Századok – 1884

Értekezések - Dr. SZÁDECZKY LAJOS: Történelmi értekezések iskolai értesítőkben - II. közl. 812

TÁRCZA. 813 melyekkel az ország első városa Buda bír. Ennek okául hangsúlyozza, hogy kiváló óhaja és szándéka Eperjest újjá alakítani, köríilsánczoltatui, falakkal, bástyákkal és őrtornyokkal megerősíttetni, szóval erősített várossá tenni. Ez bizonyára N. Lajosnak lengyelországi politikájával függött össze. Zsigmond Király 1404-ben Lőcsére maga elé hívatta Eperjes képviselőit, hogy velők az erődítés gyors befejezését tárgyalja. 1407-ben az ország összes rendeihez és városaihoz leiratot intéz, hogy Eperjest teljesen benépesíteni óhajtván, ott bárki szabadon letelepedhetik. Ezek és hasonló privilégiumok virágzó várossá tették Eperjest. Eperjes békés munkáját e század derekán csupán a rakonezátlan cseh hadak féktelenségei zavarták , kik ellen sokat kellett küzdenie. De ez sem bénította meg a serényen folytatott építési munkát úgy, hogy a XV. sz. végén bevégzett erődítményeivel, csínos csúcsíves kőházaival és díszes templomával külsőleg is az ország elsőrangú városai közzé emelkedett. Mai házai között is alig van néhány, a mely a XVI. és XVII. században átépítésen ne ment volna keresztül. Templomának is már a XIII. században kellett lennie. Mai alakjában a templom kiépítése N. Lajos korára esik, midőn Erzsébet anyakirálynő védelme alatt 1347-ben annak kiépítéséhez a városiak hozzá fogtak. 1391-ben Zsigmond kibővítteti a templomot, mely teljesen a toronynyal együtt csakis II. Ulászló idejében készült el. Az egyházat szt. Miklósról nevezték el, kiben a németalföldiek és vendek, a hajósok és kereskedők védszentjét tisztelték. A XV. század elejétől fogva Eperjes az országos oklevelekben mindig ott foglal helyet Magyarország hét első rangú városa: Buda, Pest, Kassa, l'ozsony, Nagy-Szombat, Bártfa, Sopron közt; úgy az 1514. évi 3. t.-cz. ezekkel egyetemben elsőrendű koronajavaknak nyilvánítja. Eperjes a XIV. sz. első felében 21ö. aranyforinttal adózott. A XV. században, midőn Mátyás király az adózást újonnan szabályozza, adaja 500 db. aranyra (2000 aranyforintra) emelkedik ; a mi szembeötlő bizonyítéka a polgárok emelkedő jólétének. Eperjes, Buda és Kassa privilégiumait nyerte s önkormányzata berendezésében ezek mintájára szervezkedett. Legrégibb (Zsigmond korabeli) törvénykönyvében a magdeburgi-jogot találjuk átvéve. A polgárok legfőbb jogát a teljes önkormányzat alkotta, a mi a statutuinok hozatalában és a városi tisztviselők választásában culminál-E jogot az összes polgárság a város piaczán népgyűléseken gyakorlá-Az esküdtek tanácsa mellett a százak tanácsa is szerepelt; ezek választották a bírót sa 12 esküdtet. A hivatalos aetusokat jegyzőkönyvbe