Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-08 / 1. szám
Ísmét elmúlt egy év, ki-ki mérleget készített múlt évi fáradozásainak sikerességéről s ma már minden bizonynyal tervozgetéssel tölti a hoszszú téli estéket. Ha már eldöntöttük, hogy az idén mivel telepítjük be a zöldségeekertet, most már csak az adottságoknak legmegfelelőbb fajtákat kell kiválasztanunk, hogy — a kora tavaszi sorbanállásnak elejét véve — mielőbb megvásárolhassuk a vetőmagot és ülletőanyagot. A választáshoz azonban ismerni kell a szakboltok kínálatát, a rendelkezésre álló fajták és hibridek jellemző tulajdonságait. Igazán hasznos tanácsot csak a kérdésben jártas szakember adhat, aki egyúttal vetőmag-ellátásunk helyzetét is ismeri. Ennek tudatában kerestük fel Takács Miklóst, a SF.MEX osztályvezetőjét, aki szívesen válaszolt kérdéseinkre. • A társadalmi érdekekre alapozott, központi irányelv kimondja, hogy hatékony támogatásban kell részesíteni a kertészkedőket. S itt nem csupán az árutermelésre vállalkozókról van szó, hanem azokról is, akik kedvtelésből lesznek önellátókká. A magboltok kínálata, sajnos, nem nagyon tükrözi az országos törekvést. Miért? — A magszaporítás nem könynyú feladat. Sok kockázattal, s ehhez mérten kevés haszonnal jár. Kevés a gép, a speciális vegyszer, no meg a kertészek Is kiöregedtek, akik jó ideig szívügyünknek tekintették a magszaporítást. 'Háztáji? A majoránna- és padlizsánmagot a kertészkedőkkel termeltetjük, s talán a sárgarépa, a petrezselyem és a saláta magszaporítását is meg lehetne oldani a háztájiban, ha legalább harminc százalékkal felemelnénk a fölvásárlási árakat. Az érvényes árak ugyanis nem ösztönöznek, hiszen a gyengén sikerülő hajtatás is Jövedelmezőbb, mint a magszaporítás. A piaci kínálat gazdagítására külföldről hozunk be vetőmagot. 0 A könnyebb áttekinthetőség kedvéért, talán vegyük sorra a legfontosabb zöldségféléket. Kezdjük a salátával. — Meleg- és hídeghajtatásra az igen korai Kamýk a legjobb, de kevés van belőle. Helyettesítésére a Rapid, illetve a Smaragd S, kizárólag fűtött hajtatóházba a Triumf javasolható. Figyelmet érdemel az NDK-ból importált, a legjobb hazai fajtáinkkal vetekedő Műk, melynek magja máris a boltokban van .Szabadföldi termelésre a Kráf mája és az Atrakcia, nyári termesztésre pedig a még Július elején is vágható, hatalmas fejet nevelő Pražan, illetve a holland Suzan a legjobb. 0 Milyen • fajták várják a raiek iránt érdeklődőket? — Hajtatásra mindenekelőtt az NDK-ból származó, de itthon szaporított Korund, az MNK-ból importált Szentesi korai ésCertina, valamint a hazai Granát javasolható. A Rampouch fehér Jégcsapretek ugyancsak hajtatható, de nincs nagy piaca, mert gyakran csípős ízű. Az említett fajták korai szabadföldi termelésre is alkalmasak. Kizárólag szabadföldbe való az Ilka (NDK, márciustól augusztusig termelhető), valamint a magyar Óriás vajfej. Említést érdemel még a hazat Helios. Márciustól júniusig vethető, jól terem, de homoksárga színe nem nyerte el a fogyasztók tetszését. 0 Harmadikként a karalábé következzék. Sokan keresik a Pražský biely na rýchlenie néven közismert, hajtatási fajtát, de a boltokban nincsen belőle. Miért? — Ezt a fajtát már nem kínáljuk, mert az Olmia Jobb, nem fut magba, ha egy kicsit megfázik. Hajtatásra nagyon Jó a Moravia, de az idén kevés lesz belőle a boltokban. A hiányt részben a magyar Szentesi hajtató pótolja. Az említett fajták szabadföldi termelésre is alkalmasak. A Gigant fajtát keresők az idén Is elég vetőmagot kapnak. A kék fajták közül egyelőre csak némi Azúr vetőmag áll rendelkezésre, de tavaszig még szeretnénk behozni valamit külföldről. Ф Milyen javaslata van az nborkatermesztők részére? — Kezdjük a salátauborkával. Melegágyi vagy fóliás hajtatásra a Gemini Fi-et helyettesítő Laura Fi, Belair Fi és a Stela, továbbá a Jedinečná, Židovická produkte, Hoffmanská produkte javasolható. A Valta és a Laura Fi szabadföldi termelésre Is megfelel. Sőtl Ha az utóbbi hibridet támvezetékre futtatjuk, körülbelül harminc százalékkal többet terem. Kimondottan vezetékes termelésre (üvegházi kígyóuborka) a Pepinex Fi, a Leda Fi és az NDK-ból behozott Marcelina Fi hibrid való, szabadföldi termelésre pedig a Delikates és a Fenix javasolható. Az eltevésl fajtákból gazdag a választék. Ezzel kapcsolatban csupán annyit: ne egy év tapasztalata alapján mondjunk véleményt az adott fajtáról vagy hibridről, mert könnyen csalódhatunk. Tavaly például Jól bevált az agrotechnikára igen kényes Koravo Fi hibrid. Előfordulhat, hogy ezen a nyáron kevesebb tesz a csapadék, és minimális a hozam. Azoknak a kertészkedóknek, akik nem tudják rendszeresen locsolni az ültetvényt, azt tanácsoljuk, hogy Inkább a Kobus Fi vagy a holland hibridekkel vetekedő, Primela Fi hazai hibridet válaszszák. Az Idén elóször kerül forgalomba a Koravo-tlpusú, VA-5015 hazai nemesítésül, sűrűn tüskézett eltevési uborkafajta. A mostohább feltételek közepette kertészkedóknek a hagyományos fajták (Mélnické, Nimbus, Pálaav) termelését Javasoljuk. 0 A kistermelők és a nagyüzemek egy időben sokat panaszkodtak a paprikamag minőségére. Főleg a PCR fajtát bírálták. Tavaly javnlt a helyzet, mi várható az idén? — A vetőmag minősége ellen nem lehet kifogás, és a választék is gazdag. Bőven van PCR, és az egyre keresettebb Morava fajtából is kielégítő a készlet. Az utóbbi nem kimondottan fólia alá való, de a komáromi járásban szerzett tapasztalatok mutatják, hogy sikerrel hajtatható. Csípmentes, tehát a piacon igen keresett. Változatlanul gazdag a szabadföldi termesztésre javasolt fajták választéka, azonkívül lesz magyar Fehérözön és a cseresznyepaprika is. 9 A szerződéses árutermelésben tekintélyes szerpet játszik a paradicsom. Itt milyen a választék? — Hajtatásra a Mod; fj et javasoljuk. Alacsony növésű, sokkal jobb, mint a korábban importált, ugyancsak magyar K-3 Fi- Korai szabadföldi termesztésre a Nana, illetve а К 700 at helyettesítő К 509 és а К 262 kerül forgalomba. Aki kitart a karós művelés melltet, annak a Sláva Porýní fajtát kínáljuk. 0 Röviden a káposztáról és a karfiolról. — A káposztafajták közül a Zora és a Dítmar korai, az Inter és a Glória Fi nyári, a Dobrovodská poloneskorá savanyításra, a Polar Inkább téli tárolásra váló. Vöröskáposztából egyelőre két fajta (Táborská és Pourova červená) áll rendelkezésre, de kapunk még magot az NDK-ból. A kelkáposzta iránt érdeklődók figyelmét a Raketa fajtára szeretném felhívni. Ez ugyanis hajtatható. — Karfiol: egész évben termelhető a Bravo és az E-43, kora tavasszal és késó össze! a Praga, kimondottan kései a Super, White Top és a Progres. 0 Említette, hogy mindenekelőtt a sárgarépa és a petrezselyem magszaporítása okoz gondot. Mégis, milyen lesz a 'magboltok választéka? — Korai csomózott áru előállításához a Stupické na rýchlenie és a Delícia fajtát tudnia ajánlani sárgarépából. Korai szabadföldi termelésre a Nanti, kései termelésre pedig a Rubína és a Lange rote fajtát tudjuk kínálni. A petrezselyemfajtákról egyelőre nem mondhatok semmi konkrétat, hiszen minden a külföldi partneroktól függ. Annyi bizonyos, hogy lesz vetőmag, de csak körülbelül február elején kerül a boltokba. 0 Egyéb magvak? Mindenekelőtt a dinnyére és az úgynevezett kevésbé ismert zöldségfélékre gondolok. i— Görögdinnyénk van (Lajko Fi, Lajko F2, Dunaj, Szigetcsépi Fi), viszont sárgadinnyéből csak fehérhúsú Solartur kerül forgalomba, tehát az Oraná fajtát ne keressék fölöslegesen a kertészkedők. Fokhagymából bei hozatalra szorulunk, dughagy-i mából szintén tanácsos mielőbb megvenni a szükséges mennyiséget, mert tavasszal előreláthatóan hiánycikk lesz. A szímól (Zemné), illetve az udvardl (Dvory nad Žltavou) kertészkedők elég magot termeltek, tehát lesz padlizsán, patisszon és majoránna. Lesz a boltokban bimbóskel, kínai kel, fodros kel, koriander, mangold, metélőhagyma, pasztinák, feketegyökér, bab, borsó, magyar behozatalból cékla és sütőtök stb. (bor) jjc Sokat kell fáradozni, amíg a magból értékesíthető termést kínáló növény lesz, tehát korántsem mindegy, milyen maggal és milyen eredményességgel dolgozunk. Mit kínálnak a SZAKBOLTOK? mm: Az érsekűjvári (Nové Zámky 1 járásban lidvardon (Dvory nad Žilovou) működik a Szlovákiai Kisállaitenyésztök Szövetségének egyik legjobb helyi szervezete. A kistenyősztők hetvennégyben tömörültek szervezetbe, s ma harifiincheten folytatnak tervszerű tevékenységet. Krupánszky Ferenc elnöktől tudom, hogy más községek példájára, itt is a baromfitenyésztés iránt a legnagyobb az érdeklődés. Legtöbben a hemsír előnyeit dicsérik, de más fajtákból (fehér és sávozott plimut, szőszeksz, amrox, orpington) is van elismert A-tenyészetük, összesen harminchárom. A kacsa- és lúd tenyésztők is jó munkát végeznek, így a keltetők üzemeltetése nem okoz gondot. A háztáji tenyésztők beszerzési gondjait enyhítendő, az átszervezőt hetvenhétben helyezte üzembe az első keltetőt. Ma négy keltetőjük van, s az idén 14 ezer naposcsibét és nyolcezer kacsapipét adtak el az érdeklődőknek. Elsősorban a falu igényeit igyekeztek kielégíteni, de a környező községek kistenyésztőinek is kínáltak fajtatiszta tenyészállatokat. Egy gondjuk van, hogy a búshibridek iránt érdeklődőket nem tudják kielégíteni, mert Ilyen csirkéket szinte lehetetlen beszerezni. Az utóbbi évekbeo az udvardiak körében is nagy közkedveltségnek örvend a nyulászat. A tenyésztők évente 5—S ezer pecseoyenyulat értékesítenek. A korábbi vegyes Hatezer nvulat értékesítenél! állományokat már szinte teljesen fölszámolták, s oda-vissza keresztezett tenyészállatok helyett fajtatiszta új-zélandi, kaliforniai és belga ériás nyulakat tartanak. A legeredményesebb nyulászok közül Pintér János és Lencse Ferenc nevét feltétlenül meg kell említenünk. Sokan tartanak a faluban díszmadarat. Közülük legszebb állománnyal és legtöbb tapasztalattal Božena Vadkertiová és Mészáros Ferenc rendelkezik. A madártartóknak sok gondot okoz a speciális takarmányok beszerzése, ezért az alapszervezet vezetősége azon fáradózik, hogy az elfekvő földterületek megszerzésével lehetővé tegye a hiánycikknek számító madáreleség helybeni megtermelését. PLAVEC PAL, Gúta (Kolárovo) NE IZMUNK MEG A TENVíSZAllAIOKAT 1 A lenyésznyuiakat védjük a légáramtól és a nedves környezettől, mert ez árt az egészségüknek és a takarmány hasznosítását is kedvezőtlenül befolyásolja. A ketrecek ajtajára még véletlenül se tegyük zsákszővet helyett fótiét. A haladd tenyésztők bizunyára tudják, hogy a házinyúl a téli hónapokban nyújt legértékesebb gereznát. A hús is ilyenkor a legízletesebb. Kerüljük az olajos magvak elelését, mert rontják a hús izét. inkább a fűszernövények (kömény, édeskömény, ánizs | magjából keverjünk egy keveset a napi abrakadaghoz. Ezek kellemesen fűszeres, arúmás ízt kölcsönöznek a húsnak. Télen főleg a szabadban elhelyezett ketrcclőmbök lakóit kell kiadósai! és körültekintően táplálni. Persze nem annyira, hogy megbízzanak a tenyészállatok. A túitáplálás főleg a kanok kondícióját csökkenti, de a nőstényeknek sem válik hasznára. A tenyésznyugalmat élvező állatoknak fehérjében szegényebb eleséget (széna, kapások) kínáljunk. A leölésre szánt állaioknak sok ásványi anyagnt tartalmazó takarmányt (zab, csalánszéna) juttassunk, hogy