Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1879

IV. Tudósítás a tanodáról. A lefolyt 1879/80-diki iskolai év nevezetesebb eseményei- és mozzanatainak feljegyzését egy szomorú eseménynyel — a gyászos 1879. Julius 14-dik napjának leírásával — kell megkezdenem, e napra visszaemlékezve elfogúl szivem, könnycseppek tolúlnak szemeimbe, s az alig hegedni kezdő sebek ismét megújulnak azon gondolatra, hogy ekkor ragadta ki körünkből a kérlelhetlen halál közkedvességű igazgatónkat Ftdő Kopár Simont. A boldogult jeles emlékű, tiszta jellemű egyházi férfiú, rész­vevő emberbarát született 1813-dik óv Január 13-kán Szolnok-Do- boka vármegye Szamosujvár szab. kir. városában. Középtauodai és bölcsészeti tanulmányait Szamosujvártt és Kolozsvárit, a hittani tu­dományokat a gyulafehérvári papnöveldében végezte 1837-ben, s ekkor az erdélyi püspök által kineveztetett ideiglenes minőségben tanárnak a székely-udvarhelyi rom. kath. főgymnasiumhoz. 1838-ban Aug. 25-kén Lembergben az örm. érsek által örmény szertartású pappá szenteltetett fel, s ezen idő óta Szamosujvártt mint segéd­lelkész (cooperator) szolgálta az örm. egyházat mint egyik leglel­kesebb és legtevékenyebb tagja a papi karnak; később 1852-ben az erdélyi püspök által kineveztetett egyszersmind a szolnoki es- peresi kerület jegyzőjének is (nótárius districtualis), míg végre 1877-dik évben szamosujvári örm. szertartású plébánossá és szolnok- kerületi esperessé neveztetvén ki, a gymnasiumi alapitó levél ér­telmében, mely szerint az igazgató mindenkor Szamosujvár város plébánosa, gymnasiumunknak is igazgatója lett. A mogboldogultban — kit a kérlelhetlen halál egész váratlanul ragadott el élte 67-dik, áldozársága 41-ik, esperes-plébánosi és igazgatói hivataloskodásának 3-dik évében — a városi örm. kath. papság lelkes és jellemes tagját, az erdélyi egyházmegye a kath. egyházhoz mindig hű és buzgó papját, Szamosujvár városa pedig önzetlen polgárát veszté.

Next

/
Oldalképek
Tartalom