös kapcsolata, a sok mondani­való, a felesleges adatok felvétele a mű egyébként is nehezen con­struálható egységének rovására esik. Jól érezte a szerző, hogy műve e szempontból kifogásolható, s mi olvasók csak sajnálhatjuk, hogy e szempontokat »elvi kérdés«-nek deklarálva, a sok értékes adatot ilyen módon szólaltatta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom