Századok – 1892

III. Tárcza - Vidéki Társulatok - 699

700 TÁRCZA. den más és új színben tűnik fel, mint annakelőtte, s még a képek körvonalai se mindenütt a régiek. Időnk rohan s a napoknak egymásután való következésük viszontagságokkal teljes ! Ámde Zaránd érczhegységeiben az arany mai napig sem merült ki s ontja gazdagságát s a magyar állam eszméje erősödik lakói szivében. A magyar faj most is szívósan ragaszkodik nemzetiségéhez, a hazaszeretet lángja fennen lobog, a józan haladás szelleme, melynek vívmányai fényesen bejegyezvék a zarándi marchalisok jegyzőkönyveibe s hivatkozom itt, hogy példával éljek, az 1844-ik év augusztus 19-ikén tartott közgyűlés határozatára s a követi utasításokra, melyek egy mély pillantást hagynak vetni a régi megyék munieipalis életére s azt mintegy tükrözik. m ii nap is áthatja értelmiségét, a művelődés vágya, szüksége ma is élénken érzett. Ezen erkölcsi erők és hatályok, melyek a múló idők lefolyása alatt s a viszontagságok közepette az állékonyság jellegével birnak, egyesítenek minket mindnyájunkat, kiket ugyanazon szellem éltet s elevenít. E szellem sugallatára gyülekeztünk össze e mai nap, ennek nevében üdvözlöm az itt megjelenteket s köszönöm a hozzánk intézett meghívást, melyet örömmel s hálával fogadtunk el. A hunyadmegyei történeti s régészeti társulat nemcsak tudományos, de hazafias hivatást is teljesít, midőn megyénk múltjának s jelenének részletes ismeretét széles körben terjeszteni törekedik. Ha ezelőtt tizenhárom évvel meg nem alapíttatott volna, ezen egyletet inkább ma kellenék megalapítanunk, mint holnap. Az értekezések sorát Hartha Lajos esperes, a tordasi református egyház múltjáról irott hosszabb tanulmányával nyitotta meg ; utána Vanc Ferencz bányamérnök tartott értekezést a rómaiak vízemelő készülékeiről. Különféle kerékrészeket találtak a vöröspataki és spanyolországi bányákban, melyek magukon viselték a római jelleget, de használatok módját meghatározni nem lehetett. Hasonló kerékrészeket találtak az idén Budán is, melyeket értekező arányaikban kiegészített s úgy találta, hogy a kerék egy, több mint három méter átmérővel bíró vizhajtó volt, melynek segélyével a rómaiak a bányák mélyéből kimerték a vizet és minél lejebb haladtak, annál több és több kereket alkalmaztak. Kun Róbert egy követi utasítást mutatott be, melyet Zarándmegye rendei 1841-iki októberi közgyülésökből adtak. Téglás Gábor értekezését a rómaiak bányaadministratiójáról Mailand Oszkár olvasta fel, kimutatva, hogy habár a legfőbb bányahatóság székhelye a rómaiak idejében Zalathna volt, a Fehér-Körös völgyében is lakott egy subpraefectus. — Végül az elnök tartott záró beszédet, megköszönve a közönség érdeklődését. — A »BÉKÉSMEGYEI RÉGÉSZETI ÉS MIVELÖDÉSTÖRTÉNELMI TÁRSUI.AT« 1891 2-ik évre szólló XVI-ik »Evkönyve« a főtitkár Dr. Karácsonyi János által szerkesztve elhagyta a sajtót. Vidéki Társulataink közül a legrégiebbek közé tartozik, melynek különben is fontos és nehéz feladat jutott osztályrészül : úgy kell az ország minden részéből összegyűjteni a szétszórt történelmi adatokat — miután a megyében létezett levéltárakat a török pusztítás megsemmisítette vagy szétszórta. A feladat teljesítéséhez ez a kötet is derekasan járul. A kötetet Csánky Dezső értekezése nyitja meg : »A régi Szeghalom és Füzes Gyarmat népességi és birtok-statisztikája.« Ezt Csánky a Szeghalmon 1891 okt. 11-én tartott gyűlésen olvasta fel — alkalomszerüleg épen annak a helynek statisztikáját mutatva be, mely-