Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

1992. február 27. Szabad ÚJSÁG 3 Júniusban ratifikálják? Gorbacsov talált gyermek? Michail Gorbacsov, a volt Szov­jetunió volt köztársasági elnöke nem édesgyermeke szüleinek. Legalábbis ez derült ki az ukrajnai Desznyanszka pravda napilap írásából, amelyben egy 84 éves, bizonyos Maria Jermo­­lenkót szólaltattak meg. A napilap idézi az idős asszony szavait, aki el­mondta, hogy amint először meglátta a televízióban Michail Gorbacsovot, rögtön ráismert gyermekére, akiről az újságíróknak fényképet is mutatott. A képen egy hétéves gyerek látható, homlokán egyértelmű anyajeggyel... Jermolenko asszony elmondta, hogy a kép akkortájt készült, amikor elvesztette gyermekét A hír alátá­masztani látszik azokat a korábbi fel­­tételezéseket, hogy Michail Gorba­csov gyermekotthonban nevelkedett, s szülei innét fogadták gyermekükké. A MARÉ bizakodik ~s A Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség bécsi ülésén a csehszlovák megbí­zott a visegrádi hármak nevében remé­nyét fejezte ki, hogy az Észak-Korea és a MARÉ által aláírt szerződés az atomfegy­ver-terjesztés leállításáról azt eredményezi, hogy a koreai szervek mielőbb ratifikálják e szerződést és érvénybe is léptetik azt, be­tartva minden egyes pontját. Ugyanakkor tovább tart a vita a két Korea közt, mivel Dél-Korea szerint az Úgy vélekedik a Magyar Hírlap újsá­gírója, hogy valószínűleg megépül Bős­nél az erőmű, bármennyire is fájdalmas ez a magyar fél részére. Csak annyit te­het Magyarország, hogy nemzetközi se­gítséggel a minimumra csökkenti az ökológiai károkat, s mindez csakis a tárgyalások újtán lehetséges. Úgyancsak a Csehszlovák Sajtóiroda számol be arról, hogy Rudolf Strei­cher osztrák közlekedési miniszter szerint a Bős—nagymarosi Vízlépcső­­rendszer befejezése végső soron előse­gítené Európa tengeri—folyami „áthi­dalását” a hollandiai Rotterdamból a Fekete-tengerhez. Mindezt az osztrák miniszter a tegnapelőtt Bécsben végét­ért nemzetközi közlekedési konferenci­án mondotta el. Rudolf Streicher azt is megemlítette, hogy ebben az esztendőben kell befejezni a Majna—Duna csatorna hajózhatóvá tételének utolsó szakaszát Németország­ban. A Rotterdam—Fekete-tenger vona­lon a legnagyobb gondot a Duna cseh­szlovák—magyar szakaszának elégséges, állandó hajózhatósága okozza. Ennek megoldásában segítene a Bős—nagyma-HÉT legfrisebb számából Lacza Tihamér: Leülünk a kü­szöbre? Kamoncza Márta: A játszma kezdetén (riport a rimaszombati kon­zervgyárból) Beke István: Az osztályelső felel Bencz Károly: Kodály és Bartók Zsérén (honismereti írás) Szerdahelyi Tamás: Vég nélküli történet (folytatásos regény) Magányosok klubja, Társkereső Tanácsadó, Az orvos válaszol Az otthon rovatból: Hogy a Mi­kulásvirág ünnepekre is pompázzon; Két ötlet; Kozmetikai lexikon; Vi­­rágaplikációk blúzra; Tanuljunk egy­mástól — házi receptek. ^ Lőrincz Káté: Jani (elbeszélés) y (Folytatás az 1. oldalról) dozatainak kártalanítását illeti, még to­vábbi tárgyalások szükségesek e kérdés tisztázására. Az új egyezmény átveszi a korábbi megállapodás kompromisszu­mos kitételét a müncheni szerződés „ér­vénytelenségéről”. Bonn ugyanis figyel­men kívül hagyta Csehszlovákia igényét a „kezdeteitől érvénytelen” kitételre, amivel kérdésessé válna a szudétanéme­­tek német állampolgársága 1938-tól. Újdonság a szerződésben a Csehszlo­vák állam 1918-tól való folytonosságá­nak gondolata, amelyet állítólag a