Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1879
37 Kopár Simon, mint pap soha sem tévesztette el a sz. irás azon szavait, hogy a szeretet alapja minden erénynek, a legtisztább szeretettel viseltetett mindig úgy kartársai, mint azok iránt, kiknek lelki gondozása reá bízatott,. 0 benne öszpontosult a szereteten alapuló erények sokasága, határt nem ismerő könyörületességgel törülte le számos szegénynek könnyeit, kik sírva állották körül, mint háladatos gyermekek, édes atyjuk ravatalát. A felsőbb egyházi hatóság főbb intézkedéseinek hódolva, az egyház és iskola érdekében addig fáradozott és működött míg városunkban megalakította az örm. kath. hitközségi képviseletet és a rég óhajtott kath. iskola széket. Gymnasiumunknak három évig lelkes igazgatója volt, s mig egyfelől bölcs tanácsaival mindig kész volt, másfelől a tanári testület tagjainak véleményét tisztelte, szóval azoii egyén volt, kinek számos erényei között kiviláglik mások helyes nézetének tisztelete. Tanártanácskozmányunkat mint elnök utoljára a múlt tanév bezár- takor Június 28-kán vezette midőn meleg szavakban köszönetét nyilvánítva a^tanári karnak ezen tanévben kifejtett ügybuzgalom- és fáradságáért, szívélyesen elbúcsúzott. Ki hitte volna, hogy ezen ideiglenes búcsúszavak végszavai lesznek? Fájdalom! de azok voltak .... 1879. Julius 14-kén reggel 4 órakor egy rohamos szivszélhűdés örökre elnémitá az ajkakat, kioltá egy egészséges ember életét; a halálcsengetyű és a nagyharang egyidejű siró kongása hirtelen szétterjesztette a gyászhirt, jelezte a csapást, mely városunkat, egyházunkat és tanodánkat egész váratlanéi s oly korán érte, a legmélyebb fájdalmat és gyászt kelté fel mindnyájunk szivében. Az elhunytnak rokonai díszes ravatalra helyezték a koporsót, melyet a bús környezet hálából számos koszorúval ékesített fel. Az ünnepélyes temetés — melynek már külső színezete tanúskodott a halott nagyságáról Julius 15-kén volt. A végső tiszteletre a testületek és a város népessége roppant tömegekben megjelentek. Ott volt a városi tanács, a kir. járásbíróság, a gör. kath. káptalan és papság, a sz. Ferencz rendi szerzetes atyák, az országos fegyinté- zeti hivatal, a gymnasium, fi- és leány népiskola növendékei gyászlobogó alá sorakozva jelentek meg. Jelen volt a temetésen Ngos Veszély Károly ez. praepost, kolozsvári esperes-plébános is