Századok – 1868

Pesty Frigyes: Magyarországi helynevek. (Buziás; Kerlés; Szeben.) 109

111 tik. (Hevenesi kéziratai XIV. 93 lap). Mátyás király ugyanez évben rendeli a budai káptalan beigtatását az említett jószágokba, a miben való eljárását jelenti a kői káptalan a királynak. A helynév ez alkalommal Bodzastelek és Bozyasthelek alakban fordul elő. (Hevenesi XIV. 110 és 111 lap.) Hogy meggyőzzem az olvasót, miszerint a Bodzástelek név alatt a mai Buziás értendő, meg kell jegyeznem, lwgy a „telek" függelék szó később köznyelven elmaradhatott, például szolgálnak a dobokamegyei Omboz és Füzes, melyek egy 1234-dik évi okmányban Oinbuzteleke és Fíizesteleké-nek iratnak. (Teutsch és Firnhaber : Urkundenbuch zur Geschichte Siebenbürgens I. köt. 59 lap. Vagy Fontes rerum austriacarum. Másod, osztály XV. köt.) Később, t. i-1243-dik évben, szintén dobokamegyei helyek: Fatateleke, Baclninateleke és Chegeteleke említtetnek, — a két elsőnek nyoma elveszett, de Csege és Csegö máig is létezik Dobokában. (U. o. 65 lap.) A mi a helynév főalkatrészét illeti, megjegyzem, hogy a XVI-dik században a földibodza, foldibozyanak Íratott (Orvosi rendeletek a Győri Tört. Füzetekben I. 88 lap). Fábián István szerint a nyelv eredeti hangalakja elötün néha a régi nyelvemlékekben, a különböző nyelvjárásokban is. így aszszony : a halotti beszédben а с h s i n = akszony. A müncheni codexben is a bodza helyett csak „boz." Jerneyidéz 1248. évből Bozyasheg, Boziasheg nevü határhegyet Borsodmegyében, és azt helyesen Bodzáshegynek olvassa. Megmutatván, hogy a Buziás névben a z és a betű közé hogyan csúszhatott az i hangzó, bátra marad még feltüntetni, vájjon az о hangzó változhatott-c u betűvé hasonló körülmények közt. Az összehasonlító rendszer itt sem hagy cserben bennünket. Mert azonos behatás okozta, hogy a nógrádmegyei Bozteleke névből, a mai Bozita, illetőleg a tótok ajkán Buzita, a sopronmegyei Boz nevéből pedig a horvátok ajkán Busza lett. Ebből látjuk, miként jöhetett a temcsmegyei Bodzástelek nevébe az u betű, és lehetett belőle Buziás. Ma tehát a Buziás helynév nem telivér magyar, hanem egy kis szláv zamat érezhető benne. II. Kerlés. Dobokamegyében, a Szamosba szakadó Sajó völgyében fekszik Kerlés, ÂÇriletë, oláhul Tyiralyes, vagy Tyiralis nevű