jobb minőségű szőrmés bőrt nyerjünk. Az itatást télen sem szabnd elhanyagolni, viszont ügyelni kell arra, hogy fagyos víz ne legyen az állniuk előtt. Legjobb, ha kis idő múltán eltávolítjuk a ketrecből az Katót. Akinek van nyúlislállúja vagy 'ökéletesen szigetelt ketrectömbökben helyezte el az állományt, télen is bátran szaporíthat. Föltéve persze, hogy ennek megfelelően állította be a takarmánykészletet. Aki pároztat, a melegebb déli órákban tegye a bakhoz a nőstényt. Persze, a tenyésztők zöme csak februárban kezdi pároztatni a nyulait. Az új idényre azonban már most lel kell készíteniük az állatokat, január végén csökkentsék a napi adagot, a répát csicsókával, vagy sárgarépával helyettesítsék, és burgonyából is kevesebbet adagoljanak, mégpedig kizárólag főzve. A hizlaló hatású kukorica helyett zabot kínáljanak és a szénarácsoi is mindig alaposan tömjék meg minőségi takarmánnyal. Tapasztalt tenyésztők mondják, hogy az üres anyákat a nyugalmi időszakban legjobb tágas ketrecben vagy kifutóban együtt tartani. Az se baj, ha a kifutó az udvaron van, csak száraz legyen. Többen állítják, hogy a sok mozgást biztosító kifutóban tartott nőstények könnyebben párosodnak, és esetükben a vemhesülési részarány is sokkal jobb. Talán nem ártana ezt szélesebb körben ellenőrizni és kedvező eredmény esetén általánosan meghonosítani, hiszen elég sokan panaszkodnak, hogy tél végén és kora tavasszal rosszul vemhesiilnek a nyíllak (ká) Bárhogy számolom, községünkben bizony húsz éves a kertészkedök mozgalma. A szervezet hatvanháromban alakult, mindenekelőtt Zsilinszky József kezdeményezésére, hatszáz taggal. Nem tudom, volt-e már ilyesmire példa, viszont tény, hogy a zömmel nyugdíjasokból álló vezetőség járatlan volt az ügyes-bajos dolgok intézésében, s nem úgy mentek a dolgok, ahogy azt induláskor elképzeltük. Hetvenkilencben hullámvölgybe kerültünk. Ekkor falunkban mindössze 217 aktív tagja volt a kertészkedök alapszervezetének. Az új vezetőség hamarosan komoly eredményi ért el a problémák megoldásában. Ami talán a legfontosabb, komoly kapcsolat alakult ki a termeltető vállalatokkal, és megoldódott a helybenl felvásárlás kérdése. Ma büszkén mondhatjuk, hogy felfelé ívelő úton járunk s szervezetünk immár 776 háztáji kertészkedőt mozgósít a közellátás javítása érdekében. Amikor a konkrét sikerek felól érdeklődtem, jnhász Kálmán aiapszervezelünk elnöke így válaszolt: — Ha figyelembe vesszük, hogy szervezetünk újabbkori történelmének első évében, tehát 1979-ben csupán 1 millió százezer korona értékben szállított zöldséget és gyümölcsöt ez a nagy falu a háztájiból, akkor büszkén mondhatjuk, hogy az utóbbi években jelentős fejlődés részesei voltunk. A közelgő taggyűlésen ugyanis 14 millió koronás forgalomról kell számot adnunk. Bizony szinte hihetetlen, mégis igaz: sok ezer láda zöldséget fölpakoltunk az autókra év -köztien. Tardoskedden (TvrdoSovce] legszívesebben sárgarépát, paradicsomot és cseresznyepapnkát termelnek a kertészkedők, de a termeltetők által tolmácsolt, társadalmi igényhez igazodva, más zöldségek (petrezselyem, retek, uborka, karalábé, saláta, hagyma, csemegepaprika stb.) nagybani termelésére is vállalkoznak. Mint Juhász Kálmántól megtudtam, az idei elképzeléseket már rég papírra vetették. Az összegezésből kitűnik, hogy a hagyományoknak megfelelően, a község árutermelésre vállalkozó kertészkedői több mint öt millió csomó sárgarépát, ezerhétszáz tonna paradicsomot, fél millió fejes salátát és közel 116 ezer csomó korai retket terveznek termelni. Az értékesítési szerződés, sajnos, még nincsen megkötve, fgy nem tudni, hogy a felvásárlással megbízott szervezetek menynyire tartják helyesnek ezt az elképzelést. BENCZE ISTVÁN, Tardoskedd (TvrdoSovce)
