Századok – 1892

III. Tárcza - Vidéki Társulatok - 699

TÁKCZA. 699 NYÍLT LEVÉL. I>r. Merényi Lajos úrnak. T. uram ! Ön néhány igen érdekes verskölteményt hozván nyilvánosságra az »Irodalomtörténeti Közlemények«-ben Eszterházy Pál herczegtől, alkalomszerüleg a Századok I. füzetében megjelent közelebb múlt évi felolvasásomra vonatkozva helyreigazitólag s Cserei Mihály kiegészítéséül megjegyzi, hogy biztos állításom ellenére a fejedelmi pár nem csak kalamajkát tánezolt. Igaz, állítottam s ma is biztosan állítom, hogy a kalamajkát országszerte tánezolták ; de azt nem mondhattam, s nem is mondtam, hogy csak kalamajkát tánezolták volna. Hisz e tekintetben az Apor, Cserei-féle adatok is megezáfolnának. Az Eszterházy-féle érdekes tánez versekre azonban megjegyzem, hogy a tánez minőségét, a tánez faját puszta szövegből meghatározni nem lehet, s ezért azon versekre éppen úgy dalolhattak kalamajka- mint bármely más tánezdallamot is. így levén, azaz, a biztos kifejezéshez ragaszkodván, ellenben a csal:-ot nem ismervén magaménak, tisztelettel maradok Bar talus István. VIDÉKI TÁRSULATOK. — A HUNYADMEGYEI TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI TÁRSULAT szept. 25. és 26-án felolvasó gyűlést tartott Brádon, Zarándmegyében. Gróf Kann Géza elnök igen érdekes visszapillantást vetett Zarándmegye történetére, kiemelve annak legnevezetesebb pontjait s nagy tetszéssel fogadott beszédét következő mély szavakkal zárta be : Az egykor virágzott Zomboly ma puszta terület, Zaránd vára rommá lett, az 1561. említett hely- és családnevek igen kevés kivétellel elnémultak örökre s csak a történetírás birodalmában élnek ; azon családok közül is, kiket Kozma Pál előszámlál mint Zaránd birtokos nemes családait, jelenleg a legtöbbnek ott birtoka nincs, a kőrösbányai megyeházban többé közgyűlések nem tartatnak. A multat a jelennel összehasonlítva, bizony jelentékeny különbséget látunk. Sok tekintetben haladást s új életet szemlélünk a mult idők romjai közt. A talátsi határon látható gáliczköves oldal remélhetőleg többé nem hever használatlanul, mint Kozma Pál idejében, és a kőszén területek is, ha jól értesültem, mivelés alá vétettek. B. e. Kozma Pál Zarándmegye főispánja 1848-ban még azt, Írhatta, hogy két vasolvasztó s három vashámoron kivűl más gyára nincsen Zarándmegyének, jelenleg a gyáripar itt is lendületet nyert s az érezbányászat, a modern idők technikája felhasználásával s a mai bányászat igényeinek megfelelőleg folytattatik. A tanodák száma a múlthoz képest szaporodást mutat s a köznép nevelése itt is haladóban van. Bizonyára a történet könyvével kezünkben s élénk visszaemlékezéssel a múltra lelkükben a régi Zarándmegye területén felesszámú változásokat veszünk észre s nyilván van előttünk, hogy itt sok min-