Szabad Újság, 1993. október (1. évfolyam, 14-17. szám)

1993-10-06 / 14. szám

1993. október 6. SZABAD ÚJSÁG 11 „ Szabadalmas Pelsücz város ” történelmi meséje TETEMREHÍVÁS PELSŐC, az Árpád-korban Gömör legnagyobb uradalmá­nak névadó települése, később az országnyi vármegye székhe­lye megünnepelte első írásos említésének 750. évfordulóját. Bécsi vendégsereg (Aki a közelmúltban eme — hímeves városkából 2500 lelket számláló falu­vá zsugorodott — helységbe vető­dött, az megtréfált időutazónak érezhette magát, mert részesévé vált egy történelmi tetemrehívásnak...) Pelsőc és környékének lakossága gőzmozdonyfüttyre ébredt. Az ün­neplőbe öltözött emberek már a reg­geli órákban elözönlötték a hamaro­san roppant érdekes események szín­helyéül szolgáló település főutcáját. Amikor a toronyóra elütötte a ki­lencet, bevonult a városba a bécsi küldöttség. Az 1719-ben átadott vár­megyeházban tartott ünnepi fogadás után a becses vendégek elindultak a mintegy hatszázéves múltra visszate­kintő, gótikus református templomnál felállított díszemelvény felé. A menet elején egy eperjesi szín­játszó csoport alakításában egy fiáke­­ren haladt Ferenc Ferdinand és Zsó­fia felesége, akik magukkal hozták egész udvartartásukat. A küldöttség tagjai között volt Fekete Imre gróf, Pest vasúti minisztere, Andrássy Gyula külügyminiszter, valamint a lengyel nagykövet. Hadd mondjuk el, hogy a Pelsőc-Murány vasútvonal megnyitásának apropóján érkeztek a megyeszékhelyre, ahol Gömör vár­megye főispánja üdvözölte őket. Az Osztrák-Magyar Monarchia trónörö­köse Ferenc József császár üdvözle­tét hozta és adta át az egybegyűltek­nek, majd nem devalvált arany tallé­rokat szórt a nép közé, és beírta nevét a város Emlékkönyvébe... Gőzmozdonnyal a „Murányi Vénuszhoz” A díszvendégek felavatták az új vas­útvonalat, amelyet a huszadik szá­zadvég lakói is igénybe vehettek. A gözmozdony röpítette, fapados vasúti kocsiban utazók eltöprenghettek a mögöttük felgyülemlő időrengeteg tovarobogó eseményein... Egyszer, mikor Bebek juhász a pelsöci hegyen legeltetett, kutyája jó­voltából egy sziklahasadékban temér­dek kincset talált. Bebek a kincsből hét várat építtetett a környéken. Ez a terület előbb az avar birodalom része, később, a magyarok bejövetele előtt, a bolgár kánság végvidéke volt. Ká­roly Róbert 1328-ban Pelsőcnek (Csetnekkel együtt) városi rangot adományozott. A város pallosjoggal JÚLIUS 13. — Gyere Füles — bökött oldalba délelőtt Pali —, lemegyünk a Bo­londvízhez, meglessük a nudizó csa­jokat. — Hű, az jó lesz — egyeztem bele azonnal, pedig — bevallom férfiasán — fogalmam sem volt, mit is fogunk látni tulajdonképpen. Százágra tűzött a nap, mindjárt ebéd után indultunk. A folyócskához közel, a kiscsemei füzesben már kúszva haladtunk előre. Egyszer csak Palika oldalba taszított. Aztán óvato­san széthajtotta egy bokor ágait, és a fülembe lehelte: — Nézd, ott vannak a nudista lá­nyok. Forgattam a fejem, meresztettem a szemem, de semmi érdekeset nem láttam az előttünk lévő zsebkendő­­nyi, selymes fűvel benőtt tisztáson. — De hiszen egyetlen nudistát sem látok — méltatlankodtam —•, csak néhány meztelen lány fekszik a napon... No, amit erre Pali válaszolt, nem is bírt. Egyháza az esztergomi érsek­ség gömöri főesperességébe tartozott. A település Felső-Magyarország két leghatalmasabb dinasztiájának, a Bors és a Bebek családnak volt a székhelye. Időnként háborús időszakokat kel­lett átvészelnie, járványok, tűzvészek pusztították. 