Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-19 / 20. szám

x Í984. május 19. .SZABAD FÖLDMŰVES. 11 A munkakörnyezetről való gondoskodás D a mezőgazdaságban ^ s Irta: Alois slabý docens, a csszszk mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériuma tudomanyos-müszaki osztályának igazgatója A mezőgazdaság, valamint az ipar közti gazdasági és szociális különbségek kiegyenlítésében jelentős szerep jut az élet- és munkakörnyezetről való állandó gondos­kodásai A fejlett mezőgazdasági termelésben is meg­különböztetett figyelmet szentelünk a munkakörnyezet kérdéseinek. Elmondhatjuk, hogy tulajdonképpen sike­rült az ipar és a mezőgazdaság, valamint a város és a falu közötti alapvető különbségeket megszüntetni. Napjainkban az élet- és munkakörnyezet fejlesztése az életszínvonal növelésének egyik fontos meghatározója, társadalmi és politikai feladat. A MUNKAKÖRNYEZET javítása Ä mezőgazdaságban is terv­szerűen történik a munkakör­nyezet állandó javítása. Első­sorban a munkahelyek felsze­relésének a korszerűsítését, a műszaki és higiéniai feltételek javítását helyezzük előtérbe, mivel ezáltal csökkenthetjük a balesetveszélyt. A tervszerű fej­lesztés során az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani az új mezőgazdasági üzemek építésére, hogy azok teljes mértékben megfeleljenek a korszerű követelményeknek, és nem utolsósorban a helyi viszonyoknak és adottságoknak. Hasonlóan a gépek és gép­sorok gyártásánál, valamint a termékfelújltásnál Is jobban fi­gyelembe kell venni az ergo­nómiának, vagyis az ésszerű erőkifejtés tudományának leg­újabb ismereteit, valamint a munkabiztonság és -higiénia alapelveit, hogy az új gépek a műszaki adottságok mellett a többi követelményeknek is megfeleljenek. Ezért szükséges, hogy a mezőgazdasági gépeket gyártó üzemekben és vállala­toknál a megrendelők észrevé­teleit. javaslatait is figyelembe vegyék. A mezőgazdaságban a tudo­mányos-műszaki haladás isme­reteinek gyors gyakorlati al­kalmazása során az egyes te­rületeken nehézséget okoz a fizikai munka gépekkel való helyettesítése. Még több olyan mezőgazdasági üzemőt találha­tunk, amelyekben a dolgozók nem a legjobb körülmények között végzik a fárasztó (más­hol már gépesített) munkafo­lyamatokat. Azokon a részle­geken, ahol a dolgozók huza­mosabb ideig egyhangú munkát végeznek, biztosítani kell a munka és a pihenés rendszeres váltakoztatását, vagy pedig élni kell a munkaidő módosí­tásának lehetőségeivel. Az em­lített helyeken a legjobb meg­oldást természetesen a gépesí­tés vagy az automatizáciő je­lentené. Főleg az anyagmozgatásban kell a gépesítést szélesebb kör­ben alkalmazni, mivel ezen a téren még sok a pótolnivalónk. zetben, a hőmérséklet ingado­zásainak kitéve végzi munkáját. A továbbiakban folytatni kell a pozitív kezdeményezéseket, nem szabad megfeledkezni a munkahigiéniai előírásokról sem. Mindez nem csupán a szarvasmarha-tenyésztfesre, ha­nem az állattenyésztés és a nö­vénytermesztés más területeire is érvényes. A munkakörnyezet feltételei­nek tervszerű fejlesztése elkép­zelhetetlen a magas színvonalú irányító és szervező munka nélkül. Ezért fontos, hogy a különböző szintű vezetők, vala­mint a személyzeti osztályok dolgozói állandóan továbbké­pezzék magukat, hogy igazodni tudjanak az egyre növekvő társadalmi követelményekhez. Továbbá szükséges, hogy javít­suk a mezőgazdasági üzemek­nek a szolgáltató vállalatokkal, az egészségügyi állomásokkal és központokkal való együtt­működését. Az elkövetkező idő­szakban a munkakörülmények javításában, fokozottabb mér­tékben kell igénybe venni a tudományos-műszaki