Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-24 / 20. szám

1992. január 24. A következő segélykonferencia Lisszabonban lesz Szabad ÚJSÁG___________ 3 Az elűzött Gamszahurdia elnök hívei Abasa város közelében az ellenzéki erőkkel vívott harcok után biztonságba szállítják egyik sebesült társukat (Telefoló: ŐSTK/AP) Gamszahurdia híveit kiszorították Újabb tüntetések Tbilisziben Grúzia új vezetésének csapatai Gamszahurdia híveit kiszorították utolsó bástyájukból, a fekete-tengeri Poti kikötőjéből is. A hírt a moszkvai rádió közölte. Eszerint a kormánycsapatok elfoglalták Abasa és Navreli városokat is. Kedvező fogadtatás A 47 ország és 7 nemzetközi szervezet segélykonferenciáján Washingtonban általában kedvezően fogadták Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország nyilatkozatát, amely szerint a „háromszög-művelet” segítségével a Független Államok Közösségének nyújtott segély a három országban is elősegítené az átalakulási folyamatot, sőt, a hadiipar átállítását is békés termelésre. A nyilat­kozat hangsúlyozza, hogy a három kelet-európai ország igen jól ismeri a gazda­sági terepet a volt Szovjetunió térségében és így eredményesen hozzájárulhat a segélyek sikeréhez. Grúzia fővárosában Tbilisziben több ezer fős elnökpárti tüntetést oszlattak fel a fegyveresek riasztólövések és könnygáz segítségével. A tüntetők az or­szágot vezető tanács lemondását köve­telték. A moszkvai rádió szerint Gamsza­hurdia a nyugat-grúziai Szenaki városá­ban tartózkodik, ahol tárgyalások kez­dődtek hívei és az ellenzék között. Olyan hírek is elterjedtek, hogy Gam­szahurdia megbetegedett és Poti közelé­ben egy falucskában bújt meg. Gamszahurdia hívei egy videokazet­tát terjesztenek az elűzött elnök beszé­dével. Ebben a beszédben az ellenzéket Gamszahurdia bűnöző elemeknek mi­nősíti, akik bitorolni akaiják a hatalmat. Felhívja a köztársaság lakosait, hogy lépjenek általános sztrájkba és tanúsít­sanak polgári engedetlenséget. Egy további tbiliszi tüntetésen Gam­szahurdia hívei azt követelték, hogy a köztársaság legfelsőbb tanácsa és az el­nök azonnal kezdjék el teljesíteni köte­lességüket, indítsanak büntetőeljárást a grúziai államcsíny résztvevői ellen és függesszék fel a belügyminisztérium és az ügyészség tevékenységét, mert ezek az intézmények hozzásegítettek a fordu­lathoz. A Grúz Köztársaság minisztertaná­csa tegnap határozatot tett közzé, amely szerint létrehozzák a kormányfő tanács­adó testületét. A testületben részt vesz­nek a legjelentősebb politikai pártok és társadalmi mozgalmak képviselői, és feladatuk a gazdasági, politikai és szo­ciális vonatkozású kormánydöntések összehangolása lesz. A határozat hang­súlyozza, hogy a jelenlegi helyzetben az országot csak a lakosság véleményének figyelembe vételével lehet kormányozni H É T legfrissebb számából Lacza Tihamér: Magyarok Amerikában Kamoncza Márta: Izraeltől Spanyolországig (riport) A tizennégy éves milliomos (interjú) Balázs Tünde: Népi gyógyászat Duba Gyula: Ozsvald Árpád lovasai (A hatvanéves csehszlovákiai magyar költő köszöntése) Szerdahelyi Tamás: Vég nélküli történet (folytatásos regény) Magányosok klubja, Társkereső Tanácsadó, Az orvos válaszol Az otthon rovatból: Teával készített italok; Ismét divat! Barkácsolóknak; Tanuljunk egymástól — házi receptek Zs. Nagy Lajos: Félperces novellák A borostyánkő regénye még akkor is, ha az emberek véleménye különböző. Tegnapi hír szerint a Gamszahurdia hívei és a katonai tanács közti tárgyalá­sok Szanakiban eredménytelenül értek véget. A katonai tanács ultimátuma teg­napra virradó éjszaka lejárt, de Gamsza­hurdia hívei nem tették le a fegyvert. A katonai tanács reményét fejezte ki, hogy ellenfeleik megadják magukat és így nem kerül sor vérontásra. Grúziában tegnap 