Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-07 / 10. szám

Némely körzetekben ma is szokás fehérre meszelni a fák törzsét. Erre a lemosó permetezés után kerülhet sor. Jelentősége, hogy a fehér szín jobban visszaveri a napfényt, tehát késlelteti a fa ébredését s elejét veszi a káros hőingadozásnak.

Ősszel beástuk az istállótrágyát, de sokan megfeledkeztek róla, hogy a műtrágyázás sem nélkülözhető. Most kapával vagy erős gereblyével kell bemunkálni a földbe a műtrágyát. A jő istállótrágya sok nitrogént juttat a talajba, de káliumból és foszforból keveset tartalmaz. Ezért most kénsavas káliumot és szuperfoszfátot kell adagolni. Ha nem istállótrágyázunk, akkor áranként 10 kg kombinált műtrágyát (GVH, NPKJ adagoljunk. Ne a fa tövébe szórjuk a műtrágyát, mert nem sok hasznunk lesz belőle. A fa gyökérrendszere a koronaszélességnek körülbelüli háromszorosára terjed ki, s a gyökérzet peremén a legaktívabb a víz- és tápanyagfelvétel. Ezért legészszerűbb az úgynevezett koronagyürűbe (csurgó), barázdába adagolni a műtrágyát vagy az egész gyümölcsösben szétszórva bedolgozni a trágyát. Ha tavaly klorózist vagy más rendellenességet észleltünk, akkor most ajánlatos vasgálicot vagy más, nyomelem-pótló készítményt (pl. Chlorofen) adagolni.

Ha a fák alatt nem tervezünk köztes növényt termeszteni, nem feltétlenül szükséges

A fóliasátorban mindig akad tennivaló. Felvételünkön Görcs Erzsébet homokot szór az elvetett reíekmagra

óvjuk a szennyeződéstől. (A szerzett tapasztalatokról szívesen közölnénk írást olvasóink tollából — a szerk. megjegyzése).

Aki telepíteni akar, mielőbb ássa meg a gödröket. A siker érdekében a kiásott fa helyére ne ültessünk csemetét, főleg ne alma helyére almát stb. A csemeték gyökereit vágjuk vissza, a sérült részeket távolítsuk el, és a biztonságos eredés érdekében — főleg akkor, ha több fát telepítünk — készítsünk marhatrágyából és agyagos földből pépes keveréket, s ebbe mártsuk bele a gyökérzetet kiültetés előtt. A csemetéket ne ültessük mélyebbre, mint a faiskolában voltak, ügyeljünk arra, hogy a gyökerek közé elegendő föld kerüljön, s ne feledkezzünk meg a tavasszal nélkülözhetetlen beiszapolásról. A fák visszavágását attól tegyük függővé, hogy milyen koronát akarunk nevelni. 0) telepítés esetén a 3—4 méteres sortávolságot, illetve az 1,5—■ 1,8 méteres tőtávolságot. Ha nem M 9-es alanyról van sző,

ríthetünk a földlabdás átültetésre, de ezzel csökkentjük az Idei hozamot. A fák alatt takarjuk le permetezéskor a szamócást, mert a sárgamérgek kárt tesznek a növényzetben. Ha rosszul telelt, nehezen indul fejlődésnek a szamóca, serkentésre adjunk gyorsan ható nitrogén-műtrágyát (mészsalétrom, mészammónsalétrom).

Hangsúlyozzuk, hogy a gyümölcstermő bokrok kezelését senki ne hanyagolja el, mert gyakran éppen ezek terjesztik a pajzstetveket és a betegségeket. Metszésük főleg ritkításbői — a letermett, öreg vagy beteg vesszőket eltávolítjuk — és alapos lemosó permetezésből áll.

Belucz János agrármérnök, a mezőg. tudományok kandidátusa

A SZÜLŐBEN

Tavaly ősszel a korán beköszöntött tél miatt sok helyütt félbemaradtak a talajmunkák, a tápanyagpótlás. Amint lehet,

A GYÜMÖLCSÖSBEN

bfiost már halogatás nélkül

■ ■ kerítsünk sort a metszésre, csupán a kajszi és az őszibarack kezelését hagyjuk későbbre. Az igényeknek megfelelően alakító és ritkító metszést alkalmazzunk— az Ifjítő metszés lassanként kimegy a divatból —, a nyesedéket gyűjti sük össze, és szállítsuk el vagy — az elhasználódott gumiabronccsal együtt égessük el.

Metszés után kerítsünk sort a tél végi lemosó permetezésre. Fagymentes időben kezeljük a fákat a Nitrosan 25 3- százalékos, a Nitrosan 50 1,5- százalékos vagy az Arborol M 4-százalékos töménységű oldatával. A hatásfok növelése érdekében ajánlatos minden évben más készítményt alkalmazni. Ne feledjük: a sárgamérgek elsősorban rovarölő hatásúak, tehát év közben külön kell védekezni a lisztharmat és a va- ■ rasodás ellen. A lemosó permetezést most legjobb elvégezni, mert a telelő kártevők szervezete most a legkevésbé ellenálló (fogytán a felhalmozott tartalékanyag). Ne kapkodjuk el a dolgot, alaposan áztassuk el a fák törzsét és a vastagabb ágakat.

ESffl

tennivalók

mély talajlazitást végezni. Ellenben javasoljuk, hogy tegyenek kísérletet a talajtakarással. Gyomosodő talajon fekete, kevésbé gyomosodőn fehér fóliát használhatnak. A fák alatt majd csak április első felében takaják le a talajt, mert a korai takarás siettetné a rügyezést, ami nem kívánatos. Takarással javítjuk a talaj vízgazdálkodását, feleslegessé

tesszük a gyomirtó kapálást, és a hullott gyümölcsöt is meghanem M 4-esről, akkor a tőtávolság 2,5—3 méter legyen. Mindkét esetben támrend^zeres

gyümölcssövényt vagy divatos karcsúorsót neveljünk (az utóbbiról rövidesen cikket közlünk).

A tárolt gyümölcs is érzi a közelgő tavaszt, felettébb indokolt a mielőbbi válogatás.

Amint lehet, azonnal kapáljuk be a szamócást, s egyúttal pótoljuk a hiányzó töveket és tápanyagokat is. Még sort keazonnal pótoljuk a mulasztást. Tavaly gazdag termést szüreteltünk, tehát most gazdagon kell trágyázni is. A humuszban szegény, kötött talajon egy árra 1.5 kiló nitrogént, 60 deka foszfort és 3 kg káliumot tanácsos adni. A humuszban gazdag, lazább talajokon száz négyzetméterre 90 dkg nitrogént, 40 dkg foszfort és 2 kg káliumot kell felhasználni. Ha csak NPK-t tudunk beszerezni, a káliumot feltétlenül pótoljuk a jelzett szintre, mert a szőlő nagyon kálium-igényes. Ha módunkban áll, Cereritet használjunk, mert a főbb tápanyagokon kívül nyomelemeket is tartalmaz. Valamivel drágább, de annyival jobb is.

Kedvező időjárás esetén március második felében megkezdhetjük a telepítést. Addigra készítsük elő a talajt (forgatás, trágyázás). Gyökeres oltványt ne ültessünk fúró után, mert a bekurtított gyökerek a szűk gödörben visszahajolnak s nagyobb lesz a kiesés. Ne sajnáljuk a fáradságot, megéri kézzel megásni a gödröt! A 40X40 cm-es gödör alját ásóval jól lazítsuk fel, adjunk jó minőségű komposztot, a gyökereket igazítsuk el, húzzunk rá földet, óvatosan gyúrjuk meg, majd kiadósán öntözzük be és porhanyós földdel csirkézzük fel az oltványt úgy, hogy a legfelső rügyet 5—6 cm vastag földréteg takarja. A gyökereket közvetlenül ültetés előtt kurtítsuk meg.

Ne hanyagoljuk el a fiatal szőlő harmatgyökérezését. Az

oltványtőkén a harmatgyökerek közvetlenül a talajfelszín alatt — a talp- és oldalgyökerek rovására — úgy megerősödnek, hogy gyakran a nemes részt is elszakítják az alanytól; így a töke saját-gyökerűvé válik, ami nem kívánatos. A tőkenyak körül óvatosan távolítsuk el a földet és éles késsel vagy ollóval vágjuk le a harmatgyökereket. Utána a tőkét takarjuk vissza. Ezt a tőke ötéves koráig tanácsos évente elvégezni.

Márciusban már a házikertekben is feltétlenül fejezzük be a szőlő metszését. A nyesedéket gyűjtsük össze és égessük el; ezzel elejét vesszük a gombabetegségek terjedésének és a kártevők szaporodásának. A metszést a fajtaigények szem előtt tartásával végezzük, figyelembe véve a tőkék fejlődését és tápanyagellátását is. Amelyik tőkén fejlettebbek, erősebbek a vesszők, azon több rügyet hagyjunk, jobban terheljük le, mint tavaly. Ha viszont kisebb a veszsző-hozam, s a vesszők satnyák vagy nem értek be tökéletesen, csökkentsük a megterhelést. Négyzetméterenként általában 10—16 rügyes megterheléssel számolhatunk. Fajtánként konkretizálva: csemegeszőlőknél, nagyobb fürtü, bőtermő fajták (Pozsonyi fetennivalók

hér, Ezerjó, Rizlingszilváni, Zöld veltelini, Szemlllon stb.) esetében 10—13 rügy; kisebb fürtű fajtáknál (Leányka, Tramini, Rajnai és Olasz rizling, Szürkebarát stb.) 13—16 rügy. Persze akkor, ha egészséges, fagykárt nem szenvedett rügyekről van szó. Ha a rügyvizsgálat során fagykárt észlelünk, akkor a károsodás mértékének megfelelően növelni kell a meghagyott rügyek számát. Tőkeművelésnél általában váltócsapos metszést alkalmazunk. A metszést mindig -úgy végezzük, hogy a csapokkal lehetőleg a tőkefej közelében maradjunk. A felmagasodott,, agancsszerű csapokkal a tőke eltorzul. Lugasművelésnél vagy kordon esetén csapos, kombinált vagy szálvesszős metszést alkalmazhatunk, a fajtáknak megfelelően. A rövidcsapon termő fajtákat (Zöld Veltelini, Rizlingszilváni, Szlankamenka, Kocsis Irma, Pannónia kincse stb. J ne kényszeresük hosszúcsapos vagy szálvesszős művelésre, mert a tőke hamarosan leromlik és a termés minősége sem lesz kielégítő. Viszont ne akarjuk rövidcsapon termelni a Leánykát, a Sárga és az Ottonel muskotályt, a Traminit, a Szürkebarátot stb., mert csak szálvesszős metszés esetén adnak kielégítő hozamot. A legtöbb szőlőfajtának megfelel a legyezővel vagy szálvesszővel kombinált, rövidcsapos metszés.

A második fejtés után is rendszeresen ellenőrizzük borainkat és ha valami hibát észlelünk, ne halogassuk a baj orvoslását (kénezés, fejtés, derítés). Ha a második fejtéskor nem végeztük el a savas borok (Ezerjó, Pozsonyt fehér, Zöld veltelini, Olasz rizling stb.) savtompítását, akkor most a szakmellékletben már ismertetett módon végezzük azt el.

Varga József

A ZOLDSÉGESKERTBEN

A fűtött fóliasátorban folyamatosan szedjük a retket és a salátát, majd a hónap végén készítsük elő a földet a főnövény alá. Értékesítésre csak száraz lombú retket szedjünk, s a gumókat óvatosan mossuk le, hogy a levél ne legyen vizes, mert a nedves lomb befüiled.