fejlesztés legújabb ismereteit. £S A MEZOGAZDASÄG A KÖRNYEZETVÉDELEM Az őletkörnyezet alakításá­ban egyre nagyobb szerepet tölt be a nagyüzemi mezőgaz­dasági termelés. A termelés koncentrációja és fokozatos szakosítása következtében a környezetvédelem szempontjá­ból újabb és újabb feladatok­kal állunk szemben. Ezeknek mielőbbi megoldása nemcsak gazdasági hanem szociális szempontból is nélkülözhetet­len. Elérkeztünk odáig, hogy a mezőgazdaságnak, a pozitív társadalmi és gazdasági szere­pe mellett negatív hatása is van. A termelés magasfokú in­­tenzifikációja, valamint a vegy­szerezés és más, ma már nél­külözhetetlen feladatok, mun­kafolyamatok, bizonyos veszélyt rejtenek magukban. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés és a környezetalakítás kapcsolatában 3 alapvető kate­góriáról beszélhetünk, amelyek­ből az egyes konkrét esetek adódnak. Ezekkel napjainkban Az állattenyésztés'számos meg- kénytelenek vagyunk egyre töb­­oldásra váró feladata közül ta- bet foglalkozni. Ián az egyik legfontosabb, hogy minél gyorsabban javítsunk fő­képpen a szarvasmarha-tenyész­tés szakaszán dolgozók munka­­körülményein, mivel nagyré Az első kategóriába sorolhat­juk a mezőgazdaságnak az élet­környezetre való kedvező hatá­sát. ide tartozik elsősorban a biológiai egyensúly megtartása, hatásáról tanúskodik az is, az egyes városi és ipari hulla­dékok hasznosítása ,a levegő oxigénnel való felfrissítése, a széndioxid megkötése, vala­mint a vízgazdálkodás szem­pontjából létfontosságú talaj­vízszint szabályozása tartozik. Az említett kedvező kapcsola­tokat a jövőben továbbra is fo­kozni kell. A tárgyalt kapcsolatok má­sodik kategóriájába tartoznak azok a veszélyek, amelyeket a mezőgazdaság intenzifikációja re|t magában. Itt főképpen a víz és a szél eróziójának és a helytelen földhasznosításnak káros következményeiről be­szélhetünk. A növénytermesz­tésben a termőföld tulajdonsá­gainak figyelembe nem vétele, a vidék vízrendszerének meg­bontása, valamint a felszíni vi­zek és a talajvíz szennyezése is ide sorolható. Az utóbbi években különösen a magasfo­kú vízszennyeződés aggasztja a környezetvédőket. A harmadik csoportot at olyan kapcsolatok képezik, a­­melyek nemcsak a környezetre, hanem a mezőgazdasági terme­lésre is káros hatást gyakorol­nak. Ebbe a kategóriába sorol­ható a különböző társadalmi Igények következtében a mező­­gazdasági földterület megcson­kítása. A szigorú intézkedések az utóbbi Időben ugyan gátat vetettek ezeknek, javftanivalő azonban akad még bőven. Szól­nunk kell az Ipari termelésben keletkezett légszennyezések ká­ros hatásairól, a mezőgazdasá­gi területeken végzett helytelen közművesítésről, az Ipari üze­mek vízszennyezéséről, amely sok esetben lehetetlenné teszi a mezőgazdasági területek ön­tözését, a mezőgazdasági gépek fejlesztésének lassú üteméről, a kémiai kutatómunka hiányos­ságairól. a csökkentett veszélyt jelentő vegyszerek gyártásának késedelmeiről. Az említett ko­moly hiányosságokat rövid időn belül pótolni kell az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum keretében. A mezőgazdasági termelés és az áletkörnyezet kölcsönhatásai különösen a vidék arcnlatának és környezetének szempontjá­ból alapvetöek. A falvakban és a községekben él hazánk la­kosságának csaknem a fele, és ezek összterülete alkotja az ország területének több mint 90 százalékát. A mezőgazdaság­nak a vidék környezetére tett sziik még mindig zajos környe- a vidék arculatának megőrzése, hogy a vidék területének jelen- jön. tős részét a mezőgazdaságilag msgműveldt földterületek ké­pezik, amelyek az ország terü­letének 54 százalékát