Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-06 / 9. szám

A melegágyban ne­velt palántákat rendszeres szellőz­tetéssel, fokozato­san szoktatjuk a A februárban előkészített me­legágyba március elején kitüz­­deljük a paprikapalántát, ké­sőbb a paradicsomot. Ne feledjük, hogy a pincében tárolt zöldség rendszeres el­lenőrzést kíván. Aki saját célra zöldségmagot tervez termelni, már most kiültetheti a sárga­répát, petrezselymet, hagymát stb. Dórák Alajos dó hőmérséklethez, szabadban uralko-Igy erős, edzett üt­­tetffanyagot nye­rünk. A hosszú 6sz kedvezett a szőlészeknek, így többnyire még a szüret utáni talajmunkák so­rán földbe került a szükséges A SZŐLŐBEN A GYÜMÖLCSÖSBEN Folytatjuk a metszést. A bo­gyósok (köszméte, ribizli, mál­na) metszését nem szabad to­vább halogatni, mert növé­nyeink korán fakadnak. Ezek­nél a metszés ritkításból, illet­ve a letermett, öreg vagy beteg hajtások eltávolótásából áll. A málna és a köszméte hajtásait bekurtítjuk a fejlett rügyekig, s ha sok a fiatal hajtás, akkor ritkítani is kell. Az a'.mástermésűek közül el­sősorban a körtével kell sietni, mert korán megduzzadnak a rügyek és metszéskor könnyen kárt tehetünk bennük. Most már sort kerítünk az eltelepí­tett csemeték és bokrok met­szésére is. A metszést sebkeze­lés (simítás, Santar M vagy olajfesték használatával végzett lezárás) kövesse, és a nyesedé­­ket is azonnal távolítsuk el a kertből. Március elején időszerű az almástermésűek és a bogyósok téli lemosó permetezése. Utá­na már a talajmunkákra kell gondolnunk. Az őszi tápanyag­pótlástól függően, kijuttatjuk a szükséges műtrágyát. Ha ősz­szel műtrágyát nem adtunk, akkor most tíz kiló kombinált műtrágyát kell juttatnunk egy árra, s azt 8—10 cm mélyen tanácsos bedolgozni a földbe (kapálás, rotavátorozás). Ha ősszel alaptrágyáztunk, akkor most nitrogén-műtrágyát szük­séges adagolni (pl. 2—3 kilo­gramm mészammónsalétrom). Tartós telünk volt, követke­zésképpen feltételezhető, hogy majd korán ébred a természet. Ha így les^ akkor március vé­gén meg kell metszeni a csont­héjasokat. A kajszit és az őszi­barackot rügyfakadáskor (eset­leg még később) tanácsos met­szeni, mert a tenyészidőben a fák jobban ellenállnak a guta­ütést és egyéb betegséget oko­zó gombáknak. A sebek kezelé­sére és lezárására természete­sen megkülönböztetett figyel­met kell fordítani. A csonthéja­sok lemosó permetezést a rü­gyek fejlettségének megfelelő készítménnyel végezzük. Zöld­­bimbős állapotban az őszibarac­kot 3—5 százalékos töménysé­gű Polybarit- vagy 2—3 száza­lékos Kuprikol-oldattal perme­tezzük (levélfodrosodás). □ tennivalók Ha időben kezdetét veszi a' nedvkeringés, rügyeznek, eset­leg züldüinek az alanyok, ak­kor a hónap végén már az ol­tásra, átoltásra kell gondolni. Az ősszel telepített szamó­­cást fejtrágyázzuk és kapáljuk, esetleg locsolni is lehet. Ha most akarunk telepíteni, akkor mielőbb készítsük elő a földet (ne feledkezzünk meg a talaj­­takarás előnyeiről!), és végez­zük el az ültetést. A rendszeres locsolás a jő eredés egyik alap­­feltétele. Március végén az almáster­­mésűeknél és a bogyósoknál gondolni kell az elsődleges lisztharmat-fertőzés megelőzé­sére. Ha tavaly komoly fertő­zést észleltünk, akkor most a Topsin M, Fundazol vagy Kara­­thane készítmény nyújthat se­gítséget. Ha komoly veszélyről