né­met fél javasolt. Ezt Csehszlovákia nem sürgette, mert sem Bonn, sem más „fő­városok” nem vonták kétségbe a Cseh­szlovák állam folyamatos létét. Az ide­vonatkozó megfogalmazást még az egyezmény parafálása előtt egyes szlo­északiak tovább erősítik atomarzenálju­kat. A katonai elhárítás adataira hivat­kozva Szöul azzal vádolja Eszak-Koreát, hogy jongbjoni atomkomplexumában atombombát gyárt. Ezért követelik, hogy az északi kommunista rezsim nyis­sa meg e létesítmény kapuit a nemzetkö­zi ellenőrző szervek előtt. A dél-koreai külügyminiszter szerint Észak-Koreá­­nak júniusra lesz elegendő plutóniuma atomfegyvergyártásra. rosi Vízlépcsőrendszer befejezése, ami egyúttal a Duna, az Odera és az Elba összekötéséhez is megteremtené a fel­tételeket. Ezen a nemzetközi konferenci­án csehszlovák, magyar, osztrák, szlovén és svájci szakemberek vettek részt. Budapestről jelentette a Csehszlo­vák Sajtóiroda, azt a hírt — amelyet egyébként a magyar hírközlő szervek már tegnap jelentettek —, hogy Pásztor Gyula, a Független Kisgazdapárt parla­menti frakciójának vezetője szerint a magyar kormánykoalíció továbbra is működőképes. Ezt egyébként a Magyar Demokrata Fórum, a Keresz­ténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazdapárt alkotja. A frakcióvezető kijelentését az Antall Józseffel és Sur­ján Lászlóval (a KDNP elnöke) folyta­tott tanácskozására alapozta. A tanács­kozásra egyébként azt követően került sor, hogy Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke az elmúlt héten kijelentette: frakciója kilép a koalíció­ból. Még a tanácskozást megelőzően a 45-tagú kisgazda frakció „szakadár” 12-tagú csoportja tízre olvadt, s a párt­elnököt, Torgyán Józsefet meg sem hívták a megbeszélésre. Ugyancsak Budapestről származó információ szerint a Nemzetközi Kiállí­tások Hivatalának (BIE) küldöttsége nemrég Budapesten járt, és lényegében eldöntötte, hogy az 1996-os Világkiállí­tást a magyar főváros rendezze. A teg­napi magyar sajtóban megjelent közle­mények szerint e „határozat” ellenére az EXPO ’96-tal szemben a BIE végre­hajtó bizottságának kifogásai vannak. Nagynak tekinti a mintegy 80 hektáros kiállítási területet, merthogy a kiállítók részéről nem lesz túl nagy az érdeklő­dés. Bizonytalan a külföldi beruházók érdeklődése is, mert a végrehajtó bi­zottság egyik tagja szerint túlságosan egysíkú a Világkiállítás tervezete. Kifogásként hozzák fel, hogy a ma­gyar fővárosnak nincsenek megfelelő közlekedési feltételei, és szállodai kapa­citásai is túlságosan behatároltak. Igaz, mindezt a tudósító a Népszabadságban megjelent írásra hivatkozva közli, s az egykori kommunista napilap jóindula­tát elvárni bármilyen rendezvénnyel kapcsolatban, amelyet a mostani hata­lom kíván megvalósítani, balgaság len­ne. (m) vák politikai körök kifogásolták, mert az figyelmen kívül hagyná az önálló szlovák állam létét 1939-től. A szudétanémetek az egész szerző­dést elutasították, mert az nem nyújt megoldást a hazára és vagyonra vonat­kozójogaikra illetően. Elhúzódó ratifikálás A német fél általi — az október 7-ei parafálást követő — halasztásnak kö­szönhetően a mai aláírásig lényegesen hosszabb idő telt el, mint amennyire ál­talában az ilyen jellegű nemzetközi szer­ződések esetében szükség van. Ennél fogva feltehetően elhúzódik majd a do­kumentum ratifikálásának időtartama is. A bonni politikai körök szerint erre leghamarabb június 15—17-e között ke­rülhet sor, de még jó esetben is legfel­jebb