70 centiméter hó esett, ami megnehezítette a csapatmoz­dulatokat. A katonai tanács ennek elle­nére Zugdidi város közelében vonja össze csapatait. A washingtoni segélykonferencia kapcsán Jegor Gajdar orosz pénz­ügyminiszter humanitárius se­gélyt, költségvetési támogatást és egy stabilizációs alap létrehozásá­hoz szükséges összeget kért a nyu­gati világtól. Mennyiben segíthet­nék ezek a segélyek Oroszországot? Erre a kérdésre keres választ a BBC kommentárja. Az orosz pénzügyminiszter a lon­doni Financial Tímesben közzétett írásában megvédi az orosz kormány január 2-án bevezetett árfelszabadítá­­si lépését annak ellenére is, hogy en­nek következtében 300-tól 1000 szá­zalékig terjedő áremelkedés követke­zett be. Arra hivatkozik, hogy a lakos­ságnak elegendő költőpénze van, bár belátja, hogy a társadalom egyes réte­gei, különösen a nyugdíjasok semmi­képpen sem tudnak megélni a havi 150 rubel körüli nyugdíjukból. Ha azonban könnyíteni akarnak a nyugdí­jasok és más alacsony jövedelmű em­berek helyzetén, állítja Gajdar, arra egyetlen mód van: külföldi segítségre van szükség. Az orosz pénzügyminiszter arra is hivatkozik, hogy tavaly 30 százalék-A macedóniai parlament tegnap visszahívta a macedón képviselőket a szövetségi parlamentből. A döntés sze­rint Macedóniának nincs szüksége a ko­rábbi szövetségi képviseletre. Branko Koslic, a csonka államelnök­ség alelnökc a Borba című lapban kö­zölte, hogy megérti a krajinai szerbek Hans-Dietrich Genscher német kül­ügyminiszter washingtoni sajtóértekez­letén nagyra értékelte a három „visegrá­di” ország fellépését, s ezt történelmi eseménynek minősítette. Kijelentette, hogy az ún. „háromszög-művelet” túl­mutat a volt Szovjetuniónak nyújtandó segítségen és azt bizonyítja, hogy a ke­let-európai országok újszerűén akaiják kiépOeni kapcsolataikat a FÁK-kal. Genscher megígérte, hogy támogatni fogja a három ország javaslatát. A hármak javaslatára kedvezően reagáltak Korea, Japán, Mexikó, Ka­tar és Omán képviselői is. Jifí Dienst­bier felszólalását támogatta Belgium képviselője is. A FÁK-nak nyújtandó segítségnyújtásban hasonlóan szeret­ne részt venni több fejlődő állam is, amelyeknek kevés ugyan a pénzük, de szolgáltatásokat és nyersanyagokat képesek szállítani. A konferencián bejelentették, hogy az Európai Közösségek megkezdték a „háromszög-művelet” támogatását, amikor Magyarországtól gabonát vásá­roltak, hogy azt Oroszországba küldjék. Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök szerdán televíziós beszédben szólította fel a nyugati államokat, hogy bővítsék az államközösségnek nyújtott segítséget. „Rövidlátó politika lenne, ha a legköze­lebbi hónapokban nem nyújtanának ha­tékony segítséget a volt Szovjetunió köz­társaságainak, ahol a stabilitás meg­bomlása fenyegető veszélyt jelent”. kai csökkent az árukészlet Oroszor­szágban, ami az életszínvonal zuha­nását és az ipari termelés csökkené­sét vonta maga után. Amennyiben a Nyugat nem bocsát rendelkezésére stabilizációs alapot ahhoz, hogy a rubelt ésszerű árfolyamon lehessen beváltani, mondja Gajdar, teljes körű lesz a gazdasági összeomlás. A washingtoni konferencia résztve­vői és a nyugati vezetők tisztában van­nak Oroszország problémáival, és az­zal is, hogy Gajdar igazat mond. A gyakorlatban azonban sok probléma áll a segély útjában. Ezt jórészt a bü­rokrácia okozza, amely még azokat a segélyeket is késlelteti, amelyekben már megegyeztek. Két hónappal az­után, hogy az Egyesült Államok beje­lentette, 165 millió dollár értékű élel­miszert bocsát a volt Szovjetunió ren­delkezésére — máig még egy gram­mot sem szállított le. Más országok meg azért vonakodnak, mert még mindig nem kaptak garanciát arra, hogy a segély, legyen az pénz vagy élel­miszer, oda kerüljön ahová szánták. A