Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-06 / 9. szám
1982. március б. SZABAD FÖLDMŰVES .11 Szabad utat az újnak Az ntóbbl években és hónapokban több megjegyzést is hallhattunk a szolgáltató szervezetek tevékenységéről, munkájuk minőségéről és gazdaságosságáról. Elsősorban persze a lakosság s ezen belül a dolgozó nők munkáját és életét kellemesebbé, könnyebbé tevő szolgáltatásokról meg arról van szó, hogy a nőknek, társadalmunk teljes jogú polgárainak milyen szerep jut a terciális szférában, hogyan érvényesülnek a társadalmi és gazdasági életben, milyen segítséget kapnak ahhoz, hogy jogaikat érvényesíthessék és kötelességeiket rugalmasan teljesíthessék. Lavrinc Erzsébet, a Szlovák Nöszövetség komáromi (Komárno) járási bizottságának titkára jó ismerője a termelő és szolgáltató szervezetek tevékenységének. Azt is tudja, hogy a nőszövetség tagjai a közéleti tisztségekben mennyire érvényesülnek és milyen tekintély övezi munkájukat. 4* Hogyan vélekedik a dolgozó nők helyzetéről, egyenjogúságáról? — kérdeztem Lavrinc elvtársnőt. — Köztudott, hogy az eltelt évtizedekben a nők egyenjogúsága új tartalmat kapott. Ebben a tekintetben jelentős fordulatnak lehettünk szemtanúi. Szövetségünk tagsága a társadalmi élet majdnem minden szakaszán érvényesülhet járásunkban. Így a jogok és a kötelességek kiegyenlítődtek. A járási nemzeti bizottság képviselő testületének 24 nőtagja közül például 12 a nőszövetség jelöltje. Szakszervezeti vonalon több mint ezer, a helyi nemzett bizottságok testületéiben pedig négyszáz nő tölt be felelősségteljes tisztséget. Szövetségünk helyi választmányaiba az évzáró taggyűlések alkalmával falvainkban és városainkban több mint ötszáz nőt választottak be. így sorolhatnám a többi társadalmi és tömegszervezetek is. Ebből láthtó, hogy számtalan rátermett nő kapcsolódott be a közhasznú tevékenységbe. A járás mezőgazdasági üzemeiben létesített szocialista brigádokban összesen 448 nőt számlálunk ,s közülük 296-an nőkből szervezett brigádokban dolgoznak, s mindnyájan a munkaidő és az eszközök gazdaságos hasznosítására, a takarékosságra törekednek. A gútal (Kolárovo) szövetkezetben például négy női szocialista brigádot szerveztek, s ezek a Szlovákiai Nőszövetség nevet viselik. Csak természetes, hogy a szolgáltató szférában nagyon sok nő dolgozik, s arra törekednek, hogy öregbítsék a gyengébb nem jó hírnevét. A kisgyermekes - anyák zavar nélkül bekapcsolódhatnak a termelésbe és a közéleti munkába? — Elmondhatom, hogy igen. Falvainkban és városainkban a múlt választási idényben tiz új bölcsőde és 27 óvoda létesült. Manapság már több mint 4400 gyermek részesülhet óvodai nevelésben, s közülük 571-en üzemi óvodába járnak. A bölcsődék viszont hatszáz gyereknél többet fogadnak be. Az érdekesség kedvéért megemlítem, hogy Karván (Kravany nad Dunajom) a mezőgazdasági szaktanintézet kötelékében egy minibölcsődét létesítettek. Az Ilyen bölcsőde befogadóképessége öt-tíz gyerek. Ez Is azt bizonyítja, hogy van lehetőség a gyermekes anyák helyzetének könynyítésére. 4* A kereskedelem és a járási kommunális üzem milyen szolgáltatásokat nyújt a nők helyzetének könnyítése céljából? — A kereskedelem részéről megvan a jó szándék. A Prior Aruház például többféle szolgáltatást Is nyújthat. Ezirányú tevékenysége kiterjed a szabászatra, a készruha adjusztálására, az áru hazaszállítására, az ajándékáru ízléses csomagolására, függöny és fehérnemű varrására stb. Az élelmiszerboltok szintén készségesen segítenek. Többfajta konyhakész ételt készítenek. Komáromban például a diétás étkezde a konyhakész ételek egész sorát kínálja a nőknek. Megrendelésre bármilyen friss ételkülönlegesség elkészítését vállalja. Ez azonban főleg a városokban, élő nők kiváltsága. A konyhakész áru a vidéki nőket még nem hódította meg. A kommunális üzem szintén többféle szolgáltatásra rendezkedett be. Bevezette például a pelenkacserét. A mama leadja a piszkos pelenkacsomagot és kap helyébe tisztát, s alig fizet érte pár koronát. Ezt a szolgáltatást sajnos kevesen veszik igénybe. Nemrégen vezették be az otthon mosott ruha vasalását. Ezt a szolgáltatást a múlt évben csupán 177 család használta ki. Az üzem ebből eredő bevétele csak 3500 korona volt. Szintén hasznos törekvésnek számít a gyermekruhák jutányos áron történő gyorstisztítása. A kommunális üzem a ruha összegyűjtésére 27 központot létesített, s az eredmény? Csak tízezer-száz korona forgalmat ért el. Hasonló sorsra jutott az üzem szőnyegtisztító szolgáltató törekvése Is, pedig a házaknál is vállalták a tisztítást. Ezen a szakaszon mindössze 24 ezer 200 korona forgalmat bonyolítottak le, A fenntlek azt mutatják, hogy hiábavaló a törekvés, ha az üzem szolgáltató tevékenységét nem igénylik. A Mi a legnagyobb segítség a dolgozó nőnek? — Rendkívül nagyra értékelik az iskolás gyermekek közös étkeztetését. Járásunk 59 alapiskolájából 25- nek van étkezdéje, ahol 7500-náI több gyermek kap ellátást. Ezenkívül a Jednota Fogyasztási Szövetkezet vendéglői több alapiskola tanulóit ellátják. Ezekben az éttermekben körülbelül ötszázan ebédelnek. Gútán és Ifjúságfalván (Dedina Mládeže) az ifjúsági otthonban 220 személy étkezik, s az óvodákban összesen 4425 gyermek kap teljes ellátást. Ugyanakkor az ipart és mezőgazdasági üzemek többségének üzemi konyhája van. Ez mind-mind könnyíti a nők helyzetét. Leveszi vállukról a főzés gondjait. A család nem éhesen, hanem jóllakottan tér haza. Legfeljebb csak vacsorát kell készíteni, s erre már helyenként vannak konyhakész ételek. Pozitív és negativ Jelenségek? — Ma már nem okoz gondot az asszonyok foglalkoztatása, bekapcsolódása a közéletbe. Ezt egész sor könnyítő törekvés elősegíti. Az óvodák száma tekintetében azonban Komárom, vagyis a járási székhely még kivétel. A rohamos ütemű lakásépítés s a régi építmények felszámolása miatt bizonyos aránytalanságok keletkeztek. A járulékos beruházások létesítése ugyanis nem tartott lépést a lakótelepek növekedésével. Az egyensúly helyrebillentése a jelenlegi ötéves tervidőszakban esedékes. A most készülő hetedik lakótelepen például napirendi feladat egy korszerű óvoda és egy bölcsőde felépítése. Ugyanakkor az autóközlekedési vállalat és a kisipart szövetkezet közös beruázási keretéből egy üzemi óvodát épít. Ez enyhíteni fog a járási székhely ínséges helyzetén. • •• Nemesócea (Zemianska Olfca j a járás egyik nagyközsége. Milyen szolgáltatásokkal könnyítik itt a nők helyzetét? — kérdeztem Laky Oszkárt, a helyi nemzeti bizottság vezető dolgozóját. — Községünkben van egy cipőgyár, ahol két műszakban naponta több mint ötszáz személy dolgozik. Az alkalmazottak nagy többsége nő. A munkafolyamat zavartalanságának biztosítása céljából az üzemben minibölcsődét létesítettek. Az anya müszakkezdéskor átadja a bölcsődében gyermekét, váltóskor pedig hazaviszi. Nyugodtan dolgozhat, mert a gyermek biztonságban van. Nálunk a dolgozó nők a legnagyobb segítségnek tartják az óvodás és az iskolás gyermekek szervezett étkeztetését. Alapiskolánk étkezdéjében 350—380, az óvodában pedig 110 gyermek ellátása biztosított. Mi arra törekedünk, hogy az iskolai étkezdét minél előbb négyszáz gyermek ellátására klbővítsük, s még ebben az évben újabb kilencven gyermeknek óvodát, húsz gyermek részére pedig bölcsödét építsünk. A létesítmény elkészítése után községünkben 200 gyermek részesülhet teljes óvodai ellátásban. A szövetkezet aktív segítségével és lakosságunk társadalmi hozzájárulásával egy korszerű egészségügyi központot Is építünk. A négymillió-hatszázezer koronát meghaladó létesítmény teljes értékéből a lakosság társadalmi hozzájárulása eléri az egymillió-négyszázezer koronát. Csak természetes, hogy a többi közhasznú beruházási akciókban Is számolunk lakosságunk aktív segítségével. 4» Valaki említette, hogy valaha a községben volt egy kitűnő kenyeret sütő pékség. Mi van most ebben ez épületben? — Az Illetékesek a pékség felépítésére és fenntartására tekintélyes összegeket fordítottak. Tény azonban, hogy ma az építmény üresen, elhanyagoltan áll és várja, hogy valami történjen. Amióta itt felszámolták a pékséget, tehát leállították a kenyérsütést, alig ettünk a korábbihoz hasonló jó kenyeret. Amíg Komáromból eljut ide a kenyér, sok fölösleges kilométert tesz meg, szállítása töménytelen üzemanyagot igényel. Mi pedig soha nem tudjuk, hogy mikor érkezik a szállítmány. Mindig lesni kell, hogy a kenyeret megvehessük. Ha azonban lehetőséget kapnánk a helybeli pékség ismételt üzembe helyezésére, akkor megszűnnének a kenyérvásárlási gondok, rugalmasabbá válna az ellátás, és nem kellene a kenyér ideszállítására üzemanyagot pocsékolni. •f* Mi erről a véleménye Kovács Imrének, a szövetkezet üzemgazdászának? ■— Szövetkezetünk kész az ócsal pékség átvételére, üzembe helyezésére. Képesek lennénk rá, hogy annyi kenyeret süssünk, amennyi a környező falvak lakosságát is bőségesen kielégítené. Szövetkezetünk tagjai sorából erre jő szakembereket biztosíthatunk. Olyanokat, akik értenek a kenyérsütés mesterségéhez. Ehhez azonban a járási nemzeti bizottságnak segitenie kellene. Talán mondanom sem kell, hogy ezzel szintén a dolgozó nők helyzetén enyhítenénk, hiszen a kenyérért főleg ők állnak sorban, a várakozás tehát az ő Idejüket rabolja el. Mi még úgy is segítünk nőtagjaink helyzetén, hogy olyan üzemi étkezdét hoztunk létre, mely naponként nyolcszáz személynek biztosít ételt. Számolunk persze azzal is, hogy a mintegy 250 létszámú nyugdíjazott szövetkezeti tag is nálunk fog étkezni. Üzemi étkezdénk beindulásával szövetkezetünk nődolgozó! jól járnak. Megszabadulnak az ebédfózés gondjatlól és nyugodtan dolgozhatnak. HOKSZA ISTVÁN A közelmúltban Prágában tudományos-műszaki tanácskozáson vázolták fel azokat a feladatokat, amelyek a CSKP XVI. kongresszusa irányelveiből a mezőgazdasági tudomány dolgozóira hárulnak. František Pitra elvtárs ,a CSKP Központi Bizottságának titkára hangsúlyozta, hogy társadalmunkban a mezőgazdaságnak pótolhatatlan, stabilizáló s egyben ösztönző szerepe van. Pártunk tehát nagyra értékeli a mezőgazdaság társadalom-stabilizálá funkcióját. A továbbiakban Pitra elvtárs arról tájékoztatta a tanácskozás részvevőit, hogy napirenden van a mezőgazdaság és az ipar aránytalanságainak felszámolása. A tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy a mezőgazdaság és közélelmezés fejlesztése egyre inkább a hazai tartalékok feltárásával esedékes. így válhat lehetségessé az élelmiszer-behozatal csökkentése. A hazai természeti adottságok optimális kihasználásával, s a KGST-tagországokkal való szorosabb együttműködéssel kell megoldani az élelmiszeripari problémákat. Köztudottá vált, hogy a húsfogyasztás kielégítése nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az importot is terheli, tehát meghatározza a behozatal szerkezetét. Az önellátás tehát nem kimondottan termelési, hanem egyben fogyasztási kérdés is. A fogyasztás pedig csak az erőforrások, vagyis az eszközök és az ésszerűség lehetőségein belül növekedhet. A CSKP Központi Bizottságának 4. ülése részletesen elemezte a kongresszus Irányelveinek megvalósítását. Az idei tervfeladatokkal kapcsolatban tehát a mezőgazdaság területén két rendkívül igényes lépést kellett megtenni. A szocialista mezőgazdaság gyakorlatában eddig erre még nem volt példa. Csökkenteni kellett a takarmánygabona behozatalát, másrészt a fűtőanyag- és energiafagyasztást. Az Intézkedések szükségszerűségére a Központi Bizottság legutóbbi ülései mutattak rá. A gabonabehozatal az előző évihez képest egymillió tonnával csökken. Ez a sertésállomány szabályozását tette szükségessé. Korlátozni kellett továbbá az állattenyésztés idei árutermelését is. Ez és több tényező tette szükségessé az élelmiszerek, különösen a hús és húsáruk ármódosítását. Csökkenteni kellett továbbá a ffltő- és üzemanyagfogyasztást, ami nagyon igényes ésszerűsítési intézkedést igényel a mezőgazdasági termelés szervezésében és irányításában. Nem hagyható szó nélkül, hogy a kntatástól a gyakorlatig vezető űt sok esetben hosszadalmas. Az önellátás és a mezőgazdaság belterjesítésének sürgető követelménye indokolttá teszi, hogy minden reálisat megtegyünk az elméleti ismeretek gyakorlati felhasználása érdekében, s ezt az utat lerövidítsük. Tagadhatatlanul pozitív eredményeink vannak az új búza- és árpafajták nemesítésében. Sikereket értünk el a talaj termőerefének növelésével kapcsolatos feladatok teljesítésében is. A kutatási eredmények gyorsított megvalósításának példájaként keli említeni egyes zöldségfajták nemesítését követő azonnali termesztését, valamint több baromfitenyésztési eljárás gyorsított alkalmazását. Pozitív eredményeink vannak az olajnövények termesztésében, az állatgyógyászatban, a gazdasági állatok genetikájában és törzstenyésztésében, valamint az élelmiszeripari termékfejlesztésben. Sok helyütt azonban a tudományos kutatás nem érte el a várt eredményt, és még mindig nem adott választ a mezőgazdasági gyakorlat sürgős kérdéseire. A mezőgazdaságban joggal elégedetlenek amiatt, hogy nam kapnak átfogó képet azokról a dolgokról, amelyek minőségi változói sokat eredményeznének a termelésben. Fogyatékosság észlelhető a kutatás és a fejlesztés irányításában, egyes intézetek tevékenységének egybehangolásában. Haladást értünk el ugyan a cukorrépa, a burgonya, a hüvelyesek és a takarmánynövények új fajtáinak nemesítésében, nem sikerült azonban kevés ráfordítással megoldani a szerves trágyákkal való komplex gazdálkodást, és megtalálni a talajjavítás hatékony módszereit. Nem sikerült összegyűjteni a mezőgazdasági nagyüzemek munkaszervezésének és irányításának kellő ismereteit. Nem ismerik az illetékesek, és nem is tudják kellőképpen irányítani a termelés összpontosítását és szakosítását. Nem foglalkoznak például az állami gazdaságok és a szolgáltató ipar tevékenységének szervezésével és irányításával. Nem merítették ki a gyártásszakosítás összes lehetőségét. Az állattenyésztés egyik égető problémája a nagyüzemi tenyésztés technológiájának kimunkálása. Ennek ugyanis nagy hatása van a gazdálkodásra, a munkatermelékenységre, a környezetre, de az állatok hasznosságára is. Ezen a szakaszon már sokat fordítottunk a kutatásra és tervezésre, mégsem sikerült megoldani a problémákat. Nem megfelelő a szerves trágyákkal való gazdálkodás sem. Nem használjuk ki eléggé a tápanyagokat, az ásványi anyagokat, amelyek vizeinket szennyezik. Mezőgazdasági nagyüzemi termelésünk a tudományos kutatás aktív segítségével figyelemre méltó eredményeket ért el a múlt években. Erra büszkék vagyunk. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a dinamikus fejlődésnek számos kedvezőtlen kitérő jelensége van, amelyeket nem sikerűit eddig felszámolni. A növénytermesztést jelenleg elsősorban az anyag- és energiaráfordítás fokozásával növeljük. A múlt évi hozamok elemzéséből kitűnt, hogy meg kell teremteni a növénytermesztési termékek stabilizáló tartalékait. Összhangba hozni a ráfordítások mértékét az intézkedésekkel, s így megakadályozni a pocsékolást. Nagyra értékelhető a tudományos intézetek tevékenysége. Számos kutatási problémát oldottak meg, és jelentősen hozzájárultak állattenyésztésünk fejlesztéséhez. Jelenleg a kutatóktól elvárjuk, hogy gondot fordítsanak a nyitott problémák megoldására, főleg az állatállomány felújítására, a takarmányozásra, az ésszerű takarmánygazdálkodásra. A kutatási *és fejlesztési alap munkájának gyengéje a 6. ötéves tervidőszakban a tudományos-műszaki eredmények gyakorlatba való átültetése volt. A tevékenységből ma is hiányolt 8 rendszeresésg, a tervszerűség. A mezőgazdasági gyakorlatban ugyanis csak azok az ismeretek érvényesülhetnek, amelyek konkrétak, megvalósíthatók, nem növelik túlzottan a munkaerőszükségletet, a beruházási igényességet és az energiafogyasztást. Ha tehát azt akarjuk, hogy a tudományos kutatás tevékenysége hatékonyabb legyen, megfeleljen a mai követelményeknek, szükséges, hogy a kutatók elé tükröt állítsunk, hadd lássák, mit végeztek eddig, és mit kell végezniük a soron levő ötéves tervidőszak további éveiben. f