nincsen szó, akkor elég Sulikol K, Sül ka vagy Polybarit készít­ményt használni. A varasodást terjesztő, faleveleken áttelelt gombák kártételének megelőzé­se céljából Orthocid, esetleg Dithane készítményt Uasználha­­tunk. A Jonatán és más, liszthar­matra érzékeny fajták hajtá­sainak végén ilyenkor már na­gyon jól felismerhető a liszt­szerű bevonat. A fertőzött haj­tásvégeket ajánlatos levágni és azonnal elégetni. A körtefák gombabetegségeinek megelőzé­sére ugyancsak a Polybaritot és a Kuprikolt tudjuk javasolni. Az ősszel vagy most telepített fákat és bokrokat már most tanácsos jól beöntözni, és a tc­­nyészidő folyamán még leg­alább három vagy négy alka­lommal meg kell ismételni a be­­öntözést. Belucz János agrármérnök, a mezőg. tudományok kandidátusa a zöldségeskertben Elültetés előtt a palántákat még a melegágyban beöntözzük a Dimecron 0,1 százalékos ol­datával, esetleg a kiszemelt te­rületet beszórjuk Basudin 5 G- vel (tíz négyzetméterre 3dkg). Ez a kezelés kellő védelmet nyújt a lótücsök, a drótférgek, bársonylegyek stb. kártétele ellen. Ideje kiültetni a korai bur­gonya előcsíróztatott gumóit, s kapálással lazítani a telelő növények talaját. A fóliasátrat előkészítjük a betelepítésre. A fóliát legalább 8—10 nappal korábban kell föl­húzni, mégpedig lehetőleg fe­hér festékkel átfestett vázra (ezen tartósabb a fólia). Ha a talaj kellően fölmelegedett, máris ültethetünk. A hónapos retket lehetőség szerint sorba vesszük, 10—12 cm sor-, illetve 2—3 cm tőtávolságra. A betelepített hajtatőberende­­zésben igyekezzünk megtartani az optimális feltételeket (szel­lőztetés). Ha módunkban áll, akkor mindig délelőtt öntöz­zünk, hogy a növényekről esté­re fölszáradjon a nedvesség. Salátából egy négyzetméterre 20—25 db-t ültethetünk. Aki valóban korán akar ko­rai burgonyát — mégpedig sa­ját termésüt — fogyasztani, ne sajnálja a fáradságot és a plusz-költséget, végezzen talaj­takarást. Reménykedjünk, hogy a hosz­­szú tél után kellemes március következik. Legalábbis kerté­szeti szempontból. Hiszen a március az a hónap, amikor igyekszünk megalapozni a csa­lád egész évi zöldségellátását. Ha a február végi időjárás nem tette lehetővé a korai vetést, akkor március elején már ne késlekedjünk. A vetési sorren­det úgy határozzuk meg, hogy mindig a legrövidebb tenyész­idejű fajtákat vessük előbb. Ügyeljünk arra, hogy a zöld­ségféléket lehetőleg ne önma­guk után vessük. Gondolom, nem árt hangsú­lyozni, hogy a túl korai talaj­­művelés több kárt jelent, mint hasznot. Ha már rámehetünk a földre, előbb gereblyézzük szép simára a földet, juttassuk ki a műtrágyát (általános alapelv, hogy a négyzetméterenkénti 4—5 dkg kombinált műtrágya valamennyi zöldségnek elegen­dő). A gondosan előkészített föld­be elvethetjük a korai sárga­répát, petrezselymet, hagymát. A lassan csírázó gyökérzöldség * magjához keverjünk sorjelző­nek retket vagy salátát. Elvet­hetjük a cukorborsót, sóskát, spenótot, elduggathatjuk á hagymát. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a palántanevelés­nek. Az áttűzdelt káposztafélé­ket hozzászoktatjuk a szabad­ban uralkodó hőmérséklethez (edzés), mégpedig legalább 8—10 nappal a tervezett kiülte­tés előtt. A korai káposztafélé­ket március végén kell kiültet­ni, mindig a kelkáposztával kezdve és a karfiollal végezve a sort. A káposztaféléknek van egy igen komoly ellenségük, a tavaszi káposzatlégy 3—5 mm- A palántanevelés nagy körül­­es fehér lárvája. Védekezés? tekintést igényel, hiszen dön­tően befolyásolja egész évi fá­radozásunk eredményességét. A 3 tennivalók mennyiségű istálló- és műtrá­gya. Ha nem, akkor a trágyá­zást március elején kell elvé­gezni, mihelyt a talajviszonyok erre módot kínálnak. A szer vés és műtrágya adagját a múlt évi terméshozam nagysá ga, illetve a vesszők fejlettsége alapján határozzuk meg. A hu muszban szegényebb kötött ta lajokon áranként 1,5 kg nitro gént, 0,8 kg foszfort és 3 kg i káliumot tanácsos adagolni. Ez 50 kg 30 %-os nitrogén-, 40 kg 20 %-os foszfor-műtrágyának, illetve 68 kg 46 %-os kénsavas káliumnak felel meg. A hu­muszban gazdagabb, lazább ta­lajokon nitrogénből 0,9 kg, foszforból 0,5 kg, káliumból pe­dig 2 kg az ésszerű adag, per­sze ismét tiszta hatóanyagban számítva. Aki NPK műtrágyát használ, kiegészítésül feltétle­nül adjon még káliumot, mert a szóló nagyon igényli ezt a tápanyagot. Kedvező időjárás esetén már­­c'us második felében megkezd­hetjük a telepítést. Nagyon fon­tos, hogy a fajtákat a tájegy­ségnek legmegfelelőbbekből vá­logassuk össze, és a talajt is gondosan készítsük elő, hiszen szőlőt nem egy két évre tele­pítünk. Gyökeres oltványt soha ne ültessünk fúró után; a fúró körül a nyert lyuk falán kéreg képződik, az oltványok vissza­­metszett gyökere takaráskor visszahajlik, rosszabb lesz az eredés s a hajtások is satnyáb­bak lesznek. A házikertben is ajánlatos két méter sor-, illetve 1,20 méter tőtávolságra telepí­teni. A tőkéknek ássunk 40X40 cm-es gödröt s az alját még ásóval jól lazítsuk föl. Áz olt­ványok gyökérzetét közvetlenül ü'tetés előtt vágjuk vissza, és az előkészített oltványt egy két órára állítsak vízbe. A gödörbe helyezett oltvány gyökereit kéz­zel igazítsuk el, terítsük szét, húzzunk rá porhanyós földet és óvatosan tapossuk meg. A gö­dörbe tegyünk minőségi kora­posztot, és ha van, akkor ke­vés Difonate fertőtlenítőt a pa­ták és pajorok ellen. Az eltele­pített oltványt öntözzük be, majd cslrkézzük föl, hogy a csúcsrügyet legalább 6—8 cm földréteg takarja. Márciusban föltétlenül fejez­zük be a termő ültetvény met­szését. A januári fagyok sok helyütt fagykárt okoztak, ezért metszés előtt minden fajtánál alapos rügyvizsgálatot kell vé­gezni. A terhelést mindig a tő­ke fejlettségéhez és tápanyag­­ellátottságához igazítsuk. Ha Márciusban a háztájiban is föltétlenül be kell fejezni a termő szőlő metszését. Kádek G. (2) és Bara L. felvételei fejlettebbek, erősebbek a vesz­­szők, akkor több rügyet hagy­junk meg, mint tavaly. Négy­zetméterenkénti átlagban 10—17 rügyes terheléssel számolha­tunk. Konkrétan: a csemegék­nél, a nagyobb fürtű, bőtermő fajtáknál (pl. Ezerjó, Müller- Thurgau, Zöld veltelini, Semil­­lon stb.) 10—13 rügy, a kisebb fürtű fajtáknál (pl. Leányka, Tramini, Rajnai és Olasz riz­­ling, Szürkebarát stb.) 13—17 rügy jusson egy négyzetméter termőterületre. A fagykárt szen­vedett szőlőben a károsodás mértékének megfelelően, növel­ni kell a meghagyott rügyek számát. Tőkeművelésnél általá­ban váltócsapom metszést alkal­mazunk, úgy metszve, hogy a csápokkal lehetőleg a tőkefej közelében maradjunk. A fölma­gasodott, agancsszerű csapok­kal eltorzítjuk a tőkét. Kordon vagy lugas esetén — a fajták­nak megfelelően — csapos, kombinált vagy szálvesszős met­szést alkalmazhatunk. Soha ne kényszerítsük a rövidcsapos metszést igénylő fajtákat hosz­­szúcsapos vagy szálvesszős ter­mesztésre, mert a tőke hama­rosan leromlik, és a termés mi­nősége is rosszabb lesz. Viszont ne akarjunk rövidcsapon Leány­kát, Sárga és Ottonel musko­tályt, Traminit, Szürkebarátot stb. termelni, mert ezek szál­vesszős metszést igényelnek. A legtöbb fajtának megfelel a rövidcsapos, legyezővel vagy szálvesszővel kombinált metszé­si mód. Metszés után a nyesedéket gyűjtsük össze és égessük el, hogy elejét vegyük a gomba­betegségek és a kártevők ter­jedésének. Ha tavaly atka- és pajzstetü-fertőzést észleltünk (akácfa-pajzstetü), akkor a gyü­mölcsfáknál használatos téli permetanyagok valamelyikével (pl. Nitrosan) még a nyugalmi időben végezzük el a tökék le­mosó permetezését. Ä BOROSPINCÉBEN A borospincében Is akad ten­nivaló. A második fejtést köve­tően, rendszeresen ellenőrizzük boraink állapotát. Ha valami­lyen hibát észlelünk, azonnal intézkedjünk. A lágy borokat tartósabbá tehetjük, ha hekto­literenként 10—15 dekagramm borkősavat adagolunk. Varga József IMAL3AK • Varga József, a Szlovákiai asállattenyésztők Szövetsége iileki (Fiľakovo) alapszerveze­­inek tagja elsősorban kedvte­lésből foglalkozik állattartás­ai'. Ebből következik, hogy mindenekelőtt a ritkaságnak számító, különleges fajták iránt Irdeklődik. Törpe tyúkjai már vannak, most kis fajta vietnami sertést keres, de egyelőre hiá­ba. A tenyésztőtársak segítségét kéri, mert járásukban még hír­ből sem ismeretes ez a fajta. Címe: Dukelská 9, 986 01 Fiľa­kovo. • Falvainkon egyre többen érdeklődnek a nntriatenyésztés iránt. Következésképpen fellen­dült az útmutatást nyújtó szak­­irodalom iránti kereslet. Köny­vek viszont nincsenek, így so­kan kérik, hogy legyünk a se­gítségükre. Ebből kiindulva kérjük olvasóinkat, hogy aki­nek van régebbi — nutriate­­nyésztésl tudnivalókat is Ismer­tető — szakkönyve és szívesen eladná vagy kölcsönözné má­soknak, írjon szerkesztőségünk­nek. Csehországi testvérlapunk, a Chovatel évek óta rendszere­sen közöl különféle vonatkozá­sú szakcikkeket a nutriatenyész­­téssel kapcsolatban. Ezért ta­lán jó lenne elővenni és lepő­­rolgatní a régi évjáratokat. Sőtl Gondolom, a kezdők —■ jobb híján — ezeket a lapokat is szívesen megvásárolnák mél­tányos áron, hogy legalább né­mi ismeretanyagot gyűjthesse­­nek, mielőtt munkához látnak. Lapunk szakrovata a múlt év első felében sorozatot közölt, melyben Točka Imrich agrár­mérnök, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa foglalko­zott a nutriatenyésztés nélkü­lözhetetlen tudnivalóival. Tehát, aki gondosan félreteszi a szak­mellékletet — s a jelek szerint egyre gyarapodik az ilyen elő­relátó olvasók száma —, a ko­rábbi számokból szintén kellő ismeretanyagot meríthet. S ha netán a rendelkezésére állő irodalmat tanulmányozásra köl­csönadják a tenyésztőtársak­­nok, már tettek valami haszno­sat közös ügyünk érdekében. ф Szabó László szímííi (Zem­né) kertésztárs szerződéses ala­pon sárgarépát és petrezsely­met termel a kertjében. A ha­gyományos kézi vetés sok fá­radsággal jár, ezért apró mag­vak vetésére alkalmas, kerti vetőgépet keres megvételre. I Címe: 941 22 Zemné 337. (kr)

Next

/
Oldalképek
Tartalom