nyugati kormányok és az egyéni ado­mányozók élelmiszer csomagjai mindeddig a fekete piacra kerültek. Igaz, hogy ez az élelmiszer végül is félelmét a Vance-féle tervtől, de az ENSZ tervét nem szabad kétségbe von­ni. Az ENSZ-erők nem erőszakolják rá a szerbekre az államformát, csak a há­borús konfliktust akadályozzák meg. A bosznia-hercegovinai válságos helyzet­ről kijelentette, hogy a békét ebben a köztársaságban az biztosítaná, ha része James Baker, az USA külügyminisz­tere felszólalásában hangoztatta, hogy az USA legfőbb érdeke biztosítani az Oroszországban, Ukrajnában és Ka­zahsztánban tárolt atomfegyverek ellen­őrzését és mielőbbi felszámolását. Kü­lön kiemelte Németország segítségét, amelyet a FÁK-nak nyújt. Emlékezte­tett rá, hogy Kelet és Közép-Európa or­szágai képviselőinek jelenléte a konfe­rencián azt bizonyítja, hogy ezen orszá­gok is érdekeltek abban, mily módon bontakozik ki a demokrácia az államkö­zösségben. Douglas Hurd brit külügyminiszter bejelentette, hogy a FÁK-nak nyújtandó segítségről szóló konferencia következő fordulóját Lisszabonban tartják meg. Portugália tölti be jelenleg az Európai Közösségek elnöklő országának tisztjét. A konferenciát Lisszabonban áprilisban vagy májusban tartják meg. Figyelemreméltó volt Jacques Általi­nak, az Európa Bank elnökének felszó­lalása, aki közölte, hogy a FÁK-nak az elkövetkező 3-5 évben évente 10—20 milliárd dolláros segítségre lesz szüksé­gük, hogy megálljának saját lábukon. Mivel egyetlen ország sem képes ekkora pénzsegélyt nyújtani világméretű nem­zetközi összefogásra van szükség. Argentína képviselője azt ígérte, hogy menedéket nyújt 100 ezer esetle­ges menekültnek a volt Szovjetunióból, amennyiben a Nyugat személyenként 20 ezer dollárral járul hozzá e programhoz. németországi látogatásának harmadik napján Észak Rajna-Vesztfáliában egy bamaszénű bányát látogatott meg. Dél­után a cseh kormányküldöttség Bonnba utazott. M agyarországon 200 millió dolláros költséggel az Opel Szentgott­­hárdon, az osztrák határ közelében au­tógyárat épít, amely már idén áprilisban megkezdi az 1600 cm3-es gépkocsimo­torok gyártását az Opel Astra típusú autók számára. A gyár évente 200 ezer hajtóművet gyárt. A General Motors Hungary közös vállalatában behozott alkatrészekből megkezdik az Astra gép­kocsik szerelését és még idén 11 ezer darabot dobnak belőlük a magyar piac­ra. A szerelőszalagon évente 15 ezer autót fognak gyártani. IVÍlAMIBAN a Kommando-L nevű kubai emigráns félkatonai szervezet megerősítette, hogy felelős tagjainak beszivárgásáért Kubába. Az ő komman­dójukhoz tartozott a kedden kivégzett Eduardo Diaz Betancourt is és két tár­sa, akiket harmincévi fegyházbüntetésre ítéltek. A Kommando-L szóvivője sze­rint további három tagjukat is kiküldték Kubába, akik jelenleg illegalitásban van­nak a szigetországban. Feladatuk Cast­ro és a kommunista rendszer megdönté­se és demokrácia létrehozása Kubában. OROSZORSZÁG felajánlotta In­diának, gyártsanak közösen MIG-29 tí­pusú repülőgépeket és T-72 típusú harc­kocsikat. Eddig India csak licensben gyártott páncélozott csapatszállítókat és MIG-27 típusú repülőgépeket. Az alkat­részek 50 százaléka behozatalból szár­mazott. A közös fegyvergyártás esetén a repülőgépeket és a harckocsikat harma­dik piacokon is értékesíthetnék. AnKARÁBA érkezett Ajaz Mutali­­bcrv azerbajdzsáni elnök. A török elnök­kel és a kormányfővel tárgyal, és a ter­vek szerint barátsági és együttműködési szerződést ír alá Törökországgal. Tö­rökország volt az első állam, amely elis­merte Azerbajdzsán függetlenségét. A FEKETE-TENGERI flotta sorsa a témája az orosz parlament tegnap kez­dődött ülésének. Ülésezik az orosz kor­mány is, amely napirendjére tűzte a pri­vatizálás, a kereskedelem átszervezése és az