Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-19 / 51. szám

A növényvédő szerek felosztása, munkabiztonság és tárolás Növényvédő szernek (peszti­­eid) tekintünk minden olyan anyagot, amely a kultúrnövé­nyek kártevőkkel, kórokozók­kal és gyomnövényekkel szem­beni védelmére szolgál. Közöt­tük vannak az ember számára kifejezetten vagy közepesen mérgező és nem mérgező anya­gok is. A kifejezetten mérgező anyagokat csak nagyüzemek­ben szabad alkalmazni, a töb­bit a háztáji kertészkedők is megvásárolhatják, mint ahogy bizonyos gyógyszereket Is lehet orvosi előírás nélkül vásárolni. A növényvédő szerek haszná­latáról hazánkban évente két kiadvány jelenik meg. Az egyik az Engedélyezett növényvédő szerek jegyzéke, a másik a Nö­vényvédelmi módszertani kézi­könyv. Az utóbbi már a köny­vesboltokban is megvásárolha­tó; hasznos útbaigazítást nyújt a választékról, az alkalmazható töménységről, a felhasználásá­nak feltételeiről, s foglalkozik a környezetvédelmi, baleset­megelőzési összefüggésekkel, valamint a mérgezés esetén al­kalmazandó elsősegélynyújtás­sal is. A növényvédő szereket több szempontból csoportosíthatjuk. Az emberre gyakorolt mérgező hatásukat már említettük. A következő szempont, a méhekre kifejtett hatásuk. Ennek alap­ján szintén három csoport (mérgező, veszélyes, ártalmat­lan) ismeretes. A méhek is ro­varok, tehát számukra legve­szélyesebbek a rovarölő szerek. Az említett kézikönyvekben minden szernél utalnak arra, hogy a készítmény mennyire veszélyes a méhekre nézve. Azokkal a szerekkel, amelyek a méhekre mérgezőek (pl. Bl- 58 ЕС, Metation, Soldep), nem szabad virágzó növényeket vagy olyan kultúrnövényeket perme­tezni, melyekben virágzó gyo­mok vannak. Az ilyen növény­zet kezlésére csak korán reg­gel vagy késő este lebet sort keríteni, amikor a méhek már nem repülnek. Arra is ügyelni kell, hogy a kezelt területtel határos egyéb (virágzó) nö­vénykultúrára ne jusson a mé­hekre káros permetléből. Felhasználásuk szerint a pesz­­ticidek lehetnek baktériumölők (baktericid), gombaölők (fun­­gicid), állati kártevőket pusz­títók (zoocíd) és gyomirtók (herbicíd). Az állati kártevőket irtó szereket feloszthatjuk ro­varölőkre (inszekticid), atka­­ölőkre (akaricid), levéltetű­­ölőkre (aficid), fonálféreg­­ölökre (nematocid), csigaölők­­re (limacid) és rágcsálók elle­ni szerekre (rodenticid). A növényekkel kialakult kap­csolat mélysége szerint meg­különböztetünk a növények fe­lületén maradó hatóanyagokat (kontakt szerek), a bőrszövet alá behatolókat (mélyhatásúak), és olyanokat, melyek a növényi szállítórendszerbe jutva bejár­ják az egész növényt (sziszte­­mikusak). Közöttük — és ez főleg a gyomirtókra jellemző — vannak olyan anyagok, amelyek csak egy irányban, a gyökérből a levelek felé vagy fordítva hordozódnak. A rovarölő szereket a szerve­zetbe jutás útja szerint gyo­mormérgekre, érintési vagy idegmérgekre és légzési mér­gekre lehet osztani. Egy másik szemszögből néz­ve a növényvédő szereket két csoportba sorolják aszerint, hogy hatóanyagaik általános hatásúak (totális) vagy szelek­tívek (specifikus), tehát a ká­rosító szervezeteknek csak egy szőkébb csoportjára hatnak. Például a Pirimor DP kimon­dottan csak a levéltetvekre, a Limacid viszont csak a csigák­ra hat. A kezelési idő szerint isme­rünk preventív szereket, ame­lyeket általában a betegségek megelőzésére használunk (pl. a szőlőperonoszpóra esetében). S vannak kurativ szerek (általá­ban a kártevők ellen), melye­ket bizonyos mértékű károsítás esetén alkalmazunk. A kimondottan ölő jellegű szereken kívül vannak olyanok is, amelyek a károsító elpusz­títása nélkül védik a növény­zetet. Ide tartoznak a riasztó szerek, a csalogató szerek, a táplálkozásgátlók, illetve a sza­porodásgátlók. Az alkalmazási forma szerint megkülönböztetünk porozó, per­metező, csávázó, talajfertőtlení­­tő és gázosító szereket, granu­látumokat, csalétkeket, aeroszo­lokat stb. A porozó szerek jó Iebegéső, szilárd őrlemények, melyekben a hatóanyag vivő- és tapadó­anyagokkal van keverve (pl. Élőerőn 3-D, Metation 5-P). A permetező szerek alkotják a peszticidek legnagyobb cso­portját. Ezek többnyire emul­­gálható koncentráturaok (jelzé­sük ЕС vagy EK, pl. Bi-58 ЕС) és por alakú permetező szerek (jelzésük WP, DP; pl. Fundazol WP 50, Pirimor DP). Mindkét csoport vízben nem oldódó ha­tóanyagot, továbbá emulgátoro­­ket, illetve szuszpendáló szere­ket, és tapadást fokozó anya­gokat tartalmaz. A peszticideket kizárólag szi­gorú munka- és egészségvédel­mi rendszabályok megtartásá­val szabad használni. Ide tar­tozik elsősorban a munka-, il­letve az élelmezés-egészségügyi várakozási idő. A munkaegész­ségügyi várakozási idő azt fe­jezi ki, hogy a peszticid hasz­nálata után hány napig nem szabad a kezelt területen védő­öltözet nélkül tartózkodni vagy dolgozni. Az élelmezés-egész­ségügyi várakozási idő pedig azt jelzi, hogy az utolsó nö­vényvédelmi kezelés és a ter­més betakarítása között hány napnak kell eltelni. Ha a kert­ben megpermetezzük a fákat, a fák alatt termelt növényzetre is vonatkozik az előírt várako­zási idői Ha keveréket haszná­lunk (kombinált permetlé), ak­kor az élelmezés egészségügyi várakozási idő hosszát mindig a leghosszabb várakozási idejű szer határozza meg. Ami a védőöltözéket illeti, minden vegyszer csomagolásán feltüntetik a kőtelező védőöltö­zetet, csakúgy, mint az első­segélynyújtás módját. Ne feledjük: a növényvédő szereket kizárólag eredeti cso­magolásban szabad tárolni, — mégpedig a nem beavatott fel­nőttek, a gyermekek és az álla­tok számára nem hozzáférhető, kulcsra zárható, és kizárólag növényvédő szerek tárolására szolgáló szekrényben vagy lá­dában. A szereket csak tűz- és robbanásveszélytől mentes kö­rülmények között szabad tárol­ni. Azt is jó tudni, hogy növény­­védelmi munkát csak 18 éves­nél idősebb személy végezhet. Munka előtt, közben és után szeszes italt fogyasztani, mun­ka közben étkezni és dohá­nyozni szigorúan tilos (csak alapos arc- és kézmosás után)! A porozás vagy permetezés után ruhát kell váltani és ala­posan le kell mosakodni vagy fürödni. MATLÄK GYÖRGY, agrármérnök Egy szép őszi napon Lakszakálie­son (Sokolce) akadt dolgom, de nem találtam otthon, akit keres­tem, tehát indultam volna vissza. Szom­bat lévén, ritkán jártak az autóbuszok, tétlenül várakozni nem szeretek, hát gyalog indultam Tanyra (Tôň). A mint­egy tizenegy kilométeres út vége felé juhokat legeltető nénivel találkoztam. Gondoltam, beszélgetünk egy keveset, legalább kissé kipihenem a hosszú út fáradalmait. ЙИЛ1 Ienőné juhokat legeltet • Tanj Miért utaztatjuk az embereket? Nem állíthatom, hogy Pusztai jenőné a könnyen barátkozó emberek csoport­jába tartozik, de azért egyet, s mást mégiscsak sikerült megtudnom tóle. Például azt, hogy kerek húsz éve fog­lalkoznak háztáji juhtenyésztéssel. Akár­csak az idén, általában húsz juhot tar­tanak, s kora tavasztól késő őszig legel­tetik az állományt A téli eleséget az közelében elterüli legelőn útmenti árkok. Illetve a község közelé­ben húzódó csatorna partjának rend­szeres kaszálásával teremtik elő. A sze­mes beszerzése lényegesen nagyobb gond, hiszen — alapszervezeti tagságuk ellenére — abrakot a központi alapból nem kapnak. A gondok ellenére kifize­tődőnek tartják és folytatni kívánják a juhtenyésztést. Egy juh átlagában éven­te mintegy nyolcszáz korona értékű gyapjút tudnak értékesíteni. Bosszantja őket, hogy újabban — a Komáromi já­rási Nemzeti Bizottság rendelete értel­mében i— Úgyallára (Hurbanovo) kell szállítaniuk a gyapjút, halott Nagyme­­gyeren (Calovo) is szívesen átvennék tőlük, méghozzá kedvezőbb áron. Lehet, hogy a járásnak szüksége van a gyapjú­ra a jobb felvásárlási eredmény fölmu­tatásához, viszont ezzel nehezítik a ház­táji termelők dolgát, és koronákat vesz­nek ki a zsebükből. Arról már nem Is beszélve, hogy a felesleges utazgatás nemcsak pénzt, de Időt Is igényel. Még­pedig szabad Időt, amit szerintem sok­kal ésszerűbben Is ki lehet tölteni I Andriskán József, Komárom (Komárno) Különleges zöldségfélék: No­egészséges táplálkozás szolgálatában 3 (Folytatás az 1. oldalról) hoz — valamivel kisebb ' ró­zsákat. Rövid tenyészidejű, te­hát másodnövényként termeszt­hető. Táplálkozási értéke a kar­fioléhoz hasonló, sok A- és C- vitamint tartalmaz, és ásványi sókban is gazdag. A téli és tél végi időszak értékes, nagyobb figyelmet érdemlő zöldsége. Ké­szíthetünk belőle levest (a töb­bi zöldségtől kicsit később te­gyük az ételbe, mert hamar megfő és szétesik), egytálételt vagy salátát. Az endívla már a középkor­ban is kedvelt salátanövény volt, a görögök előszeretettel termelték, öszl-téll leveles sa­láta, másodnövényként termel­hető. Jelentős C-vitamin és ás­­ványisó-tartalma van, íze kissé kesernyés. Elsősorban saláta ként fogyasztják, de készülhet belőle főzelék, hasznosítható a húslevesben, sőt, párolva és sütve Is. A kínai kel csak őszi ter­mesztésre javasolható, mert nyáron hamar magot hoz. Kör­nyezeti igénye a karfioléhoz hasonló. Igen sok könnyen emészthető fehérjét, sok C-vita­­mint, karotint és ásványisót tartalmaz. Főként fehér húsok mellé (csirke, hal, sertéskaraj, házinyúl) ajánlható köretnek, de késezülhet belőle saláta, fő­zelék, és belefőzhető a hús­vagy csontlevesbe is. A feketegyökér nagy ritkán a városi piacokon Is megtalál­ható, persze csak kisebb téte­lekben. Magja a szakboltokban beszerezhető. Fogyasztásra csak az elsőéves gyökér alkalmas, később fás, rágős lesz. Ha fel­szedéskor megsérül a gyökér, kifolyik belőle a tejnedv, és a zöldség rágóssá válik. Cukor­­tartalma kb. 12 százalék, az ás­ványi sók közül elsősorban va­sat, továbbá Bi- és B2-vitamint, valamint nlkotinsavat tartal­maz. Levesnek, omlettnek, kö­retnek elkészítve, párolva, sa­látaként stb. fogyasztjuk. Kevesen ismerik a lestyánt. Levele a petrezselyemre, Illata a zellerre emlékeztet, eleink fűszernövényként termelték. Na­gyobb mennyiségű cukrot, illő olajat és angelikasavat tartal­maz. Levelét ugyanúgy vágjuk össze, mit a petrezselyemzöl-iUlllllinillllllillllUlllllllli!lll det, de csak közvetlenül fo- gai és tetszetős levélzete miatt tartalmaz, nagyobb a hozama gyasztás előtt tegyük a tálba elsősorban szendvicsek és hl- és tisztítani is könnyebb. A vagy a tányérba, esetleg kever- degtálak díszítésére használják, spárgából levesek, előételek, Jük a mártásba. Levelét szárít- de főzésre is alkalmas. körítések, egytálételek és salá­hatjuk, levélnyelét kávéőrlőben A levél lemezéért vagy nye- ták egyaránt készíthetők. Min­­ledarálhatjuk, és jól záródó léért termelt mángold a répa- den olyan ételbe tehetjük, ami­edényben tárolhatjuk. félék családjába tartozó két- be gyökérféleségeket teszünk. Galambbegy. Aki termeli, ma- éves növény. A levélmángoldot Párolva bármilyen vegyes salá­­dársalátaként emlegeti. A téli a régi görögök és rómaiak már tának alkotórésze lehet. A bimbóskel a legfagytűrőbb káposztaféleség. Értékes táp­anyagokat, valamennyi levélzöldségnél több C-vitamint, sok meszet és foszfort tartalmaz. Egy-egy tő 2—3 kg termést is hozhat. Fotó: -dek és a kora tavaszi Időszak vita­­mlndús salátája. Tulajdonkép­pen a legfinomabb Ízű salátánk, sok Bi-, Bj- és C-vltamint, fon­tos ásványi sókat (főleg meszet és foszfort) tartalmaz. Magá­ban és más salátákkal együtt igen sokféleképpen elkészíthe­tő. A levélpetrezselyem elvétve nálunk Is megtalálható, népie­sen fodros petrezselyemnek Is nevezik. Fodros lombja sűrűbb, gyökere elágazó és kisebb, mint a hagyományosan termelt pet­rezselyemé. Illata, arőmaanya­kultúrnövényként termelték. A spárgához hasonlóan fogyaszt­ható. A levél lemeze salátának, spenót helyett főzeléknek való, nyeléből leves, saláta és köret készíthető. Ha már említettük, akkor kö­vetkezzék a spárga. Feltehe­tően már az egyiptomiak is Is­merték. A felhasználásra kerü­lő hajtások (spárgasípok) a földben levő gyökértörzs oldal­rügyeiből nőnek. A fehér vagy halványlila sípok helyett ma a aöld színű spárga termesztését ajánlják, mert több vitamint A rebarbara vastag, húsos le­vélnyele gazdag ásványlső- és oxálsavtartalma miatt értékes. Foszfor, mész és magnézium is van benne, ezért különösen szívbetegeknek, csecsemőknek*, gyerekeknek és szellemi mun­kát végzőknek ajánlható. Éť­­rendi hatása igen kedvező. Fel­­használása: levesek, körítés, szósz, krém, dzsem, gyümölcs­lé, bor, torta készítése. A porcsin hazánkban vadon termő gyomnövény, de vannak dísznövényként termesztett vál­tozatai is. Pozsgás, húsos szárá­ból és leveleiből kiváló saláta, leves, Illetve főzelék készíthe­tő. A hollandok a spenóthoz hasonlóan fogyasztják. Sok A-* Bi- és B2-vitamint, meszet, fosz­fort és némi vasat tartalmaz,­­ezért csecsemőknek és szellemi dolgozóknak igen értékes. Ki­nyomott levéből kenőcs készül, mellyel sikeresen gyógyítható a repedezett, ráncos bőr és kö­röm. A pasztinákot már itt-ott ter­melik, de kevesen tudják, hogy nem a petrezselyem vagy a sár­garépa, Inkább a burgonya he­lyettesítésére való a levesben. Energiaértéke több mint 20 %, szénhidráttartalma pedig 25 Vo­kal kisebb a krumpliénál, te­hát kitűnő fogyókúrás étel és cukorbetegeknek Is előnyös. Ál­talában leves, körítés, kelt vagy édes tészta, saláta készítésekor hasznosítjuk, de zsemle és rizs helyett hústöltelékbe Is adható, így az étel energiaértéke jelen­tősen csökken. Több sőt és óva­tos főzést igényel. Sózás nélkül édesség (kalács, gyümölcske­­nyér, palacsinta, pudingos pasz­­tinákos galuska) is készíthető belőle. Mennyi kínálkozó lehetőség, s mily keveset használunk ki belőle! Arról már nem is be­szélve, hogy még legalább tíz­féle különlegességet említhet­nénk, melyeknek ugyancsak szerepük lehetne táplálkozá­sunk ésszerűbbé tételében. (kr) .................minin......

Next

/
Oldalképek
Tartalom