májusban. E közben a csehszlovák fél óvakodott attól, hogy a szerződés a választási kampány témáját képezhesse. Németország napilapjai már tegnap bő terjedelemben foglalkoztak a szerző­dés mai aláírásával. A Die Welt szerint a szerződés ellenzői Csehszlovákiában a kommunista Rudé právo támogatásával mozgósították erőiket. Feltűnő viszont az a visszafogottság, amellyel a prágai hivatalos körök hivatalosan reagálnak a bírálatok új hullámára. A lap szerint Denstbier külügyminiszter kivételével, Az azerbajdzsán hírügynökségi je­lentések szerint Mutalibov elnök elha­lasztotta tervezett finnországi látoga­tását, mivel komolyra fordult a helyzet országában. A volt egyesített szovjet hadsereg ott állomásozó egységei ugyanis olyan parancsot kaptak, hogy ne hagyjanak megtorlatlanul egyetlen agressziót sem. Tegnapelőtt a FÁK csapatai lőtték Susa városát, mivel a múlt hét végén az ő kaszárnyáikat érte támadás. Február 27-e helyett március 2-án kezdődik a konzultatív tanácskozás, amelyen azoknak a köztársaságok a képviselői vesznek részt, amelyek to­vábbra is Jugoszláviában akarnak élni. A meghívottak névsorából ítélve ez a tárgyalássorozat gyakorlatilag szerb— montenegrói tanácskozás lesz, és csak a Jugoszlávia folyamatosságának megőr­zését szorgalmazó jogi szempontok ki­alakítását hivatott kialakítani. A tanácskozás egyik és legfontosabb alapkérdése az volt, hogyan kezeljék a jövőben a volt Szovjetunió nemzetközi aktívumait és passzívumait, melyik tag­ország milyen módon részesedik az aktí­vumokból, illetve mekkora nagyság­rendben vállalja magára a passzívumo­kat. A tanácskozásnak azt is el kellett volna döntenie, mi legyen a Szovjetunió külgazdasági tevékenységét biztosító bankkal, amelyet mindezidáig Oroszor­szág kormánya felügyelt. Tény, hogy a kérdéssel kapcsolatban döntés is szüle­tett — az Államközi Tanács alá helyez­ték —, ám tekintettel Oroszország tá­volmaradására, egyáltalán nem biztos, hogy a döntés végleges. A tanácskozás egyik jellemző vonása az ukránok nagyvonalúsága volt. Fokin jelentette be, hogy országa hajlandó át­vállalni a volt szovjet kölcsönöknek azt a részét, amelyek veszélybe sodornák a ki­sebb tagországok gazdaságát, amennyi­ben az adósságokat arányosan osztanák aki világosan kiemeli a szerződés elő­nyeit, szinte mindenki ellenzéki pozíci­ókból érvel. A német—csehszlovák kap­csolatok új fejezetéről, amelyről még az elmúlt esztendő októberében Havel és Weiszácker elnökök beszéltek, alig esik szó — véli a lap. Elmaradó gesztus A Süddeutsche Zeitung úgy fogal­maz, hogy „az a nagy gesztus, amellyel a szenvedések és a tragikus múlt után meg kellett volna húzni a kétoldalú, végleges válaszvonalat, nem követke­zett be”. így lényegében az új szerződés nem haladja meg a korábbi megállapo­dás kereteit. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a keddi, prágai — óváros téri — tüntetés­sel kapcsolatban megjegyzi, hogy a résztvevők többsége nem is tudta volna letagadni eredetét vagy meggyőződését. Állandóan ugyanazok jelennek meg a „színtéren”, akik a forradalom utáni új hatalomelosztás után kisemmizettnek érzik magukat. Minnél közelebb kerü­lünk a szerződés aláírásához, annál erő­teljesebben hallatszanak a németekkel szembeni fenntartások. Nincs olyan nap, hogy a Rudé právo vagy más újsá­gok ne írnának a szerződés veszélyeiről vagy homályos oldalairól. (-s-s) Karabah fővárosában, Sztyepana­­kertben azeri aknavetősök megöltek négy embert, további