Századok – 1889

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Fraknó multja 294

FR AK NO MÚLTJA. I. Azon kérdés, hogy mikor keletkezett Fraknó helysége és vára, olyan thema, melyet az e tárgyban szétágazó nézetek miatt rövid néhány szóval elintézni alig lehet. Megkísértem tehát különösen ama nézet ellenébe, hogy Fraknó már a XIII. század elején fönnállott, saját igénytelen véleményem itt e sorokban közölni; de óvakodni fogok olyan sejtelem ellen, mely a mai Fraknó helyén a régi Franeavilla frank telepítvényt keresi, síkra szállni, mert a történet adatai szerint ez utóbbi falu országunk egészen más vidékén keresendő; úgy szintén tartózkodni fogok emlékezetünk körébe vonni a történetünket hamisító ama ködfátyol-képeket, melyek a Griletek meseszerű Fraknói uraságával és herczegi czímével kápráztatták egykor szemünket, mert mindezen költeményeket a tudományos bírálat szigora véglegesen eltemette. Az eddig ismert legrégibb történeti hírek tömegében nincs oly adat, mely Fraknó nevét a határvonalok leírásánál és megállapításánál valahol megemlítené; s midőn a szomszádságában fekvő Nagymarton első határleírása a XIII. század elején Fraknót mint szomszéd határt nem sorolja föl: mindjárt ez a körülmény is azon alapos nézetnek nyújt tápot, hogy önálló területe ekkor még nem létezett; mert nem szenved kétséget, hogy ha Fraknó határa ezen időben már fönnállott volna: az említett határleírást tartalmazó oklevél, melyet Imre király 1202. évben az ő atyja III. Béla által egykor a budai káptalantól vett Marton falu = Nagymarton adományozása alkalmából Benedek vajda részére kiadott, Fraknónak mint közvetlen szomszédjának nevét, a szomszédos Borbálya és Márcz helységek fölsorolása után érintés nélkül nem hagyhatta volna. De épen mivel ezen határleírás a többi közt a nyugoti oldalon — hol, ha a mai Fraknó már existált, ennek területébe ütköznie kellett volna, — egy egészen más nevű helység határával jött érintkezésbe: azért