1710-ben például bor­zasztó pestisjárvány dühöngött a vá­rosban, s mindössze harmincöt job­bágy maradt életben. Alighogy kihe­verték a katasztrófát, marhavész ütöt­te fel a fejét. A későbbi években pe­dig olyan szárazság sújtotta a vidé­ket, hogy még a fű sem nőtt ki, ezért „aratatlanul” be kellett szántani az egész határt. A magyar szabadságharcban Pel­sőc lakossága is becsülettel helytállt, annak ellenére, hogy két hónapon át tífusz szedte áldozatait a vidéken, 1849-ben pedig borzasztó tűzvész emésztette a várost. Ám a század második felében ismét fejlődésnek indult a település. Felépült a Mik­­lóssy-féle acélműgyár, villanyvilá­gítási telepet létesítettek, a régi ví­zimalom helyén létrejött az új cel­lulózgyár. Itt alapították az első Magyar Papíripar Rész­vénytársaságot. Huppert Manó megnyitotta magnezitüzemét, majd önerőből megépítették a botgyárat, a szög- és szerszámkészítő üze­met..., és 1891-93 között Hámos László főispán és Kubinyi Géza or­szággyűlési képviselő kezdeménye­zésére elkészült a pelsőc-murányi vasútvonal, amelyet a Mandel, Quitt­ner és Hoffmann cég épített. 1894- ben pedig átadták a pelsőc-nagyszla­írom le, megtartom magamnak. Kerge kecském viszont megint szégyent hozott a fejemre. Leskelö­­dés közben teljesen megfeled­keztünk róla. Hadd legeljen, gon­doltuk, úgysem tehet kárt semmi­ben. Hát, ebben alaposan téved­tünk. Ugyanis a tisztás szélén ter­mett, és villámgyorsan habzsolni kezdte a lányok bokor aljára rejtett tarkamintás fürdőtrikóit. A nyereg előbb hazaért, mint a ló: Mihály bácsi, mire megjelentünk a portán, már tudomást szerzett Mo­­ravcsík úr féktelen mohóságáról. — Hát gyerek — jegyezte meg bosszúsan —, kénytelenek leszünk a barátodat istállófogságra ítélni. Mihály bácsi semmi szín alatt nem volt hajlandó a döntését megmásíta­ni, így kecském belátható ideig bu­gyik, fűrdőtrikók és egyéb huncut női holmik helyett kútvizen és iziben kaszált füvön él majd. JÚLIUS 15. Ma csókolóztam Ildikóval. És ha­bosi vonalat. 1883. március 28-ával a vármegye új székhelye Rimaszombat lett, s hiá­ba épült ki Pelsöcön a megye legna­gyobb vasúti csomópontja, régi fé­nyét a város már nem tudta vissza­nyerni... Szóval, a nosztalgiavonat a murá­nyi végállomásig viszi százévnyi múltjának emlékét, no meg a törté­nelmi leckén tűnődő atomkori utaso­kat. S amíg a füstös masina kipiheni a hosszú pöfögés fáradalmait — a tu­risták felkapaszkodhatnak Murány várának romjaihoz, ahol „A Marssal Társalkodó Murányi Vénusz” vár­szerző történetével is megismerked­hetnek. Hová lett a királyi korona? Pelsöcön ez idő alatt is tovább zajlik az eseménydús Jelen. Az új művelődési házban a ma­gyar tannyelvű alapiskolák tanulói­nak néprajzi vetélkedője folyik. Az épület falán a városban született Rud­­nay Gyula (1878-1957) festőművész emléktábláját leplezik le, amelyet a rozsnyói származású Köves Dezső szobrászművész alkotott. A megye­házán pedig három kiállítás is meg­nyitja kapuját. A Rudnay-alkotásokból és számos művének fotoreprodukciójából be­rendezett tárlaton a látogatók megvá­sárolhatták Tiszai Lajos Rudnayról készült emlékkiadványát. A történel­mi, írásos és tárgyi kordokumentu­mokat bemutató kiállításon Ladislav Vrtel', Kovács Gyula: Plesuck-Pel­­sőc-Plesivec, illetve Zsupos Zoltán: A város első írásos említésének 750. évfordulóján című, erre az alkalom­ra megjelentetett könyvek, vala­mint egy Pelsőc múltját és jelenét bemutató videokazetta is kapható volt. A néprajzi szobában egy majdani honismereti ház „anyagai­ból” adtak ízelítőt. A hiteles történelmi bizonyítékok között találjuk a város legrégibb cí­merét és használatos pecsétjét. Címe­rük: bíborszínü pajzsban hármas zöld sziklacsúcs, egyik csúcsán kettős ke­reszttel, másik csúcsán karddal. A pajzs két oldalán zöld babérfüzér, fö­lötte királyi korona. Nos, Pelsőc város önkormányzatá­nak egyik szeptemberi ülésén a kép­viselők jóváhagyták, hogy az ünnep­ségre készülő városi zászlót és a vá­tártalan boldogságomban neki aján­dékoztam a szöcskéimet is... Nos, úgy kezdődött a dolog, hogy horgászni indultam, de meggondol­tam magam, s inkább Ildikóék háza felé vettem az irányt, aztán illemtu­­dóan beköszöntem hozzájuk. —■ A cipődet vesd le — szólt