A Hitetlen sátrakban a retek most kezd gumót fejleszteni.

Hőigénye nappal 14—15 C-fok, éjszaka 10—11, borús napokon 12 C-fok is elegendő. Ehhez igazodva szellőztessük a hajtatóházat, majd március végén megkezdhetjük a szedést.

Tizedikéig kiültethetjük a

hajtatásra szánt karalábét (25 X25 cm). Sekélyen ültessük, mert a felső talajréteg könynyebben átmelegszik, s benne kedvezőbb a gyökérfejlődés. A- jánlatos megkezdeni a hajtatásra szánt uborkapalánta előnevelését. A magot jó előcsíráztatni.

Amint pirfadni kezd és már nem tapad a szerszámokhoz a föld, lássunk hozzá a szabadföldi tennivalók elvégzéséhez.

Aranként szórjunk ki 3—4 kg Cereritet s bemunkálása közben zúzzuk szét a hantokat, gereSlyézzük egyenletesre а talajt. Azonnal megkezdhetjük a vetést (spenót, sóska, petrezselyem, sárgarépa, retek, hagyma, mák, korai zöldborsó). A vetés mélységét a magok nagyságától kell függővé tenni. Minél apróbb a mag, annál sekélyebbre kell vetni. Ajánlatos megszívlelni azt a gyakran hangoztatott tanácsot, hogy a magot takaró földréteg vastagsága ne legyen vastagabb, mint a mag nagyságának két-háromszorosa.

Elduggathatjuk a tavaszi fokhagymát, a zöldhagymának szánt dughagymát (de ne nagyon mélyre). Legjobb, ha a dughagyma csúcsa érinti a talajszínt. A fokhagyma-gerezdeket (a középsőket nem használjuk ültetésre) 6—12 órával az ültetés előtt csávázzuk (5 °/o-os Sulka), majd megszárítjuk és úgy duggatjuk el.

A hőnap elején melegágyba vagy szaporitőládába elvethetjük a szabadföldi termesztésre szánt paprika, paradicsom, uborka és dinnye magját, valamint a káposztaféléket. Palántanevelésre fűtött növényházat (üvegház, sátor) vagy melegágyat kell létesíteni. Melegágyba lőtrágya a legjobb, de más istállőtrágya is megteszi (30— 40 cm vastag rétegben). A hagyományos melegágyi ablak (egy sor üveg) nem védi meg növényeinket az éjszakai fagytól, ezért gondoskodni kell a melegágy takarásáról (pl. nádtakaró). A jól begyúrt istállótrágya 3—4 nap múlva begyullad; ekkor a növényekre káros ammőniagázoknak lehetővé tesszük a távozást (szellőztetés), majd megkezdjük a vetést.

Fűtött palántanevelőben a fényviszonyok és a specifikus igények szerinti hőmérsékletet kell tartani.

Palántaneveléshez tőzegkockára (tápkockára) is szükségünk lesz. Ezt melegágyi komposzt, kertiföld és tőzeg lehetőleg fertőtlenített keverékéből készítsük (nedvesítés szükség szerint). A tűzdéléshez használt földet (melegágyi komposzt és homok keveréke) finomabb rostán átrostáljuk. Tűzdeléskor ügyeljünk arra, hogy a palánták gyökere ne görbüljön vissza. Tűzdelés után a növényeknek nem jó a nagy

meleg és az erős napfény, mert ez növeli a párologtatást, viszont a megbolygatott gyökerek nem képesek pótolni a vizet.

A korai burgonyát ládákba rakjuk, betakarjuk két ujjnyi vastagon tőzeggel és 12—15 C- fokos hőmérsékleten, világos helyiségben megkezdjük a csíráztatást. Közben a tőzeget háromnaponként mérsékelten meglocsoljuk.