teszik ki, a vidéki erdők pedig az ország erdeinek 34 százalékát alkot­ják. Ezért az életkörnyezetről va­ló gondoskodást szélesebb ke­retekben kell megoldani. Elsőd­leges feladatunk a központi környezetvédelmi rendszer ál­landó továbbfejlesztése. A ter­melés intenzifikációja, valamint a tudományos-műszaki haladás eredményezte változások újabb és újabb feladatok elé állítanak bennünket. Ebből a szempont­ból szükséges, hogy a mező­­gazdasági üzemekkel szemben támasztott társadalmi Igények a környezetvédelmi elvárások­kal is bővüljenek. Fontos, hogy mindig reálisan felmérjük az adott lehetőségeket, a mező­­gazdasági üzemekben ne feled­kezzünk meg az egyik alapvető feladatról: az ökológiai egyen­súly megtartásáról. A környezetvédelmi gondos­kodás rendszerének tökéletesí­téséhez a helyesen alkalmazott gazdasági eszközök és ösztön­zők Is hozzájárulnak. Társadalmi szempontból a fü­vűben olyan intézkedéseket kell életbe léptetni, amelyek a me­zőgazdasági üzemeket arra kényszerítik, hogy a gazdasági eredmények mellett a környe­zetvédelemről se feledkezzenek meg. A tervszerű környezetvédelmi gondosokdás azonban nem csak a mezőgazdasági üzemekre vo­natkozik. A megoldást a jövő­ben nem csupán az jelenti, hogy az önálló elszámolásnál az ökológiai feladatok teljesí­tését is figyelembe veszik. A környezetről való gondosko­dásban hasznosítani kell a tár­sadalom és a mezőgazdasági tárca adta valamennyi lehető­séget. A mezőgazdasági terme­lés Intenzifikációja, valamint az önellátás egyre növekvő igényeinek teljesítése mellett elengedhetetlenül szükséges, hogy a környezetvédelem is a figyelem homlokterébe kerül' A szocialista verseny eddig is jelentős tényező volt a Slovosivo termelési-gazdasági egység feladatainak tel-* jesítésében, ugyanakkor fokozódott a szerepe a szőj cialista közgondolkodás és a közösségi magatartás fejleszté­sében. A Vetká Lomnicán megtartott országos értekezleten sok szó esett a szocialista versenyről, a szocialista brigádmoz­galom szerepéről, eredményeiről és problémáiról. Stefan Bubán mérnök, a Slovosivo mellett működő szakszer­vezeti bizottság elnöke értékelő beszámolójában hangsúlyozta, hogy az elmúlt három év alatt a Slovosivo termelési-gazdasági egység dolgozói 27 ezer 583 kötelezettségvállalást tettek, mely­ből 25 ezer 677 volt az egyéni, 1773 a kollektív, 64 az üzemi, 47 az összUsemi és 22 a közös szocialista vállalás. Mindez azt jelentette, hogy a dolgozók 84,2 százaléka bekapcsolódott a versenymozgalomba. A három év alatt a vállalást 175 száza­lékra teljesítették, 117,8 millió korona értékben. Sikeresnek mondható a kutatók és nemesítők közös vállalá­sainak teljesítése. A CSKP XVI. és a szakszervezetek X. kong­resszusa tiszteletére ugyanis vállalták, hogy 14 új fajtát ne­mesítenek ki. A 7. ötéves tervidőszak első három évében a valóságban 16 áj fajtát nemesítettek ki, és idén tavasszal újabb öt kinemesített fajta került a bíráló bizottság elé. A Slovosivo termelési-gazdasági egység tavalyi sikerei szo­rosan kapcsolatban vannak a sokoldalú nevelés, művelődés terén elért eredményeikkel. Az eszmei-politikai nevelés, a szakmai továbbképzés, az oktatási intézmények pezsgő tevé­kenysége mind hozzájárult a szép eredményekhez. Szocialista verseny új formában Zdenek Lchocký, a Lip­tovský Miknláš-i Gép- és Traktorállomás dol­gozója a fiatalabb korosz­tályhoz tartozik. Ennek el­lenére a közelmúltban ma­gas társadalmi elismerésben részesült. A tőketerebesi (Trebišov) Járásban megtar­tott országos értekezleten a Gép- és Traktorállomások vezérigazgatósága kitünte­téssel és pénzjutalommal jutalmazta. Arra