tízet pedig megse­besítettek. A jelentések szerint meghalt egy katona is. Ali Akbar Velajati iráni külügymi­niszter Bakuba érkezett, s Mutalibowal folytatott megbeszélése után kijelentet­te, a legfontosabb a tűzszünet. „Irán nem ajánljhatja fel a közvetítő szerepét, ha Örményország és Azerbajdzsán nem mutat hajlandóságot annak elfogadására.” Lord Carrington tegnap érkezett Belgrádban, hogy Szlobodan Milose­­viccsel tárgyaljon a jugoszláv válság megoldásának lehetőségeiről. New Yorkban tegnap közzétett hír szerint Szatis Nambiar tábornok lesz a mintegy 14 ezres ENSZ-békefenntartó erők jugoszláviai főparancsnoka. A bé­kefenntartó erők első egységei feltehe­tően március 9-én vagy 10-én érkeznek Jugoszláviába. meg a volt 15 szovjet köztársaság között. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mi e uk­rán nagylelkűség háttere, egyes megfi­gyelők azonban úgy vélik, hogy ily mó­don próbálnak az ukránok befolyást nyerni az említett külgazdasági bank fel­ügyeletében. A Kijevben tartott tanácskozás más­napján ugyanez a város adott otthont egy másik fontos eseménynek, amelyen Kárpátalja önrendelkezéséről tanács­koztak. Mint ismeretes, a tavaly decem­beri népszámlálás során Kárpátalja la­kosságának 78 százaléka a térség föld­rajzi-politikai autonómiája mellett szava­zott. Az ukrán televízió értesülése szerint a Kárpátaljai Ruszinok Szövetsége tilta­kozott a tanácskozás tartalma ellen, de hogy mit kifogásoltak, azt nem tette közzé az urkán tévé. Azt viszont igen, hogy a kijevi tanácskozáson nem nemzeti-terüle­ti autonómiáról tárgyalnak, hanem egy­fajta gazdasági önkormányzat alapjait kívánják lerakni a küldöttek. (fg) B udapesten Mádl Ferenc tárca nélküli külügyminiszter a Csehszlovák Sajtóirodának adott nyilatkozatában azt állította, hogy Magyarország megváltoz­tatta álláspontját a parlament eredeti döntéséhez viszonyítva. Eszerint a kor­mánydelegációnak a csehszlovák féllel csak arra lett volna mandátuma, hogy kölcsönös megállapodás útján elélje a vízlépcső építésén a munkálatok leállí­tását. A magyar álláspont szerint a csak szlovák területen folytatódó munkála­tok jogellenesek, merthogy Magyaror­szág területi integritása ellen irányul­nak, fenyegetik biztonságát és ökológiai veszélyt jelentenek az ivóvízkészletre. B oNNBAN Dieter Vogel, a szövet­ségi kormány szóvivője kijelentette, nem lesz gond a csehszlovák—német szerződés ratifikálása körül a német szövetségi parlamentben. Egyúttal olyan közlemény is napvilágot látott, hogy mind ez ideig semmilyen határidő­höz nem kötötték a szerződés jóváha­gyását. Ankarában Turgut özai török köztársasági elnök fogadta Alexander Dubéeket, aki kijelentette, hogy szükség van a szorosabb csehszlovák—török együttműködésre elsősorban gazdasági téren. OsLÓBAN közölték: Norvégia va­lószínűleg korlátozza az Indiának folyó­sított gazdasági támogatást, ha bebizo­nyosodik, hogy Delhi norvég nehézvizet használt atomprogramjának megvalósí­tása során. A norvég hivatalok azzal vá­dolják Indiát, hogy 12,5 tonna olyan ne­hézvizet kapott Romániától, amelyet a norvégok még 1986-ban adtak el Ceau­­sescunak „békés célokra”. M ünchenben közölte a Szudé­tanémetek Országos Szövetsége, hogy elítélik a csehek ellen elkövetett erősza­kos cselekményeket. Mindez azt követő­en látott napvilágot, hogy Egon Lánsky csehszlovák külügyi szóvivő kijelentette, a szudétanémetek sajnálkozásukat fe­jezhetnék ki a náci erőszak miatt. Varsóban közölték, hogy