Huszár István agrármérnök

Л VIRÁGOK KÖRÜL

Megkezdhetjük a kertben az építőmunkát (utak, ágyszegélyek, támfalak, lépcsők készítése, javítása), eltelepíthetjük a díszfákat és cserjéket, s kitakarás után megkezdhetjük a rózsa metszését. Az alacsony bokorrózsát egyharmadára, a parkrózsát 1—2 szemre vágjuk vissza, a lugasnak nevelt futórózsát inkább csak ritkítsuk és kötözzük. Végül kerítésünk sort a tápanyagpótlásra.

A korán virágzó évelők (kankalin, hóvirág, krókusz, tulipán, nárcisz, jácint) téli taka-Vörös Sándor, a Géléi (Ilolice) Gép- és Traktoróllomás dolgozója, Szlovákia legnagyobb teljesítményű növényvédelmi szakmunkása a gyerekeivel együtt tavaly huszonötezer korona értékű zöldséget termelt a kertjében. Természetesen a palántát is maguk nevelték s nevelik az idén is

Fotó: -bor

róját lazítsuk fel, hogy a növények végre levegőhöz jussanak. A korhadó takarót ne távolítsuk el, mert javítja a ta- Taj vízgazdálkodását.

Ha enyhe, csapadékos lesz az idő, március végén elvethetjük a fűmagot. Edényes dísznövényeinket viszont még akkor se vigyük a szabadba, ha valóban megenyhül az idő, hiszen még fagyokra Is számíthatunk. Ellenben vegyük gondozásba az erkélyládákat: szórjuk ki a tavalyi vlrágföldet, az edényt alaposan mossuk ki és fertőtlenítsük (Formalin 1 %), majd töltsük meg friss földdel. Egyelőre árvácskát, százszorszépet stb. ültethetünk, amíg felneveljük a nyári virágok palántáját.

A kertbe, erkélyládába szánt egynyáriak magját most kell elvetni (cserép szaporltóláda, tejfölös pohár stb.). Hobbi-házban, üveg alá, vagy langyos ágyba vethető a kenderpakóca, oroszlánszáj, mozaiklevél, kínai szegfű, kakastaréj, kokárdavirág, záporvirág, vasfű, szalmavirág. Már most állandó helyére vethetjük az egynyári csillagfürtöt, a nyári azáliát, kerti körömvirágot, kaliforniai kakukkmákot, s kerítés vagy támaszték mellé a szagos bükköny is földbe kerülhet.

Szaporítás céljából a dáliagumót úgy kell szétszedni, hogy minden gumón maradjon rügy. A kannát vastag rizámájának osztásával szaporítjuk: minden darabon egy-két ép rügy maradjon. A feldarabolt rizómát cserepekbe ültetjükmérsékelten öntözzük és szobahőmérsékleten tartjuk.

Az eddig 10—12 C-fokos .helyeségben teleltetett aszparáguszt vigyük melegebb helyre, ablak közelébe, és ha hajtani kezd, tegyük intenzívebbé az öntözést.

A szobanövények átüitetése és dugványos szaporítása a hónap második felétől időszerű.

Az átültetés általában kétévenként esedékes. A muskátlit és a fuksziát egyharmadára kell visszavágni, hogy hajtásfejlesztésre serkentsük.

Itt a nőnap, mindenki vi-rággal kedveskedik a szívének kedves hölgyeknek. Azt tanácsolom, csakis bimbós vagy alig kinyílt virágot válasszanak, s jól csomagolják be, mert a meleghez szokott növény hamar megfázik. A nőknek viszont, hogy igyekezzenek sokáig megőrizni a kedves ajándékot. A jácint, a tulipán és más hagymás virágok világos, de nem napos, 12—15 C-fok hőmérsékletű helyiségben, mérsékelt locsolás esetén sokáig pompáznak. Ciklámen, azálea, fokföldi ibolya ne kerüljön túl meleg helyiségbe — legjobb a 18—20 C-fokos hőmérséklet —, mert gyorsan elhervadnak a virágaik.

Huszár Margit agrármérnök