kértem, mondjon né­hány mondatot arról, hogy miért éppen 6 részesült ki­tüntetésben. — A kitüntetést azért kaptam, mert az elvégzett munkámat kedvezően érté­kelték. Pénzjutalomban pe­dig a tavalyi aratási ver­senyben elért győzelmemért részesültem. Természetesen nagyon örülök az elisme­résnek, bár igaz, keményen megdolgoztam érte. A harminchárom éves gép­javító 16 éve végezte tanul­mányait a Liptovský Miku­­láš-1 Gép- és Traktorállomá­son. Azóta megszakítás nél­kül ugyanitt dolgozik. ¥erseaygyoztes — Gyermekkorom óta sze­retem a gépeket — vallotta önmagáról. A szomszédunk­ban lakott egy traktoros, tőle tanultam, ismertem meg az erőgépeket. Micsoda bol­dogság volt felülni a nye­regbe és széjjel tekinteni a határban! Arról nem is be­szélve, amikor 12 éves ko­romban először ülhettem egyedül a kormánykerék mögé, s pár métert meg Is tehettem a ZETOR-ral. Azt hiszem, akkor nagyobb aján­dékot nem Is kaphattam volna. Akkor úgy érezt9m, hogy enyém a világ. Tizen­négy éves koromban pedig megismerkedtem az arató­­cséplő géppel. Az volt csak az Igazi boldogság, amikor egy egész kört egyedül te­hettem meg! A barátaim is nagyon irigyeltek. Zdenek Lehocký azóta nem is tudott szabadulni a gondolattól, hogy ő Is kom­­bájnos lesz. —« Mezőgazdasági gépja-Fotő: Bogoly János vltóként végeztem — foly­tatta —, s »nyém lett a gé­pek birodalma. Már az első évben beültem a kombájn volánja mögé, s azóta is ott vagyok aratáskor. Az SZK-4 típusával kezdtem, majd az E-512-es következett. Az utóbbi bárom évben pedig az E-516'Os kombájnt vezet­tem. Szerencsésnek tartom, hogy gépjavítónak tanultam ki. mert az előforduló ki­sebb hibákat azonnal meg tudom javítani. Igaz, jól fel­készített géppel az nem gyakran fordul elő. Állításo­mat bizonyítja az a tény Is, hogy az aratási versenyben ezideig ötször voltam ver­senygyőztes. Tavaly például 913,42 hektár gabonát arat­tam le. Ezzel a teljesítmény­nyel tartom a rekordot. Zdenek Lehockýról el kell még azt Is mondanom, hogy Kráfová Lehotán él. Három gyermak édesapja, szereti a sportot. Télen szívesen sízik és Jégkorongozik, nyáron pedig futballozok. Párttag, aki aktívan bekapcsolódik a társadalmi munkába. Vállal­ta, hogy az Idei aratást ver­senyen Is részt vesz és leg­alább 700 hektáros teljesít­ményt ér el. (-és-) A Slovosivo vezérigazgatóságának párt- és szakszervezeti bizottságai által meghirdetett versenymozgalomra tavaly a ter­melési-gazdasági egység dolgozói konkrét kötelezettségválla­lással válaszoltak. A versenymozgalomba 11 ezer 702 egyén, 613 kollektíva, és 17 üzem kapcsolódott be. A vállalások össz­értéke meghaladta a 22 millió koronát. El kell mondani, hogy a vállalások zöme a termelési terv túlteljesítésére, a tiszta jövedelem túlszárnyalására, valamint a termelési költségek csökkentésére irányult. A versenymozgalomban nagy figyel­met fordítottak az üzemanyag és az abraktakarmány ésszerű felhasználására, valamint az élet- és munkakörnyezet javítá­sára. Az értékelés alkalmával Štefan Bubaö örömmel hang­súlyozta. hogy a Slovosivo dolgozói a szocialista vállalást 55,9 millió korona értékben teljesítették. A szocialista versenymozgalom elmélyítésében nagy segítsé­get nyújt a szocialista brigádmozgalom, jelenleg a Slovosivo termelési-gazdasági egységnél 382 kollektíva 3977 dolgozóval versenyez a „Szocialista módon dolgozni és élni“ jelszó je­gyében. A megtisztelő címet eddig 254 kollektíva nyerte el. A bronzfokozatot 2486, az ezüstfokozatot 1185 és az arany fo­kozatot 289 brigádtag kapta meg. A munkaterületek valamennyi követelményeit tekintve ki­váló eredményeket értek el a trnavai, a sládkovičovói, a