Századok – 1888

Tárcza - Vegyes közlések - 93

TÁROZA. 93 bevezetője az irodalomba e mü oly szerzőnek, kinek eddig nevével is alig találkoztunk. Ezért, de meg az egész mü nagy fontosságáért, arra még újra visszatérünk. — BELICZAY JÓNÁS a magyar stílről Kecskeméten felolvasást tartott, s azt egy 54 lapra terjedő füzetben kiadta. Szemben azokkal kik magyar stíl létezését tagadják, ő annak létezése mellett tör lándzsát s a mindennapi élet szükségletére keletkezett épületekben keresi azt. A fenmaradt adatok alapján reconstruálja a sátrak különböző formáit, melyekből fejlődtek letelepedés által az állandó lakások. — A HÖS HONVÉDLEÁNY, történelmi életrajz a szabadságbarezbói cz. a. id. Mogyoróssy János a békésmegyei niuzeum igazgatója egy kis füzetet adott ki (25. 1.), a mely Pfiffner Paulinának a forradalomban résztvett nő-honvédnek élettörténetét mondja el, abból az alkalomból, hogy Békés megyében gyűjtést kezdettek egy a békés-gyulai temetőben sírja fölé állítandó emlékszoborra. Pfiffner Paulina Mezőhegyesen született 1825-bem ; férfias hajlamai már ifjú korában mutatkoztak. Eleinte a színipályára vágyott, s a pesti nemzeti színháznál tett kísérletet, de siker nélkül. Innen egy vidéki társúlathoz csatlakozott, s azzal Erdélybe ment ; női ruháját letevén, nevét Ligeti Kálmánra változtatva. A forradalom kitörésekor felcsapott honvédnek s a bécsi légióba állott, a mely Bem parancsnoksága alatt többnyire Erdélyben harczolt. Az első csaták egyikében lábán kartács sebet kapott, s a beszterczei csatában balvállán megsebesült, s többé nem vett részt a harezokban. Visszatért a szülői házhoz ; de a forradalom után, sok üldözésnek lévén kitéve, midőn a zsandárok elfogták és Békés-Gyulára hurczolták. a fogságban öngyilkossá lett 1853. sept. 28-áu. VEGYES KÖZLÉSEK. — Az AKADÉMIA jövő évi költségvetési tervezetét mult évi deczemberi összes ülésében megállapította. Ha e költségvetés nem fog nagyobb reductiók alá vétetni, mint a mult évben (melynek aztán az lett a következménye, hogy a »Történettudományi Értekezések «-ben ezen évben egyetlenegy három íves értekezés látott világot) történeti irodalmunk több becses munkával fog szaporodni. Az első osztály megkezdi a Nyelvtörténeti szótárkiadását, mely munka négy év alatt fog befejeztetni, a Nyelvemléktár hiányzó két kötete (melyekből csak az előszó hiányzik) világot látand s a költők tárából egy újabb kötetet tesz közzé ; az irodalomtörténeti bizottság ki fog adni az »Einlékek«-ből s monograpliiákból egy-egy újabb kötetet; továbbá kiadja a külső egyetemeken tanult magyarok névsorát ; sajtó alá adja Szabó Károly Bibliographiája III-ik kötetét s a Magyar írók névtára I. kötetét. A második osztály költségvetésébe fölvette a Corpus Statutorum Il ik k. ; Bailagi Colbertje II. k.-ét ; Frölich Magyarország helyrajzát az ókorban ; s Hunfalvy Egyetemes Földrajza III. k.-ét ; elő-