Századok – 1888
Tárcza - Irodalmi szemle - 91
92 TÁRCZA. s gróf Sztáray Antal áldozatkészségének nagybecsű forrásmunkát köszönhet irodalmunk e mintaszerű kiadásban. Szerkesztőnek a kiadás közül követett elvei közül sok el van fogadva szaktudósaink által — s azoknak, melyek még nincsenek elfogadva practicusságát ez editió annyira kitünteté, hogy jövőre bizvást azokat is el lehet fogadni. — KATII MÓR és fia Gyula, kit amaz üzlettársául vett fel s ki egészen nyomdokin halad, a mult évi karácsonyi piaczra három olyan kiváló munkát hoztak forgalomba, melyeket a türténetkedvelők figyelmébe még most jóval az ünnepek lezajlása után is méltán ajánlhatunk — mert azok maradandó becscsel bírnak. Az első Shakespeare történeti színmüveinek első kötete angol illustratiókkal ellátva, Csiky bevezetéseivel s jegyzeteivel : a legszebb magyar könyvek egyike. A második Arany János hátrahagyott költeményei s levelezéseinek első kötete, sajtó alá rendezve Arany László által, Arany arezképével, számos érdekes kézirat-facsimilével, a geszti remetealak, Szalonta s Arany szülőháza szépen készült látképével ellátva. Arany levelezése Szilágyi Istvánnal, Petőfivel, Tompával az újabb idők irodalom történetének elsőrangú forrása, s ezen kor viszonyait, eseményeit, embereit érdekesen illustrálják. A harmadik munka Gróf Benyovszhy Móricz életének első kötete Jókai Mórtól kép és autograph mellékletekkel, mely a Szibériából való menekülésig terjed. Benyovszky emlékiratain kívül kiadatlan levelezéseit s a családi levéltár okmányait használta Jókai az érdekes és vonzó életrajz megírásánál. Bizonnyal reíndkvüli érdekkel fogja olvasni a közönség e változatos és regényes kalandokban gazdag életrajzot, mely Jókai ragyogó tollában méltó feldolgozóra talált. — A MAGYAR JÁTÉKSZÍN TÖRTÚNETE. (A Kisfaludy-Társaság által 200 aranynyal jutalmazott pályamű. Kiadta a m. tud. Akadémia I II. к.) A magyar nemzeti színészet oly fontos nemzetiségi s műveltségi missiót teljesített, hogy a Kisfaludy-társaság eljárását, a mely szerint e különösen érdekes kérdésre évekkel ezelőtt pályadíjat tűzött s a kérdést tárgyazó két munka mindenikét megjutalmazta, teljesen méltányosnak s correctnek találjuk. Az első díjat e most megjelent két vaskos kötetü munka nyerte el, a melynek szerzője Bayer József. A második díjat Yáli Béla müvének itélte a társaság. Mindkét mű inkább anyaggyüjtemény, mint feldolgozás. De amaz egész compositiójában annyi világosságot s alaposságot, az anyaggyűjtésben annyi egyöntetű csoportosítást s helyes, nem ritkán éles Ítéletet mutat : a mennyit a Yáli könyvében korántsem találunk mindenütt. Egyben azonban, a mennyire már most megítélhető, a Yáli Béla könyve alaposabbnak tetszik : az iskolai színjátékok kérdésében. Igaz, hogy itt is csak as anyag felkutatásában tanúsított szorgalmat dicsérhetjük inkább, mint a felfogást : de Bayer könyvének a magyar színészet homályos múltjáról írt részlete a legkevésbbé sikerült. A mi azonban a magyar színészet voltaképi megalakúlását, a német színészettel folytatott küzdelmét illeti : e tekintetben Bayer annyi világosságot derít a magyar színészet és drámairodalom fejlődésére, a mennyit eddig még senki. Mindenesetre pompás