to­­polőanyi, a Turčianske Teplice-i magtermesztő állami gazda­ságokban, valamint a Vefká Lomnica-i, a burányi és a pieSfa­­nyi kutatóintézetben. Vannak viszont olyan üzemek is, ame­lyekben nem fordítanak kellő figyelmet a szocialista brigád­mozgalom továbbfejlesztésére. Mindezt bizonyítja az a tény is, hogy még 13 gazdaságban nincs aranyérmes brigád, kilenc üzemben pedig komplex ésszerűsítő brigád. Akadnak olyan üzemek is, ahol az ifjúság körében nem éppen közkedvelt a szocialista verseny. Az utóbbi időben a Slovosivo termelési-gazdasági egységnél fellendült az újító- és feltalálómozgalom. A 7. ötéves terv­időszak első három évében 718 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók és ebből 536-ot fogadtak el. Ezeknek az újítá­soknak a népgazdasági értéke elérte a 18 millió koronát. Ta­valy a 244 újításból 175-öt valósítottak meg. Kedvezően értékelhető, hogy a Trnavai Magtermesztő Ál­lami Gazdaság és a többi huszonegy élenjáró mezőgazdasági üzem felhívását a 7. ötéves tervidőszak feladatainak maradék' tálán teljesítésére, a Slovosivo valamennyi egysége elfogadta. Az új munkaverseny nagyobb önállóságot biztosít a munkahe­lyi kollektíváknak és vezetőknek a munkaverseny szervezeti, működési és érdekeltségi rendszerének kialakításához. A munkaversenyt egyértelműen a dolgozók kezdeményezésén alapuló munkahelyi mozgalommá kívánják alakítani. A mun­kahelyi kollektívák által kezdeményezett szocialista versenyt beépítik a vállalat gazdasági és társadalmi éleiébe. A koráb­biaknál következetesebben törekszenek a terv és a verseny egységére. A verseny alapvető formái továbbra sem változnak, ám a vállalatok ezeket tovább bővíthetik sajátosságaiknak megfelelően. A vállalások — főleg a gazdasági célok teljesítése — konk­rét feladatokra Irányulnak. így például a minőség javítására, a költségek csökkentésére, a gazdasági feladatok teljesítésére. A szocialista verseny értékelésének alapja az egyének és a kollektívák esetében is az összteljesítmény lesz, mely magá­­bap foglalja a munkaköri feladatok és a vállalások teljesítését Kiemelt helyen kell, hogy szerepeljenek a CSKP KB 8. ülé­sének határozatai, amelyek a tudományos-műszaki haladás elméleti ismereteinek mielőbbi gyakorlati alkalmazását szor­galmazzák. E tekintetben is igényes feladat hárul a Slovo­sivo termelési-gazdasági egységre, mivel az ötéves tervidő­szakban 1863 újítási javaslatot, valamint 25 találmányt kell benyújtaniuk. , A határozat konkrétan megszabja, hogy a munkaverseny szervezéséért mely vezetők a felelősek. Első helyen természe­tesen a munkahelyi vezetőket jelöli meg. dk minősítik a vál­lalásokat, azok elfogadása után nekik kell gondoskodniuk а vállalások teljesítéséhez nélkülözhetetlen feltételek biztosítá­sáról, valamint az értékelésről. A szakszervezeteknek a politi­kai munka eszközeivel a munkaverseny mozgalmi jellegét kell erősíteniük. Fő feladatuk, a szocialista verseny szervezése, я tagság mozgósítása, a feltételek biztosításának ellenőrzése, a bürokratizmus elleni fellépés. A „Szocialista módon élni és dolgozni“ elv érvényre jutta­tása feltételezi a szakszervezeti munka tökéletesítését, a mun­kastílus javítását, a vezetők és a dolgozók felelősségének növelését. Végezetül elmondhatjuk, hogy a Siovosivo termelési-gazda­sági egység a CSKP XVI. kongresszusa és az azt követő Köz ponti Bizottsági ülések határozatainak szellemében dolgozik. A pozitív példák egész sorával bizonyíthatjuk, hogy a Slovosi vo dolgozói mindent elkövetnek a párt gazdaságpolitikai cél­kitűzéseinek teljesítése érdekében. ti lés Bertalan

Next

/
Oldalképek
Tartalom