a Go­­dewind nevű német hajóról kirakják a Szíriának szánt 16 darab T—72-es tan­kot. Ezeket ma valószínűleg lengyel ha­jóra rakják, a Nadia J. dán hajón szállí­tott tankoknak pedig már meg kellett volna érkezniük Szíriába. StOKHOLMBÓL jelentették, hogy Svédország az elkövetkező öt év során növelni fogja katonai kiadásait és hatékonyabban akar együttműködni más európai országokkal az ország biz­tonsága érdekében. Anders Björck svéd védelmi miniszter szerint erre az intéz­kedésre azért van szükség, mert az egy­kori szovjet blokk országaiban nem uralkodik stabilitás. Björck szerint elő­fordulhat, hogy Svédország lesz az egye­düli olyan európai ország, amely növeli katonai kiadásait. B ukarestben Cornel Nica, a Szociáldemokrata Párt elnöke kijelen­tette, hogy széleskörű tárgyalások foly­nak annak érdekében, hogy a májusi parlamenti választások során a balol­dalnak egyáltalán legyen reménye a sze­rephez jutáshoz. G eNFBEN Fabiola belga királynő a First Ladyk konferenciáján — ame­lyen mintegy hetven „első asszony” vesz részt — kijelentette, hogy a szegénység a nők millióit ítélte „korszerű rabszolga­ságra”, vagyis a prostitúcióra. Mindez a fejlődő országok vidéki lakosságának (elsősorban a nőknek) életfeltételeit ja­vítani célzó tanácskozáson hangzott el. Varsóban Jan Olszewski lengyel miniszterelnök a Szejm elé teijesztette kormánya gazdasági programját, amelyet mentőakció-kísérletnek nevezett a gazda­sági destrukció megállítása érdekében. Bagdadban olyan hír látott nap­világot, hogy Szaddam Húszéin iraki köztársasági elnök a Ramadám idejére elrendelte, hogy növeljék az olaj, tea, cukor és egyéb élelmiszeradagokat. Az iraki rádió szerint azon élelmiszerek vá­sárlási lehetősége, amelyeket dotált áron vásárolhatnak, 25—30 százalékkal nő. PÁR1ZSBAN tegnap a francia kor­mány hatályon kívül helyezte azt a 38 éve érvényben lévő rendeletét, misze­rint az iparban dolgozó nők nem végez­hetnek éjszakai munkát. Eszak-Korea atombombát gyárt Magyar parlamenti küldöttség Prágában Tárgyalni kell! A Csehszlovák Sajtóiroda a Magyar Hírlap című napilapot idézi: „A patthelyzetből kivezető úthoz a magyar kormány megfontolt lépései­re van szükség”. Mindezt a magyar parlament “ökológiai bizottsága küldöttségének prágai tárgyalásaival kapcsolatban írta le az említett napilap. A magyar kormány valószínűleg rájött — írja a továbbiak­ban a lap —, hogy az 1977-es államközi szerződés (amely a dunai vízlépcsőrendszer megépítésére vonatkozott), egyoldalú felmondás­sal következményeként tarthatatlan helyzetbe kerülne. Karabahban nincs nyugalom Velajati közvetíteni próbál Lord Carrington Belgrádban Kéksisakosokra várva Államközi Tanács a szovjet adósságokról Orosz delegáció nélkül Február 25-én a késő esti órákban ért véget Kyevben a Független Államok Közössége tagállamai kormányfőinek az a találkozója, amelyen megalakították az Államközi Tanácsot, hogy legyen egy koordináló szerv a volt szovjet adóssá­gok kezelésére. A tanácskozáson az ukrán kormányfő, Vitold Fokin elnökölt, aki már a tanácskozás elején kénytelen volt konstatálni, hogy Leonyid Kravcsuk és Borisz Jelcin köztársasági elnökök megállapodása ellenére az orosz delegáció nem jelent meg a találkozón. Igaz, hiányoztak még a litvánok is, ám ők távollétüket előre jelezték. Ezzel szemben viszonylag meglepő módon részt vett a találkozón a grúz küldöttség, amely köztudomásúan nem halandó a FÁK tagjává válni

Next

/
Oldalképek
Tartalom