Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-19 / 51. szám

A növényvédő szerek felosztása, munkabiztonság és tárolás

Növényvédő szernek (pesztieid) tekintünk minden olyan anyagot, amely a kultúrnövények kártevőkkel, kórokozókkal és gyomnövényekkel szembeni védelmére szolgál. Közöttük vannak az ember számára kifejezetten vagy közepesen mérgező és nem mérgező anyagok is. A kifejezetten mérgező anyagokat csak nagyüzemekben szabad alkalmazni, a többit a háztáji kertészkedők is megvásárolhatják, mint ahogy bizonyos gyógyszereket Is lehet orvosi előírás nélkül vásárolni.

A növényvédő szerek használatáról hazánkban évente két kiadvány jelenik meg. Az egyik az Engedélyezett növényvédő szerek jegyzéke, a másik a Növényvédelmi módszertani kézikönyv. Az utóbbi már a könyvesboltokban is megvásárolható; hasznos útbaigazítást nyújt a választékról, az alkalmazható töménységről, a felhasználásának feltételeiről, s foglalkozik a környezetvédelmi, balesetmegelőzési összefüggésekkel, valamint a mérgezés esetén alkalmazandó elsősegélynyújtással is.

A növényvédő szereket több szempontból csoportosíthatjuk. Az emberre gyakorolt mérgező hatásukat már említettük. A következő szempont, a méhekre kifejtett hatásuk. Ennek alapján szintén három csoport (mérgező, veszélyes, ártalmatlan) ismeretes. A méhek is rovarok, tehát számukra legveszélyesebbek a rovarölő szerek. Az említett kézikönyvekben minden szernél utalnak arra, hogy a készítmény mennyire veszélyes a méhekre nézve. Azokkal a szerekkel, amelyek a méhekre mérgezőek (pl. Bl- 58 ЕС, Metation, Soldep), nem szabad virágzó növényeket vagy olyan kultúrnövényeket permetezni, melyekben virágzó gyomok vannak. Az ilyen növényzet kezlésére csak korán reggel vagy késő este lebet sort keríteni, amikor a méhek már nem repülnek. Arra is ügyelni kell, hogy a kezelt területtel határos egyéb (virágzó) növénykultúrára ne jusson a méhekre káros permetléből.

Felhasználásuk szerint a peszticidek lehetnek baktériumölők (baktericid), gombaölők (fungicid), állati kártevőket pusztítók (zoocíd) és gyomirtók (herbicíd). Az állati kártevőket irtó szereket feloszthatjuk rovarölőkre (inszekticid), atkaölőkre (akaricid), levéltetűölőkre (aficid), fonálféregölökre (nematocid), csigaölőkre (limacid) és rágcsálók elleni szerekre (rodenticid).

A növényekkel kialakult kapcsolat mélysége szerint megkülönböztetünk a növények felületén maradó hatóanyagokat (kontakt szerek), a bőrszövet alá behatolókat (mélyhatásúak), és olyanokat, melyek a növényi szállítórendszerbe jutva bejárják az egész növényt (szisztemikusak). Közöttük — és ez főleg a gyomirtókra jellemző — vannak olyan anyagok, amelyek csak egy irányban, a gyökérből a levelek felé vagy fordítva hordozódnak.

A rovarölő szereket a szervezetbe jutás útja szerint gyomormérgekre, érintési vagy idegmérgekre és légzési mérgekre lehet osztani.

Egy másik szemszögből nézve a növényvédő szereket két csoportba sorolják aszerint, hogy hatóanyagaik általános hatásúak (totális) vagy szelektívek (specifikus), tehát a károsító szervezeteknek csak egy szőkébb csoportjára hatnak.

Például a Pirimor DP kimondottan csak a levéltetvekre, a Limacid viszont csak a csigákra hat.

A kezelési idő szerint ismerünk preventív szereket, amelyeket általában a betegségek megelőzésére használunk (pl. a szőlőperonoszpóra esetében). S vannak kurativ szerek (általában a kártevők ellen), melyeket bizonyos mértékű károsítás esetén alkalmazunk.