ki a nagyanyja —, az imént takarítottam. Egy ideig tanácstalanul toporog­tam a küszöbön. Most mit tegyek, töprengtem, szaladjak haza a szürke szandálaimért? Ugyanis mezítláb mentem a leánynézőbe, mivel ku­tya meleg volt. Vettem egy mély lélegzetet, és csak bebátorkodtam az ajtón. Ildikó a sámlin ült, kézi­munkázott. — Látod, miattad kell most itt ü­­csörögnöm — duzzogta —, a hülye kecskéd megrágta az én fürdőruhá­mat is. — Sose búsulj — igyekeztem vi­gasztalni —, elmegyek a szövetke­zetbe szalmát gyűjteni, s a fizetség­ből csodaszép bikinit vásárolok ne­ked. A leányka szeme párásodni kezdett, kezét a tenyerembe csúsztat­ta, majd hozzám hajolt, lecsukta a szemét, és — szájoncsókolt. Hát ennek fele se tréfa, villant át az agyamon, s — nehogy meggon­dolja magát — én is visszacsókol­tam. Most sokkal több hangya kezdett el a bőröm alatt szaladgálni, mint a múltkor, amikor Edina szája ros pecsétjét ezzel a hiteles „címer­­jeggyel” lássák el! Ám ugyancsak meglepődtek, amikor a jubileumi ünnepség megnyitóján kitűzött zászlóról és a pecsétről nem a vár­megyeház homlokzatán is jól látha­tó címer köszönt vissza a szemlélő­­dőkre. Az önkényesen „átrajzolt” címerből hiányzik a kard (pengéje), valamint a zöld füzéreken kívül a korona is eltűnt, a zöld hegyhalmok pedig a kopárságot sugalló sárga színre változtak. Néhány képviselő azon nyomban szóvá is tette a csa­lást, és magyarázatot kért a polgár­­mestertől a történtekre, aki — el­mondásuk szerint — a képviselőtes­tületi döntés ellenére sem merte vál­lalni a történelmileg hiteles címer „újrafelvételét”. Vagyis: a város aka­ratával ellentétben egy olyan címert festetett a zászlókra és pecsétekre, amelyet a lakosság egyáltalán nem vall(hat) magáénak... A városlakók példátlan megalku­vásként véleményezték a történteket, ugyanakkor reményüket fejezték ki, hogy a történelemhamisítást mielőbb korrigálják! Benes inkognitóban Egy idős pelsöci polgártól megtudtuk még, hogy az 1898-ban Blum Rezső által alapított „elmegyöngék intéze­tében” szabadkőműves-páholy mű­ködött. A titkos társaság egyik sze­ánszán — 1937 októberében (!) ál­lítólag — Benes elnök is megjelent. A visszaemlékezés szerint, azon a bizonyos napon az esti órákban egy sötét színű autón érkezett. A kapuő­rön (akit szigorú titoktartásra köte­leztek), no meg a beavatottakon kívül más nem szerezhetett tudo­mást a titkos bölcsességre áhítozó híresség ittlétéről... A visszaemlékezések ünnepség­­sorozata a második világháborúban elesett pelsöci embereknek emléket állító márványtábla felszentelésével és megáldásával, valamint véget érni nem akaró kultúrműsoros be­mutatókkal folytatódott. Befejezésként elmondhatjuk, hogy mint a mesében, három napig tartott a pelsöci nagy tetemrehívás, amely a gőzmozdonyok fúttyögeté­­sével vette kezdetét, majd ökume­nikus istentisztelettel, a jövö(nk)ért aggódók közös imádkozásával feje­ződött be. KORCSMÁROS LÁSZLÓ ért az enyémhez. A szívem meg vadul kalapálni kezdett. Erre sportszatyromból előha­lásztam azt a kis üvegcsét, melyben a horgászcsalinak szánt szöcskéimet tároltam, s az ugra-bugra rovarokat lángra lobbanó szerelmem élő zálo­gait — mind-mind újdonsült mátkám ölébe szórtam. Juj, de nagyon visított szegény! Én meg csak álltam, bámultam rá, mint a borjú az új kapura, nem tud­tam mire vélni a dolgot. Félnapi munkával gyűjtött rovarokat ajándé­koztam neki, de ő egyáltalán nem méltatta ajándékomat. Ráadásul rám uszította a nagyany­ját is. A vén boszorkány meg seprőt ragadott, és eldöngetett alaposan. Alig bírtam kiiszkolni az ajtón... Ildikó öreganyja Mihály bácsinak is beárult. Erre vesztegzár alá kerül­tem. — Te, te apaszomorító — nyitot­ta rám este a szobaajtót —, mit kö­vettél el már megint? Nem venném a lelkemre, hogy te a vízben lubickolj, szegény kecskéd pedig idehaza szo­­morkodjon. Ezért úgy határoztam, hogy holnaptól, néhány napig, vele maradsz, mellette leszel, nem lép­hetsz ki az udvarból. Legalább olvasol, művelődsz egy kicsit. Pali erre akkorát röhintett, hogy az asztal lapján bóklászó legyek ijedten menekültek be a falvédő mögé... Természetgyógyászat A vesegyulladások természetes gyógymódjai II. A fiatal lányoknak, asszonyoknak hozzáve­tőleg a 80 százaléka szenved krónikus vese­gyulladásban. Ennek elsősorban az időjárás­nak nem megfelelő öltözködés az oka Té­len a lábakban a vér 15-20 fokkal is hide­gebb lehet, mint a test más részében — ahogy felfelé szívódik, áramlik, éppen a pe­tefészek és a vesék környékén melegszik fel. Nem csoda hát, ha legelőször ezek a szervek betegednek meg — gyulladásba jönnek. A felfázás veszélyét tehát kerülni kell. Különösen jól fel kell öltözniük azoknak az embereknek, akik ősszel és tavasszal he­veny vesegyulladásban szenvednek Az ilyen egyének immunstimuláló szerekkel erősíthetik egészségüket. Ilyen stimulálok az Echinácea, illatos gyomnövények, ginzeng, Yucca stb Ezenkívül fontos az életmód, az életvitel megváltoztatása is; a pozitív, optimista gon­dolkodás meditáció, ima, jóga, rendszeres testmozgás segítségével érhető el. Szükséges még a napi nyolc órás nyugodt alvás, a stresszhelyzetek kerülése és az egészséges étkezés (pl. a miminális húsfogyasztás). A vesegyulladásokat lehetnek heveny és krónikus vesegyulladások. Heveny vesegyulladás Tünetek: deréktáji fájdalom, magas láz, gennyes vizelet, hidegrázás. A betegnek azonnal szakorvoshoz kell fordulnia, aki an­tibiotikumok és kemolerapeutikumok segítsé­gével kezeli, gyógyítja őt. Az orvos a kemo­­terapeutikumok közül igen gyakran a Sumet­­rolin tablettát íija elő, amelyből 12 óránként kettőt kell szedni. E tabletta alkalmazása ese­tén a betegnek sok folyadékot kell fogyasz­tania, hogy a gyógyszer anyaga ne csapódjon ki a vesében, hanem onnét kimosódjon. vese, húgyvezeték, húgyhólyag (obliőky, moéové cesty, moiovy mechúr) A gyógyszerek hatását gyógynövények­kel, „zöld antibiotikumokkal" fokozhatjuk. Mivel egyébként is ajánlatos a sok folyadék, a legjobban tesszük, ha olyan gyógyteákat fo­gyasztunk, amelyek nemcsak átmossák a ve­sét, hanem fertőtlenítik is — antibakteriálisan, gyulladásgátlóként és fájdalomcsillapítóként halnak. A szintetikus gyógyszer (Sumetrolin) és a gyógynövények együttes alkalmazásával hatékonyabb a gyógyítás. Heveny vesegyulladás esetén a követke­ző gyógynövényeket alkalmazzuk: apró­bojtorján, kakukkfű, bazsalikom, édeskömény, kömény, körömvirág, cickafarkfűvirág, kamil­la, borsmenta, kálmosgyökér, fekete nadáfytő. RECEPT: Egy rész apróbojtorján, egy rész körömvirág egy rész édeskömény és egy rész mezei zsurló keverékéből egy evőkanálnyi mennyiséget 2 dl vízzel leforrázunk. 20 percig ázni hagyjuk majd leszűrjük Ezt a mennyiséget naponta négyszer, sötét mézzel édesítve igyuk. Az apróbojtorjánnak elsősorban a helyi antibak­­teriális hatása jelentős — vetekszik a széles spektrumú antibiotikumokkal (tetraciklin, kle­­ramfenikol) —, ezért tartalmazza a teakeve­rék. A körömvirág a flavonoid tartalma miatt erősen gyulladásgátló. Az édesköményt ösz­­szetöijük. hogy leforrázva a hatónyagok ki­ázhassanak belőle — illóolajainak egy része a légzőszerveken keresztül távozik a szervezet­ből, és csodálatos polivalens hatással bír (gyulladásgátló, baktériumölő, köptető); a ha­tóanyagok nagyobbik része a vesén keresztül ürül ki, ahol ugyancsak megnyilvánul gyulla­dásgátló, baktériumölő és fertőtlenítő hatásuk. A mezei zsurló vízben oldódó kovasavat tartal­maz amely gyógy adagban vesegyulladás ese­tén is vizeíethajtóként használható — a kova­sav kollodiumként hat a vesére. (folytatjuk) Dr. NAGY GÉZA Zolczer László: Kecske, béka felmászott a... (Csibészkorom naplója) A kecskefáját II.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom