Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-19 / 20. szám

Találtak megoldást Hét évvel ezelőtt negyven­­nyolcán alakították meg a ker­­tészkedők szervezetét a komá­romi (Komárno) járáshoz tar­tozó Izsa (Iža) községben. Az eltelt időszak alatt a taglét­szám több mint ötszörösére nőtt, a szervezet megerősödött. Miután a tagok megtanultak szakszerűen kertészkedni, foko­zatosan, áttértek a több szak­értelmet kívánó zöldségfélék termesztésére. Igen elterjedt a fóliázás. Az ügyes kertészkedők azon igyekeznek, hogy család­juk zöldségszükségletének fe­dezésén kívül, a lehető legko­rábban juttassanak friss salá­tát, hónapos retket, karalábét, zöldhagymát és paprikát a bol­tokba. Idén az első primőrárut március hetedikén szállították. Az izsai kertbarátok éssze­rűen használják ki kertjeiket. A talaj szakszerű megművelése, ápolása és a jó magok biztosí­tása révén jól megterem a pap­rika, paradicsom, karfiol, pet­rezselyem, sárgarépa, fokhagy­ma stb. Gyümölcsből főleg kaj­szi- és őszibarack, ^csemege­­szőlő, alma meg szilva kerül felvásárlásra. Kezdeményezésben, szorga­lomban nincs hiány. A ház^ji zöldségtermeléssel foglalkozó kertészkedők, szabadidejük hasznosításával, sok-sok tonna gyümölcsöt és zöldséget ter­melnek. Aruértékesítési szem­pontból eddig a legeredménye­sebb évnek a tavalyit tartják, amikor több mint négy millió korona értékű gyümölcsöt és zöldséget értékesítettek. Ez azért volt lehetséges, mert az áruforgalmazás körüli bonyo­dalmakat a vezetőség megol­dotta. Hogyan? Erre a kérdés­re Tárnok András, a helyi Béke Efsz építészeti dolgozója, a fől­vásárlő központ vezetője vála­szolt. Amint megtudtam, a felvásár­lási-értékesítési problémákkal küszködő kiskertészek vezető­sége, karöltve a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet ve­zetőségével, a múlt év elején a fölvásárlással kapcsolatos prob­lémákról tárgyalt. Azon törték a fejüket, hogyan lehetne a sok panaszt elkerülni, a ker­tészkedők által kitermelt java­kat kevesebb gonddal értékesí­teni? Végül is úgy döntöttek, hogy a szövetkezet kertészkedő tagjai különválnak a falusi szervezettől, és a szövetkezet támogatásával fognak tevé­kenykedni. Az áru értékesíté­séről a helybeli szövetkezet gondoskodik. Az elhatározást tett követte. A helyi szervezet tagjainak fő áruátvevője továbbra is a ko­máromi Zelenina. A szervezet­nek külön felvásárló központja van, melyet Gabriela Förgösová vezet.,A felvásárlónak igencsak megszaporodott a dolga, mert a Zelenina kizárólag a szerző­désben rögzített árumennyisé­get volt hajlandó átvenni. Per­sze etttől sokkal több termett és az árut valahogy értékesíte­ni kellett. Ezért; tavaly még egy fölvásárló központot nyi­tottak, Tárnok András vezeté­sével. Ö a szövetkezeli tagok termését meg a többi kertész­kedő szerződésen felül előállí­tott áruját vásárolja föl, ezen­kívül gondoskodik az áru el­szállításáról, illetve értékesíté­séről.­— Az idén hogyan szervez­ték meg a gyümölcs- és zöld­ségfelvásárlást? — kérdeztem Tárnok Andrástól. — A korábbi problémák el­kerülése érdekében a Zelenina Az árutermelés sikerének megalapozása a palántaneveléssel kezdődik Fotó: —bor munkaközössége kezdettől fog­va arra törekedett, hogy a ter­melőkkel kiépített rugalmas kapcsolattal elősegítse a MÉM által meghatározott termelési program sikeres teljesítését — hangzott a válasz. — A cél érdekében továbbra is szorosan együttműködnek a Zeleninával, hiszen éppen a jó kapcsolatnak és együttműködésnek köszön­hetjük, hogy a megtermelt ja­vak már nem vésznek kárba. Л Zelenina közreműködésével a szövetkezet vezetősége olyan körzetekben keresett partnere­ket, melyekben kora tavasszal hiánycikk a zöldség. — Sikerült ilyen partnert találni? — Természetesen sikerült, пэт is egyet. Felkerestük a Nová Bana-i, a üarnovicai, va­lamint a hodrušai helyi nem­zeti bizottság vezetőit és eléjük terjesztettük a javaslatot: mit szólnának hozzá, ha szövetke­zetünk a kertészkedőktől föl­vásárolt árut helybe szállítaná és itt értékesítené, vállalva az áruforgalmazással járó költsé­geket is? Mindenütt örömmel fogadták a javaslatot, s azon­nal felkínáltak egy-egy kisebb kihasználatlan épületet. A szö­vetkezet épitő csoportja mun­kához látott s az épületeket bolttá alakítottuk. Volt olyan épület, melynek átalakítása negyvennyolcezer koronába ke­rült. Ezenkívül vállaltuk az el­árusítók jutalmazását, és a szállítással járó összes gondo­kat. A szövetkezetnek eddig ebből semmifél э' haszna nem származott,, de nem is az volt a célunk. Azon fáradoztunk, hogy elősegítsük a kifogásta­­talan minőségű, friss zöldség rugalmas értékesítését. Ezt si­került is megvalósítani. Tavaly a -szövetkezeti tagoktól hetente kétszer — az esti órákban — a háztájiben termelt árut föl­vásároltuk s osztályozás után még aznap éjjel útnak indítot­tuk, hogy reggel hét órakor a polcok tele legyenek friss áru­val. Az ily módon megszervezett áruforgalmazás jónak bizonyult. Ezt az is bizonyítja, bogy part­nereink elégedettek az áru minőségével és az ellátással. Továbbra is szorgalmazzák a szerződéses kapcsolat fenntar­tását. A tapasztalatokra alapoz­va, az idén újabb két üzletet nyitunk Žiar nad Hronomban. NAGY TERÉZ 7EŔVE Z Et-J ni m gaT* # A Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége szinai (Sena) alap­szervezetének kebelében nem­rég bio-klub alakult. Az alap­szervezet 21 tagja ugyanis úgy határozott, hogy — a magyar­­országi kertbarátok példáját, ílletvs a budapesti bio-klub út­mutatásait követve — kísérle­tet tesznek a biológiai kertmű­velési módszerek hazai megho­nosítására és terjesztésére. Az első Ismeretterjesztő előadást Schmidt Ferenc elnök tartotta, aki korábban részt vett a bu­dapesti bio-klub szakelőadásán. (Sf) ф Spisák Anton pavlovcei nyugdíjas szövetkezeti tag ál­lattartással töll napjait. A nyu­­lak a kedvencei, melyeket rész­ben önellátási céllal, részben értékesítésre nevel. Tavaly 500 kilogramm vágóérett nyulat adott át a felvásárlóknak. Ügy tervezi, hogy az idén legalább 700 kg nyűlhűst értékesít. A népesebb állomány ellátásához szükséges eleség egy részét a kertből, a többit a temetőkerti kaszáiéról biztosítja. (bor) # Az SZKSZ vezekényi (Vo­­zokany) alapszervezetének év­záró taggyűlésén Burian Zol­­tánné terjesztette elő a község kisállattenyésztőinek múlt évi munkáját értékelő, elnökségi beszámolót. Ebből megtudtuk, hogy az 56 főt számláló szer­vezet ismét jől gazdálkodott. Tavaly 15 szervezett kistenyész­tő tartott elismert tyúkállo­­mányt. A 195 fajtyúktól 6650 tenyésztojást nyertek, amit át­adtak a szövetség járási kel­tetőjének. Az érdeklődök ré­szére 1050 naposcsibét, meg 3400 húscsirkét hozattak, a nyitrai (Nitra) Branko vállalat­nak pedig 1720 pecsenyenyulat adtak át. A nyulászok közül Köböl Mihály, Nagy Sándor, Gáspár Ernő, Molnár Lajos, Vajda Tibor, Mázsár Nándor és Nagy Lajos ért el legjobb ered­ményt. A faluszépítést akciók során a szervezet tagjai 560 órát dolgoztak társadalmi mun­kában, és két alkalommal ki­állításon is jártak. A példás állattartók ezúttal 500 társa­dalmi munkaóra ledolgozására, Illetve 1300 pecsenyenyúl érté­kesítésére tettek ígéretet. A vezekényi állattartók ta­nácskozásán részt vett dr. Mi­kulik János állatorvos is, aki állategészségügyi előadással tette gazdagabbá az évzáró tag­gyűlés programját. Énekes G. 0 Nyitragerencséren (Nit­rianske Hrnčiarovce) 1957-ben tömörültek alapszervezetbe a kertészkedők, mégpedig jobbá­ra Nagy Lajos, Matyó Miklós; Varga Vince és társaik kezde­ményezésére. A szövetség alap­szervezetének ebben a község­ben ma 87 tagja van, akik — mint azt Sebők József elnök és mások is hangsúlyozták a nsm­­rég borkóstolóval együtt meg­tartott, évzáró taggyűlésen — tavaly is jó munkát végeztek. A kertészkedők zöme — a he­lyi adottságokat kihasználva — szőlőt meg szamócát termel, természetesen eladásra is. A borverseny győztesei — név szerint Balko Erzsébet, Czakó Ambrus, Nagy István, Sebők László, Formadin Ernő, Papp János, Kincse László, Czakó Jó­zsef és Szentes István — érté­kes szakkönyvekkel gyaraplt­­hatták könyvtárukat. A borkós­tolót baráti légkörű eszmecse­re követte. Ügy gondoljuk, a köz javát szolgálná, ha alap­szervezetünk vezetősége évente több alkalommal rendezne ha­sonló — bor- vagy gyümölcs­kóstolóval egybekapcsolt —, tapasztalatcserére lehetőséget kínáló találkozót kertészke­­döink részére. SEBÜK ANTAL Kifogásolják az állategészségügyi szolgáltatást A kedvtelésszerű állattartás iránt érdeklődő pódafai (Po­­voda) tenyésztők tizenhat év­vel ezelőtt tömörültek szerve­zetbe, de a szövetség nagy re­ményekkel életre hívott helyi szervezete éveken át a haló­­dók sarát gyarapította. A fel­lendülés nagyfából öt évvel ez­előtt vette kezdetét, minek kö­vetkeztében országos viszony­latban is egyre többet hallunk az itteni tenyésztők sikereiről. A napjainkban hatvannégy ta­got számláló helyi szervezet kisállattenyésztőinek múlt évi eredményei és gondjai felől Pichlík Zdenek titkárral be­szélgettünk. Vendéglátónk elmondta, hogy az utóbbi években felmutatott eredmények alapján szerveze­tük tagjai közül mindenekelőtt a nyulászok érdemelnek dicsé­retei, akik a nyilrai (Nitra) Branko vállalatnak tavaly 3151 pecsenyenyulrrt adtak át, kísér­leti állatként pedig további 727 nyalat értékesítettek. A fejlődés jelentős, hiszen két évvel ko­rábban a felvásárlók alig más­fél ezer vágónyulat kaptak az itteni tenyésztőktől Arai külön figyelmet érdemel, a pecsenye­­nyú'szaporítási irányzat erőe­­bödése ebben a fainban nem vetette vissza a fajtatiszta álla­tok tartása iránti érdeklődést. Éppen ellenkezőleg. A nyulá­szok tavaly huszonegy nyúlfaj­­tát tenyésztettek és összesen 179 továbbtartásra kiszemelt növendéket törzskönyveztettek. Ez nagyjából kétszerese a két évvel korábbi mennyiségnek. Magától értetődik, hogy a te­nyésztői munka színvonalasab­bá válása egyre több lehetősé­get kínál a nyulászoknak a ki­állításokon való részvételre. A szervezet tagjai tavaly összesen 24 nyállal nyertek tiszteletűi - jat, a legszebb állatuknak pe­dig fajtagyőztes elmet adomá­nyozott a nyitrai nemzeti kiál­lítás értékelő bizottsága. Az elismerés hangján kell szólnunk a szervezet ebtenyész­tőinek munkájáról, akik a ta­valyi nyitrai seregszemlén öt fajtagyőztesi címet szereztek kedvenceikkel. Az ő szorgal­muknak köszönhető, hogy ma elmondhatják — Csallóközben is volt már kutyakiállítás. Még­pedig nem is akármilyen, hi­szen a seregszemle nemzetközi részvétellel keTült megrende­zésre, és bizony nagyon sok látogatója volt Igaz, a kutya­tenyésztők azóta szakosított alapszervezetbe tömörültek, mégis bízunk benne, hogy nem a tavalyi volt az első és utolsó kutyakiállítás hazánknak ezen a vidékén. A helyi szervezet vezetői pedig talán tovább kezdeményezhetnének. Időköz­ben tudomásunkra jutott, begy a növendék tenyésznyulak első csallóközi bemutatójának meg­rendezését tervezik. No, de folytassuk a szervezet életéről szóló beszámolót. Még akkor is, ha az elkövetkezők­ben sok jóról nem számolha­tunk be. Ugyanis dicsérni már csak a galambtenyésztőket, meg esetleg az egzotikus ma­darak kedvelőit tudjuk. A ba­romfitartásról annyit, hogy vízi­­baromfiból nagyon kevés van a faluban, a tyúktenyésztés irán­ti érdeklődés pedig egyre in­kább hanyatlik. Fajtatiszta ál­lományt kevesen tartanak. A- tenyészet létrehozására nincsen igény, s a tenyésztők figyelme mindinkább a család önellátá­sát biztosító húshibridek felé fordul. Az elmondottakon kívül, saj­nos, egyéb gondjai is vannak a szervezetnek, pontosabban a helyi szervezet vezetőségének. Például évek óta tervezik az ifi kisállattenyésztők körének megalakítását, de úgy tűnik, a mai érdeklődők alighanem ki nőnek az iskolapadból, mire a szakkörből lesz valami. A fia­talok körében ugyanis jelentős az érdeklődés — főleg a múlt évi szakositott kiállítás és já­rási ifjúsági találkozó óta —, de a szervezetben nem akad egy tapasztalt tenyésztő, aki elvállalná a szakköri tevékeny­ség irányitását. További gond, hogy a népes állatállomány részére évek óta nem tudják biztosítani a szük­séges állatorvosi felügyeletet. A nyulászok hiába szeretnék mixomatózis ellen beoltani a nyálaikat, ha az állategészség­ügyi felügyelőség nem gondos­kodik az oltóanyagról. A kn­­tyatenyésztőknek pedig szené­re (Senec), vagy a fővárosba kell utazgatniuk betegeskedő kedvenceikkel, mert a dnna­­szerdahelyi (Dunajská Streda) járásban — a kisállattenyész­tők mozgalmának fejlettsége ellenére — egyelőre nincsen állatkórház. Ilyen létesítmény mielőbbi létrehozását ugyan a szövetség járási konferenciája is szorgalmazta, de ki tudja, mikor lesz belőle valami? Gon­dolom, nem csupán a pódafaiak vennék örömmel, ha az állat­egészségügyi dolgozók addig is nagyobb figyelmet szentelnének a kisállattenyésztéssal vagy szerződéses háztáji állattartás­sal foglalkozók állatállományá­ról való gondoskodásnak. Szak­körökben általában sok sző esik arról, hogy — főleg kis­­tenyésztői feltételek között — csakis úgy lehet eredményesen védekezni az állatállományt ti­zedelő mixomatózis ellen, ha a nyulakat évi rendszerességgel védőoltásban részesítjük. De hogyan tegyük, ha az állat­­egészségügy nem készül fel a feladatra? |bor) Virágok az erkélyen Aki először telepít növé­nyeket lakása erkélyére, egész sereg kérdéssel találja magát szemben: mit ül­tessen, milyen ládába vagy cse­répbe, miért fejlődik gyönyö­rűen ugyanaz a növény az egy’k erkélyen, és miért sár gul, sorvad a másikon? Mindjárt kezdetben tisztáz­nunk kell, milyen növények számára alkalmas az erké­lyünk. Mielőtt elültetjük a növénye­ket, mag kell állapítanunk, mennyi fényt kap az erkély vagy. a loggia. Ha keleti vagy dé'i fekvésű természetesen sok­kal többet, de bizonyos növé­nyek (fukszia, bokros begónia, sarkantyűka) az északi vagy nyugati fekvésű erkélyen is jől érz'k magukat. Figyelembe kell vennünk a széltárást is. Minél feljebb la­kunk, annál erősebb szél éri az erkélyt, és ez is hatással van a növényekre. A tizedik emeleten lakék a szívósabb nö­vények (ilyen a százszorszép, az alacsony növésű bársony­virág, a kenderpakóca, a foly­ton virágzó begónia) közül vá­laszthatnak. Hogy a növények az utca fe­löl is szépen mutassanak, azt is figyelembe kell vennünk, milyen színű a fal. Szürke fe­lületen például nagyon kelle­mesen hatnak az élénkpiros vi­rágok, viszont egy vakolatlan téglafal előtt пэт érvényesül­nek. Azt is el kell döntenünk, mi­lyen célt szolgál majd az er­kély: van, aki ésténként, mun­ka után ott szeret pihenni. Eb­ben az esetben valamilyen Illa­tos növényt érdemes kiültetni: díszdohányt, rezedát. Mások szívesen gyűjtik össze az erké­lyen kedvenc növényeik külön­böző fajtáit, őszirózsát, muskát­lit, fuksziát, bársonyvirágot, a­­melyek késő őszig díszítik a házak homlokzatát. A szolja növény эк kedvelői gyakran kedvenceik „nyaralta­­tására“, levegőztetésére hasz­nálják az erkélyt. Néhány igyekvő háziasszony balkonján egész nyáron zöldelllk a kapor, a petrzselyem, a koriander, érik a paradicsom (főleg a fű­tő fajta) és az uborka. A többség mégis azt szeret­né, ha az .erkélyen nevelt nö­vények színes virágaikkal de­rűssé varázsolnák a környeze­tűket. Ebből a szempontból az egynyári növények a legmeg­felelőbbek. Ezeknek sok elő­nyük van: gyorsan fejlődnek, virágaik színesek, gyökérzetük nem túl erős, így kisebb lá­dákban, cserepekben Is meg­élnek. sok fajtájuk jől tűri a hideget, az első fagyokig is vi­rágzik. Különösen vonzó képet nyúj­tanak az erkélyeken a futénö­vények, főleg a lecsüngő haj­tásúnk. A legelterjedtebb fajtá­juk a közismert, élénk narancs­­sárga, nagy virágú, szép kerek levelű sarkantyúka. Méltán nép­szerű a rózsaszín, fehér, lila virágú petúnia, amelynek nagy tölcséres virága jól tűri a sze­let, és hajtásai zuhatagként ömlenek le az erkélyen. A balkonládába két sorban is ültethetjük a növényeket: középre például őszirózsát vagy muskátlit, elé pedig valami­lyen futónövényt, amelynek le­csüngő hajtásai kiemelik a vi­rágok szépségét. Az árnyékosabb erkélyeken szépen fejlődnek a viola- és árvácskapaiánták. Nagyon szép a láda akkor is, ha azonos szí­nűeket — kék, lila, sárgás ár­nyalatúnkat — ültetünk bele, ha pedig vegyesen ültetjük a palántákat, tarka virágágy ké­pét nyújtja majd balkonládánk. Ha nincs időnk vagy lehető­ségünk arra, hogy palántákkal bajlódjunk, szobanövényeket is telepíthetünk ládába. Erre kü­lönösen azok alkalmasak, ame­lyeknek bőrszerfl levelük van, mint például a babér, a mir­tusz, az oleander és a repkénv. Az erkélyen különösen szépen fejlődik, és egész nyáron vi­rágzik a muskátli és a fukszia. A szobanövényeket cseréppel együtt is elhelyezhetjük a vi­rágládákban, de a cserepek kö­zét feltételenül ki kell tölteni homokkal, mohával vagyl föld­del, hogy a gyökerek föl ne hevüijenek. és ki ne száradja­nak. A ládákat biztonságosan és szilárdan rögzítsük az erkély­korláthoz (lehetőleg a belső oldalán), de egyszerűen a rá­cson belül a földre is lerakhat­juk őket. A futónövényeket ]obb oldalt elhelyezni, így a falra fölfutva díszítik az erkélyt, és a szél hatásának is kevésbé vamnak kitéve. Ha nagyobb méretű növényt, díszdohányt (az 1 métert Is elérheti) akarunk nevelni az erkélyen, nagyobb edénybe, ládába ültessük, és oldalt ál­lítsuk a földre. Futónövényekből is ajánlatos egynyáriakat ültetni. Például hajnalkát, diszbabot vagy futó­paradicsomot. Évelő növénye­ket nem érdemes az erkélyen tartani, mivel télen teljesen át­fagy a talaj, és a növények könnyen kipusztulnak. Minden erkélyen nagyon szép látványt nyújtanak az oldalfa­lakon vagy a ház faián kúszó növények. Az erkélyeket díszít­hetjük fémből készült gyűrűs virágtartókkal is, amelyekbe növényekkel teleültetett kaspő­­kat helyezünk. Ezekben külö­nösen szépen mutat a futómus­kátli, a fukszia. az aszparágusz és sok más növény is. T. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom