Századok – 1889

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Fraknó multja 294

STESSEL JÓZSEF. FRAKNÓ MÚLTJA. 295 ebből az következik, hogy Fraknó csak később keletkezett, csak később vált ki valamely határ területéből. Hogy azonban lehetőség szerint szabadon kijelölhessük a tájékot, melyből idő multán Fraknó határa mint önálló terűlet kiszakadt, okvetlenül meg kell ismerkednünk a szomszédságban fekvő helységek némelyikének régi határviszonyaival, elő kell adnunk a Fejér okmánytárában foglalt okiratok alapján a régi határleírásnak tárgyunkba vágó részleteit. Az idézett 1202. évi okirat szerint tehát Martonfalva = Nagymarton határa keleten Wolbrun és Mouruhe (ma Borbálya és Márcz) faluk határait érinti, s azután Austria felé hajol, de mielőtt oda érne, még Farkasfertős és Sompatakfőhez jut, a honnét az osztrák végre érkezik. Minthogy pedig ma Nagymarton déli része Szikrával is rövid vonalon határt tart, ez okból azt hiszem, hogy az említett két ismeretlen határjelölő hely, — melyek különben is a leírás szerint e pont körűi keresendők, — valószínűleg már Szikra területéhez tartozott; a mit annál inkább hiszek, mert egy század múlva 1302-ben, midőn a Nagymartom család Péternemti és Sykrem = Felsőpéterfa és Szikra birtokokat megveszi, ezek határa az okirat tartalmából következtetve északról (de nem »keletről« mint az én jegyzetem szerint a látszólag hiányos szövegű okirat hibásan mondja, a mit képzelni sem lehet, ha a keleten fönnállott helységek határait számításba vesszük) Martonfalva területébe, délről pedig Kabold vára határába ütközött. Folytatólag Imre király 1202-ki adományozó levelének tartalma szerint Marton határának déli irányba haladó keleti vonala Austriával mint déli szomszédjával jó formán ott, hol ma, lép kapcsolatba; de meddig tartott vele határt, arról nem nyerünk fölvilágosítást, csak azt mondja az okirat, hogy a magyar föld felé visszatérve, az ellentétes oldalon t. i. a keleti határral párhuzamos vonalban futó nyugoti részen, a leirt határ »Kethuch« nevű helység területével jött érintkezésbe ; innét leszállt Szalontára, a mai Siklós déli tájékára, azután pedig Pugym faluhoz, — melynek déli határvonala Siklós déli része körűi Tormafalu déli határában s esetleg Petőfalva északi részében is kereshető, jutott, végre a kiindulás pontjához visszatért. Mielőtt a régi Martonfalva és Kethuch falu közti határvonalt némileg megállapíthatnánk, ki kell jelentenem, hogy én itt Kethuch alatt tulajdonkép Bethuch = Bethők, vagy is a mai Írásmód szerint Böjtök nevű birtoknak a nevét vélem rejleni, a mit alább egy 1223. évben kelt okirat tartalmával indokolhatni reménylek. Már maga Horváth István is figyelmeztet, hogy régi okleveleinkben némely betűt annyira nehéz megkülönböz-