A kimondottan ölő jellegű szereken kívül vannak olyanok is, amelyek a károsító elpusztítása nélkül védik a növényzetet. Ide tartoznak a riasztó szerek, a csalogató szerek, a táplálkozásgátlók, illetve a szaporodásgátlók.

Az alkalmazási forma szerint megkülönböztetünk porozó, permetező, csávázó, talajfertőtlenítő és gázosító szereket, granulátumokat, csalétkeket, aeroszolokat stb.

A porozó szerek jó Iebegéső, szilárd őrlemények, melyekben a hatóanyag vivő- és tapadóanyagokkal van keverve (pl. Élőerőn 3-D, Metation 5-P).

A permetező szerek alkotják a peszticidek legnagyobb csoportját. Ezek többnyire emulgálható koncentráturaok (jelzésük ЕС vagy EK, pl. Bi-58 ЕС) és por alakú permetező szerek (jelzésük WP, DP; pl. Fundazol WP 50, Pirimor DP). Mindkét csoport vízben nem oldódó hatóanyagot, továbbá emulgátoroket, illetve szuszpendáló szereket, és tapadást fokozó anyagokat tartalmaz.

A peszticideket kizárólag szigorú munka- és egészségvédelmi rendszabályok megtartásával szabad használni. Ide tartozik elsősorban a munka-, illetve az élelmezés-egészségügyi várakozási idő. A munkaegészségügyi várakozási idő azt fejezi ki, hogy a peszticid használata után hány napig nem szabad a kezelt területen védőöltözet nélkül tartózkodni vagy dolgozni. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő pedig azt jelzi, hogy az utolsó növényvédelmi kezelés és a termés betakarítása között hány napnak kell eltelni. Ha a kertben megpermetezzük a fákat, a fák alatt termelt növényzetre is vonatkozik az előírt várakozási idői Ha keveréket használunk (kombinált permetlé), akkor az élelmezés egészségügyi várakozási idő hosszát mindig a leghosszabb várakozási idejű szer határozza meg.

Ami a védőöltözéket illeti, minden vegyszer csomagolásán feltüntetik a kőtelező védőöltözetet, csakúgy, mint az elsősegélynyújtás módját.

Ne feledjük: a növényvédő szereket kizárólag eredeti csomagolásban szabad tárolni, — mégpedig a nem beavatott felnőttek, a gyermekek és az állatok számára nem hozzáférhető, kulcsra zárható, és kizárólag növényvédő szerek tárolására szolgáló szekrényben vagy ládában. A szereket csak tűz- és robbanásveszélytől mentes körülmények között szabad tárolni.

Azt is jó tudni, hogy növényvédelmi munkát csak 18 évesnél idősebb személy végezhet. Munka előtt, közben és után szeszes italt fogyasztani, munka közben étkezni és dohányozni szigorúan tilos (csak alapos arc- és kézmosás után)! A porozás vagy permetezés után ruhát kell váltani és alaposan le kell mosakodni vagy fürödni.

MATLÄK GYÖRGY,

agrármérnök

Egy szép őszi napon Lakszakálieson (Sokolce) akadt dolgom, de nem találtam otthon, akit kerestem, tehát indultam volna vissza. Szombat lévén, ritkán jártak az autóbuszok, tétlenül várakozni nem szeretek, hát gyalog indultam Tanyra (Tôň). A mintegy tizenegy kilométeres út vége felé juhokat legeltető nénivel találkoztam. Gondoltam, beszélgetünk egy keveset, legalább kissé kipihenem a hosszú út fáradalmait.

ЙИЛ1 Ienőné juhokat legeltet • Tanj

Miért utaztatjuk az embereket?

Nem állíthatom, hogy Pusztai jenőné a könnyen barátkozó emberek csoportjába tartozik, de azért egyet, s mást mégiscsak sikerült megtudnom tóle. Például azt, hogy kerek húsz éve foglalkoznak háztáji juhtenyésztéssel. Akárcsak az idén, általában húsz juhot tartanak, s kora tavasztól késő őszig legeltetik az állományt A téli eleséget az

közelében elterüli legelőn

útmenti árkok. Illetve a község közelében húzódó csatorna partjának rendszeres kaszálásával teremtik elő. A szemes beszerzése lényegesen nagyobb gond, hiszen — alapszervezeti tagságuk ellenére — abrakot a központi alapból nem kapnak. A gondok ellenére kifizetődőnek tartják és folytatni kívánják a juhtenyésztést. Egy juh átlagában évente mintegy nyolcszáz korona értékű gyapjút tudnak értékesíteni. Bosszantja őket, hogy újabban — a Komáromi járási Nemzeti Bizottság rendelete értelmében i— Úgyallára (Hurbanovo) kell szállítaniuk a gyapjút, halott Nagymegyeren (Calovo) is szívesen átvennék tőlük, méghozzá kedvezőbb áron. Lehet, hogy a járásnak szüksége van a gyapjúra a jobb felvásárlási eredmény fölmutatásához, viszont ezzel nehezítik a háztáji termelők dolgát, és koronákat vesznek ki a zsebükből. Arról már nem Is beszélve, hogy a felesleges utazgatás nemcsak pénzt, de Időt Is igényel. Mégpedig szabad Időt, amit szerintem sokkal ésszerűbben Is ki lehet tölteni I

Andriskán József,

Komárom (Komárno)

Különleges zöldségfélék:

Noegészséges táplálkozás szolgálatában

3

(Folytatás az 1. oldalról)

hoz — valamivel kisebb ' rózsákat. Rövid tenyészidejű, tehát másodnövényként termeszthető. Táplálkozási értéke a karfioléhoz hasonló, sok A- és C- vitamint tartalmaz, és ásványi sókban is gazdag. A téli és tél végi időszak értékes, nagyobb figyelmet érdemlő zöldsége. Készíthetünk belőle levest (a többi zöldségtől kicsit később tegyük az ételbe, mert hamar megfő és szétesik), egytálételt vagy salátát.

Az endívla már a középkorban is kedvelt salátanövény volt, a görögök előszeretettel termelték, öszl-téll leveles saláta, másodnövényként termelhető. Jelentős C-vitamin és ásványisó-tartalma van, íze kissé kesernyés. Elsősorban saláta ként fogyasztják, de készülhet belőle főzelék, hasznosítható a húslevesben, sőt, párolva és sütve Is.

A kínai kel csak őszi termesztésre javasolható, mert nyáron hamar magot hoz. Környezeti igénye a karfioléhoz hasonló. Igen sok könnyen emészthető fehérjét, sok C-vitamint, karotint és ásványisót tartalmaz. Főként fehér húsok mellé (csirke, hal, sertéskaraj, házinyúl) ajánlható köretnek, de késezülhet belőle saláta, főzelék, és belefőzhető a húsvagy csontlevesbe is.

A feketegyökér nagy ritkán a városi piacokon Is megtalálható, persze csak kisebb tételekben. Magja a szakboltokban beszerezhető. Fogyasztásra csak az elsőéves gyökér alkalmas, később fás, rágős lesz. Ha felszedéskor megsérül a gyökér, kifolyik belőle a tejnedv, és a zöldség rágóssá válik. Cukortartalma kb. 12 százalék, az ásványi sók közül elsősorban vasat, továbbá Bi- és B2-vitamint, valamint nlkotinsavat tartalmaz. Levesnek, omlettnek, köretnek elkészítve, párolva, salátaként stb. fogyasztjuk.

Kevesen ismerik a lestyánt. Levele a petrezselyemre, Illata a zellerre emlékeztet, eleink fűszernövényként termelték. Nagyobb mennyiségű cukrot, illő olajat és angelikasavat tartalmaz. Levelét ugyanúgy vágjuk össze, mit a petrezselyemzöl-iUlllllinillllllillllUlllllllli!lll

det, de csak közvetlenül fo- gai és tetszetős levélzete miatt tartalmaz, nagyobb a hozama gyasztás előtt tegyük a tálba elsősorban szendvicsek és hl- és tisztítani is könnyebb. A vagy a tányérba, esetleg kever- degtálak díszítésére használják, spárgából levesek, előételek, Jük a mártásba. Levelét szárít- de főzésre is alkalmas. körítések, egytálételek és saláhatjuk, levélnyelét kávéőrlőben A levél lemezéért vagy nye- ták egyaránt készíthetők. Minledarálhatjuk, és jól záródó léért termelt mángold a répa- den olyan ételbe tehetjük, amiedényben tárolhatjuk. félék családjába tartozó két- be gyökérféleségeket teszünk.

Galambbegy. Aki termeli, ma- éves növény. A levélmángoldot Párolva bármilyen vegyes saládársalátaként emlegeti. A téli a régi görögök és rómaiak már tának alkotórésze lehet.

A bimbóskel a legfagytűrőbb káposztaféleség. Értékes tápanyagokat, valamennyi levélzöldségnél több C-vitamint, sok meszet és foszfort tartalmaz. Egy-egy tő 2—3 kg termést is hozhat. Fotó: -dek

és a kora tavaszi Időszak vitamlndús salátája. Tulajdonképpen a legfinomabb Ízű salátánk, sok Bi-, Bj- és C-vltamint, fontos ásványi sókat (főleg meszet és foszfort) tartalmaz. Magában és más salátákkal együtt igen sokféleképpen elkészíthető.

A levélpetrezselyem elvétve nálunk Is megtalálható, népiesen fodros petrezselyemnek Is nevezik. Fodros lombja sűrűbb, gyökere elágazó és kisebb, mint a hagyományosan termelt petrezselyemé. Illata, arőmaanyakultúrnövényként termelték. A spárgához hasonlóan fogyasztható. A levél lemeze salátának, spenót helyett főzeléknek való, nyeléből leves, saláta és köret készíthető.

Ha már említettük, akkor következzék a spárga. Feltehetően már az egyiptomiak is Ismerték. A felhasználásra kerülő hajtások (spárgasípok) a földben levő gyökértörzs oldalrügyeiből nőnek. A fehér vagy halványlila sípok helyett ma a aöld színű spárga termesztését ajánlják, mert több vitamint

A rebarbara vastag, húsos levélnyele gazdag ásványlső- és oxálsavtartalma miatt értékes. Foszfor, mész és magnézium is van benne, ezért különösen szívbetegeknek, csecsemőknek*, gyerekeknek és szellemi munkát végzőknek ajánlható. Éťrendi hatása igen kedvező. Felhasználása: levesek, körítés, szósz, krém, dzsem, gyümölcslé, bor, torta készítése.

A porcsin hazánkban vadon termő gyomnövény, de vannak dísznövényként termesztett változatai is. Pozsgás, húsos szárából és leveleiből kiváló saláta, leves, Illetve főzelék készíthető. A hollandok a spenóthoz hasonlóan fogyasztják. Sok A-* Bi- és B2-vitamint, meszet, foszfort és némi vasat tartalmaz,ezért csecsemőknek és szellemi dolgozóknak igen értékes. Kinyomott levéből kenőcs készül, mellyel sikeresen gyógyítható a repedezett, ráncos bőr és köröm.

A pasztinákot már itt-ott termelik, de kevesen tudják, hogy nem a petrezselyem vagy a sárgarépa, Inkább a burgonya helyettesítésére való a levesben. Energiaértéke több mint 20 %, szénhidráttartalma pedig 25 Vokal kisebb a krumpliénál, tehát kitűnő fogyókúrás étel és cukorbetegeknek Is előnyös. Általában leves, körítés, kelt vagy édes tészta, saláta készítésekor hasznosítjuk, de zsemle és rizs helyett hústöltelékbe Is adható, így az étel energiaértéke jelentősen csökken. Több sőt és óvatos főzést igényel. Sózás nélkül édesség (kalács, gyümölcskenyér, palacsinta, pudingos pasztinákos galuska) is készíthető belőle.

Mennyi kínálkozó lehetőség, s mily keveset használunk ki belőle! Arról már nem is beszélve, hogy még legalább tízféle különlegességet említhetnénk, melyeknek ugyancsak szerepük lehetne táplálkozásunk ésszerűbbé tételében.

(kr)

.................minin......