Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2016. tavasz (2. évfolyam, 1. szám)
Események, évfordulók
Levél apjához- Halálos ágyán édesapjának is írt levelet. Abból kiderül, mindig Petőfit szerette: „Apám a%t mondta, hogy én boldogtalan leslek Sándor mellett. Asszonynak még nem adatott olyan boldogság, mint amit én éreztem, mikor együtt voltunk Sándorommal. Királynője voltam, imádott engem és én imádtam őt. Mi voltunk a legboldogabb emberpár a világon, s ha a végzet közbe nem szól, ma is azpk volnánk. ” Vajon, mit értettJúlia a végzet alatt: a forradalmat, vagy Petőfinek azokat a sorait, hogy:„Szerelmemért föláldozomI Azéletet,I Szabadságértföláldozom/ Szerelmemet.”?- Valóban Szendrey Júlia utolsó levele édesapjához sok mindent elárul életükről. A korszak, amelyben éltek, nem a visszavonultan élő, családi boldogságba temetkező embereknek a világa volt. Már Petőfi költeményeiből is kiderülhetett a nő számára, hogy az ő szerelme a világ, szűkebben a haza dolgait ugyanolyan fontosnak tartja, mint a családi életet. A végzeten Szendrey Juha bizonyára a történelmet értette. Az európai forradalmi eszmék és események felkavarták Magyarország életét is, és a több évszázados királyság rendíthetedensége a semmibe veszett. Amikor az 1848-as forradalom szabadságharc lett, ez alaposan próbára tette a forradalmárok magánéletét is. Petőfinek, aki évek óta már a királyság megdőléséről, a polgári Magyarország létrejöttéről ábrándozott, egyszer csak tudomásul kellett vennie, hogy ezek a célok csak fegyveres harccal valósulhatnak meg. Katonai képzettsége megvolt, így lehetett már a küzdelem elindulásakor százados, később azonban Bem őrnaggyá neveztette ki. Az asszony bízott szerelmében, abban, hogy Petőfi Sándor nem halhat meg a csatatéren. Nem így történt. Az egész életét újra kellett építenie, mégpedig rendkívül gyors döntéssel, hiszen még az sem volt leheteden, hogy az osztrák fennhatóság száműzted a fővárosból. A Horvát Árpáddal való házasság ott és akkor megoldást jelentett az asszony bizonytalan helyzetére. Horvát Árpád, bár ugyancsak az 1848- as eszmék híve volt, azonban magánéletében nem tartozott a modern életfelfogású emberek közé. Ahogy távolodott az idő a reformkortól és a forradalmi időszaktól, a nők életének feladatairól egyre konzervatívabban gondolkodott. Ugyanakkor a szexualitásnak nagyon nagy szerepe volt az életében. Talán azért, mert hátgerincferdülése miatt korábban nem kereste a nőben a társat, csak szexuális partnereket választott. Volt egy szexuális jeleneteket ábrázoló könyve, amelyet a feleségével is nézegettetni akart, de az egészen másféle szerelemben részesülő asszony erre nem volt hajlandó. Egyébként szolidaritását megőrizte a második férje iránt is, hiszen mindezekre csak az asszony halála után 60 évvel derült fény. Szendrey Júliát természetesen nem kárhoztathatjuk, ahogyan senki mást sem a magánéleti döntései miatt. Attól a pillanattól fogva, hogy feleségül ment a magyar irodalom akkor talán legnagyobb költőjéhez, a közvélemény érdeklődésének középpontjába került. Kaffka Margit nagyanyja megemlíti például naplójában, hogy mennyire nőieden, illeden viselkedés volt részt venne a Nemzeti Múzeum előtti népgyűlésen, ráadásul magyar nemzeti színekben pompázó főkötőt viselni. És ez még csak a kezdet. Megszólták kortársai azért is, hogy miközben a férjét várta vissza a héjjasfalvi-fehéregyházi ütközetből, vendégeket fogadott, verseket olvastak, boroztak. Második házassága zavarta a közvéleményt abban, hogy előírja az első számú forradalmár özvegyének, hogy hogyan viselkedjen férje eltűnése után. Talán sajnálat és szeretet övezte volna haláláig, ha nem akar magának új életet. 96
