Századok – 1868

Pesty Frigyes: Magyarországi helynevek. (Buziás; Kerlés; Szeben.) 109

112 falu. Ezen helynevet шаг legrégibb krónikairóink egyike igye kezett magyarázni. Kézai Simon irja, hogy a Magyarországból rablások után megfutott besenyők (mások szerint kunok) Szent-László által Erdélyben Kerlés nevezetű hegynél — in monte Kyrioleis — eléretnek, és úgy megveretnek, hogy egy sem marad életben. Ehhez Szabó Károly, mint forditó megjegyzi : E névben (Kyrioleis) lehetetlen a görög eredetű Kyrie eleison (Uram ! Könyörülj !) imádság szavakra nem ismernünk, melyből a magyar kiejtés Kerlést csinált. — Ezekre mindenekelőtt megjegyzem, hogy nem a Szent-László vezérlete alatt diadalmaskodó magyarok adták a Kerlés nevet a hegynek, hanem annak nevét már fennlevőnek találták ; továbbá hogy a helynév ugyan görög eredetű, mint Szabó Károly írja, de azt a magyarok közvetve a szlávság közegén vették át ; nem is a magyarok ajkain idomult a Kyrie eleison Kerlés-sé, hanem a szláv népeknél. Több jel mutat arra, hogy Erdélyben, hol ma szlávok nem laknak, hajdan szláv elemek tanyáztak, (miről közönséges történelmünk mit sem tud), — mire nézve csak az olyan helynevekre mint Zalathna, Vladiásza, Branyicska, Dobra, Kraszna, stb. utalok. Dudik Béda, a német elem elterjedéséről Csehországban szólván, azt irja, hogy már az első prágai püspök Thietmarnak beigtatásakor, azaz 973-dik évben, II. Boleslav berezeg és az öt környező nemesség németül énekelte azt : „Christe keinado, kyrie eleison, und die hallicgen alle helfuent unse, kyrie eleison," mig a nép a Kerlës, vagy a Kyrie eleison éneket egyedül hangoztatta. (Geschichte Mährens IV. köt. 257. lap). Prágai Cosmas így irja le I. Bretislav cseh herczeg trónralépését: Midőn az 1037. november kilenczedikén elhalt Udalrich herczeg el volt temetve, Jaromir kezénél fogta unokaöcscsét Bretislavot, és közcsend alatt azt mondá a népnek : „Látjátok itt herczegteket", — mire a nép Kerlés-1, azaz Kyrie eleisont kiáltott, és azt az éneket énekelte : „Gospodi pomiluj ny." Hogy ezen felkiáltás, nemcsak egyes jelenség, hanem a szláv népek szokásaiban mélyen gyökerezett, a szláv történetek bizonyítják. így midőn 1158. évben Cseh- és Morvaország hadjáratot határoztak Olaszország ellen, Prágában a vérvörös zászló volt kitűzve, és alatta gyülekeztek a harezos férfiak, kik dobpörgés és harsona szó mellett, és a Kyrie eleisont kiáltván, a csatába