élelmiszer ellátás kérdéseit. IliESCU román elnök a hétvégére tervezett moldovai útja előtt kijelentet­te, hogy „a román területek egyesítése történelmi és visszafordíthatatlan folya­mat”. Iliescu Sznegur moldovai elnök­kel tárgyal majd. A román államfő sze­rint országa érdekelt abban, hogy tartós és rendszeres párbeszéd alakuljon ki a két ország között. Bajorországban tavaly 16 ezer csehszlovákiai idénymunkás dolgozott. Az ingázók főleg a mezőgazdaságban, a faki­termelésben és a vendéglátóiparban dol­goztak. A német hatóságok ellenzik azt a javaslatot, hogy hosszabbítsák meg az idénymunkások három hónapra szóló munkavállalási engedélyét. Észtországban lemondott a kormány. A tallini parlament megkezdte a tárgyalást az új kormány összetételéről — jelentette e TASZSZ hírügynökség. Izraelben a kiutasított tizenkét palesztin a legfelsőbb bírósághoz felleb­bezett az ítélet megváltoztatása érdeké­ben. A kiutasított palesztinok ügye okozta a közelkeleti béketárgyalások legutóbbi fordulójának elhalasztását is. LíBIA kész együttműködni az ENSZ főtitkárával a PANAM és az UTA légitársaságok repülőgépei ellen elkövetett merényletek felderítésében. A közlemény csodálkozását fejezi ki afölött, hogy a Biztonsági Tanács sze­rint Líbia nem akar közreműködni a vizsgálatban. Az EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK szakbizottsága szerint Kelet- és Közép- Európában a gazdasági hanyatlás vége 1993-ban várható. A legújabb jelen­tések szerint ezen országok teljesítmé­nye tavaly 18 százalékkal csökkent és idén további 9 százalékos hanyatlás vár­ható, majd valószínűleg stabilizálódik a helyzet és 1993-ban 5 százalékos terme­lésnövekedésre számítanak. Az Európai Közösségek tagállamaiban ebben az év­ben 2,2 százalékos gazdasági növeke­dést várnak. A washingtoni konferencia kapcsán A „feneketlen zsák” problémája Szórványos összetűzések Horvátországban Zátonyra futott törekvés Zátonyra futott Szerbiának az a törekvése, hogy a maradék jugoszláv köztársaságokból új államszövetséget teremtsen. A legfontosabb dél­szláv államok ugyanis azonnal visszautasították a tervet. Boszniai és Macedóniai kormányforrások közölték a Reuter tudósítójával, hogy a két köztársaság függetlenségre törekszik. elkerült a fogyasztóhoz, de mire ez megtörtént, a többszörösen inflálódó árak révén egyesek a többség rovásá­ra meggazdagodtak. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a Gajdar által említett rubelfe­lesleg a lakosság körében hamaro­san elfogy. Az orosz pénzügy­­miniszter, más politikusok zavart mellébeszélésével ellentétben, telje­sen nyílt. Oroszország sokak szerint túl büszke ahhoz, hogy jótékonysági segélyekre támaszkodjon. Nyilván­való azonban, hogy a segély immár létfontosságú, és nem szabad elfe­lejteni, hogy a rendszerváltás sikere vagy kudarca nemzedékek sorsát fogja befolyásolni a Nyugaton is. A Nyugaton is felismerték, hogy a segélyekkel kapcsolatos legna­gyobb probléma az elosztás. Töb­ben felvetik, hogy az elosztásról magának az adományozónak, te­hát a nyugati országoknak kellene gondoskodni. Amennyiben a fent említett akadályokat nem sikerül egyértelműen leküzdeni, több nyugati vezető szerint a nagy áldo­zatokkal járó segély továbbra is el­tűnik a feneketlen zsákban. BAC maradna a jugoszláv államközösségek­nek. Ezzel szemben Izelbegovics bosz­niai elnök kitart országa függetlenségé­nek követelménye mellett. Többnapos fegyvernyugvás után csütörtök délelőtt a szövetségi alaku­latéit ellenőrzése alatt álló Bellyéből aknavetőkkel kezdték lőnni Eszéket. A városban erős robbanások hallat­szottak. Horvát hírforrások beszámol­tak arról is, hogy Vinkovci körzetében már napok óta intenzív csapatmozdu­latokat észleltek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom