Századok – 1884

Értekezések - Dr. SZÁDECZKY LAJOS: Történelmi értekezések iskolai értesítőkben - II. közl. 812

814 TÁRCZA. (Stadtbuch) igtatták. 1424-ből van az első; 1450-ig latinul folytak a bejegyzések, azon innen németül s csak kivételesen latinál ; magyar feljegyzések csak a XVII. században jönnek benne sűrűn elő. Nem kevésbé érdekes a városnak jogi élete is. A városnak szabad bíráskodási joga volt polgárai peres ügyeiben. Felebbezési fórumuk a király, ennek helyettesítője a tárnokmester volt. E mellett más városok is szerepeltek felebbezési hatóságként, így Epeijes többnyire Kassához és a szepesi városokhoz fordult felebbezésével — de megmaradt legfőbb fórumul mindig a király. A városi törvénykönyv tüzetes büntetőjogi szabványokat tartalmaz a gyakori bűnesetekre és pedig nagyon szigorúakat. Az erőszakosságok a bűnök közt kiváló helyet foglalnak el. Az arczúlcsapást, a haj vagy szakálmegtépést súlyos pénzbirsággal bünteti a törvény. A női erény megszeplősitésének a városon végig vonszoltatás és fejvesztés volt a büntetése ; ugyanúgy büntették a nőrablót is. A házasságtörés esetére a férj fel volt jogosítva nejét és bűntársát in flagranti megölni. Lopást enyhébb esetben testi fenyítékkel, megcsonkítással vagy száműzetéssel büntettek, súlyosabb esetben bitófával. A templomrablást élvemegégetéssel lakoltatták. Orgazdák a tolvajjal egyenlően bűnhődtek. A gyujtogatásnak tűzhalál volt a megtorlása. A bübájosságra és boszorkányságra tűzhalál volt szabva. Boszorkányper elég volt Eperjesen is. Jellemző, hogy az elítélt leányoknak, ha időközben kérőjök akadt, megkegyelmeztek. — Kevés város vau, a mely bíráit, illetőleg polgármestereit annyi időtől fel tudná mutatni, mint Eperjes. Bírái neveivel szétszórtan az okmányokban találkozunk már a XIV. században (1347-től kezdve), de 1424-től fogva, tehát 460 évről szakadatlan sorban felsorolhatók, a mint az érdekes értekezés végén csakugyan elősorolva is találjuk őket. 15. Az ungvári k. katli. főgymnasium értesítőjében a főgymnasium történetének befejező közleményét találjuk, folytatását ámult isk. év értesítőjében közölt I. közleménynek, Barna Mihály tollából. — A gymn. történetének fonalát ott veszi fel, a mint a jezsuiták kezéből e rend eltörlésével kikerült a Homonnai Drugeth János által épített jezsuita collegium s 17 73. nov. hóban kincstári birtokká lön. Mária Terézia a collegiumot a templommal és várral együtt 17 75-ben a görög kath. püspökségnek adományozta s az a tanúimányi alapból tartatott fen. Érdekes az iskola belső története, főkép II. József óta, ki a Mária Terézia által kiadott »Ratio educationis«-t azzal toldotta meg 1784.