Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-07 / 10. szám
1981. március 7, SZABAD FÖLDMŰVES теШе .11 áifos szilien A* illetékes szervek megállapították, bogy a használatban levő mintegy négyszáz mezőgazdasági gépből százhuszonötöt külföldről kell importálni. Ez sürgetővé tette, hogy a KGST keretében szerződéses alapon szakosítsák a mezőgépgyártást. »A kölcsönös előnyökre alapozott gyártásszakosítás keretében több mint hatvan géptípus készül, s ebből hazánkba negyvenhat tétel érkezik. A gyártást és a szállítást, a szerződő feleik két vagy több oldalú egyezmény keretében biztosítják. A hatodik ötéves tervidőszakban a Szerződő államok, a traktorok és más fontos mezőgazdasági gépek gyártásában a szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyítésére törekedtek. Közös erőfeszítéssel oldották meg a mezőgazdasági termelés komplex gépesítését, és ez az egyes termelési ágazatokban jelentős sikereiket hozott. A gépesítés tokának növekedésével párhuzamosan persze a problémák is felszínre kerültek. Nem állt rendelkezésre elegendő jól képzett szakember, aki hozzáértően hasznosította volna a bonyolult gépeket. Emiatt gyakorivá vált a meghibásodás. A mezőgazdasági üzemekben így a gépek javítási költsége a géppark összértékének a negyedrészére emelkedett, s az egy hektárra jutó javítási költség meghaladta áz ezer koronát. Ennek fő oka a bonyolult gépek aránylag költséges javítása, a javítást végző személyzet alacsony szakmai felkészültsége, a műszak utáni karbantartás és tárolás elégtelensége volt. A javítási munkák korábbi gyakorlata sajnos nem tette lehetővé az ésszerűsítő módszerek rugalmas bevezetését, vagyis a javítási tevékenység szakosítását, a komplett aggregátumcserét stb. A szocialista államok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a mezőgépjavításban érvényesülnie kell az összpontosításnak és az ésszerű munkamegosztásra alapozott szakosításnak. A gépjavítás nem megtelelő átte kinthetősége miatt például 1975-ben a gtá-k és a mezőgépjavítö üzemek munkájának a részaránya nem érte el a kívánt szintet, s ez a pótalkatrészhiány következtében további problémákat Is okozott. A mezőgépek karbantartását és javítási problémáit az érvényben levő adás-vételi viszony Is bonyolította. A gépállomások ugyanis csak gumiabroncsok és üzemanyagok forgalmazáséra jogosultak. Gyártmányaikat a Zbrojovka termelési-gazdasági egység szervezetei hozzák forgalomba. Ez nagyon zavarólag hat az adás-vételi viszonyokra, főleg a gyártmányok költségeire. Ugyanakkor a mezőgazdaságban a gépállomások és a gépjavító üzemek szerelték fel a náluk legyártott, de a Zbrojovka által forgalmazott berendezéseket. Az adás-vételi viszony ezen módozata érthetően bonyolította a helyzetet. Ez azonban nem homályosíthatja el azokat az eredményeket, amelyeket a gépállomások, főleg az utóbbi években a mezőgazdásági termelés fellendítésének a szolgálatában elértek A Géléi (Holice) Gép- és Traktoréllomás egyťke azoknak a vállalatoknak, amelyek szlovákiai méretben az élvonalba kerültek. Gépjavítói minőségben a T—174-es magajárö rakodógépek és akkumulátorok generáljavításával foglalkoznak, s ezzel Szlovákiára kiterjedő feladatot valósítanak meg. Más fontos gépalkatrészeket, aggregátumokat, öntndftőkat, dinamó kát, stb. a csereakció keretében más, erre szakosított gtá-től szereznek be a gazdaságok részére. •— A hatodik ötéves tervidőszakban a gépjavító tevékenység keretében száztizenhárom százalékos tervteljesítést értünk el — említette Ján Pastír mérnök, igazgatóhelyettes, s egyben azt is megjegyezte, hogy a mezőgazdasági üzemek az eseteik többségében olyan gépeket visznek Javításra, amelyekről leszerelték a hiánycikknek számító pótalkatrészeket és a komplett berendezéseket. Ezzel szemben az alapelvek azt követelnék, hogy a gépek üzemképes állapotban, tehát saját keréken érkezzenek a javítócsarnokba. Mivel ez nem így van, a javítás sokszor eltolódik. Az állattenyésztés beépített gépeinek javítását szintén megoldották. Ezen a szakaszon százhárom százalékos tervteljesltést értek el. Ugyanakkor a fejő-, a hütő- és más berendezések karbantartásáról és javításáról Is gondoslkodnak, s ez nem kis feladat. A mezőgazdaságnak nyújtott termelési jellegű szolgáltatások keretében aktívan segítenek a növényvédelmi, a talaj- és más fontos munkák rugalmas végzésében, de a termény begyűjtésében és szántásában is. Az öt évre előirányzott forgalmi tervet, Itt száztizenhárom százalékra teljesítették. A járási programban számolnak azzal, hogy 1985-ig a gépállomás végzi a Vida Lajos, a gépjavító szocialista brigád tagja munkaközben növényvédelmi munkálatokat, s aztán az agrokémiai vállalat veszi át ezt a fontos tennivalót. Az egyedi gépek és berendezések gyártásával égető problémákat oldanak meg. Különféle ventillátorokat, légkondicionáló berendezéseket készítenek az állattartó telepek és más objektumok részére. Ezt a munkát és a kereskedelmi tevékenységet csak amolyan kiegészítőnek tekintették, ezért nem törekedtek a tervfeladatok százszázalékos teljesítésére. A gépállomás legújabb feladata a gépdiagnosztlkai és javító állomások, valamint központok szlovákiai hálózatának a létrehozása. Itt nem a saját, hanem a mezőgazdasági vállalatok tervezett gépsltési központjainak kialakításáról van sző. Segíteniük kell a színvonalas munkát végző központok kialakításában. A gépállomáson jö hagyománya van a szocialista brigádmozgalomnak. A dolgozók mindegyike bekapcsolódott ebbe a mozgalomba. Eddig a verseny keretében százkilencvenkilenc dolgozó kapta meg a büszke cím bronz, százhuszonhat az ezüst, nyolcvanhat dolgozó pedig az arany fokozatot. A munkaversenyt módszertanilag a brigádok tanácsa irányítja. Ez a tanács a gazdasági vezetésből, a brigádvezetókből, a párt- és a szakszervezet elnökéből áll. — A gépállomás legjobb közösségének a csallóközcsütörtöki (Štvrtok na Ostrove) tizenkét taglétszámú szocialista brigádot tartják. Ezt a kollektívát Nagy Boldizsár vezeti — jegyezte meg Molnár László, az üzemi pártbizotság elnöke. Arról Is tájékoztattak, hogy a szóban forgó szocialista brigád számos magas fokú erkölcsi elismerés, kitiiotetés tulajdonosa. Ebben a munkaközösségben dolgozik például Horváth Gyula, az Arany Kombájn magas fokú társadalmi elismerés tulajdonosa is. — 4 szép sikereket elérők között említhetem a légkondicionáló részleg, továbbá a racionalizáló komplex brigád népes csoportját is. Az utóbbinak Varga László mérnök a vezetője — mondotta Klement Vavro, a szakszervezet elnöke. A hetedik ötéves tervidőszak éveiben hasonló, jó eredmények elérésére törekednek, mint az elmúlt Időszakban. Attól eltekintve, hogy a gépállomás esztergagépei már elhasználódtak, hiszen húszévesnél öregebbek, a munkaközösésg mégis arra vállalkozott, hogy az 198í-es évre előirányzott nagyon Igényes tervfeladatot sikeresen megvalósítja. A közeljövőben új, korszerűen berendezett gépjavítócsarnok építését kezdik meg, és átadása után a munka minősége tovább javulhat. Valóban szép az az eredmény, amit a gépállomás dolgozói az eltelt öt évben elértek. A több mint háromszázmilliós teljesítmény és a nyolcvanyolc milliót jóval meghaladó jövedelem dicséretére válik a gépállomás munkaközösségének. Feltételezhető, hogy a soronlevö tervidőszakban még jobb eredményeket érnek el, mert tökéletesítésre, javításta szoruló tennivaló ott is akad, ami majd az alábbiakból Is kitűnik. 0 0 0 Cséfalvay László, a gelel szövetkezet állattenyésztési ágazatvezetője elmondta, hogy a gépállomás vállalkozott az állattenyésztés gépeinek a karbantartására. Sajnos, eléggé gyakori a fejő- és hűtőberendezések meghibásodása. Ezekre azonban minden nap szüksége van a szövetkezetnek, s ha meghibásodás esetén késik a gépállomás segítsége, akkor megromolhat a tej. Esetenként a hűtő- vagy a fejőberendezés éppen munkaszüneti napokon, vagyis olyankor adja be a kulcsot, amikor a gépállomáson nem dolgoznak. Ha az eset nyáron fordul elő, akkor a tej biztosan megromlik. Érthetetlen, hogy szombaton és vasárnap miért nem tarthatnak szolgálatot a gépállomáson. Miért kell lerontani a gépállomás jö hírnevét, a karbantartási munkák késel végzésével? Az ésszerű persze az lenne, ha bejelentés után azonnal intézkednének, és kijavítanák a meghibásodott berendezést. A szövetkezet főkönyvelője számlákat vett elő, és azokkal bizonyított. Ahogyan elnéztem egy-egy számlát, bizony a kiszállás nem éppen olcsó mulatság volt. Az egy órára jutó munkaiköltség százkilencven-kétszázhúsz korona közöt váltakozott, s abba nem volt beleszámítva az anyagköltség. Ilyen tekintélyes összegért már érdemes jól és akkor dolgozni, amikor a partnernek segítségre van szüksége, tehát nem csupán hétköznapokon, hanem szombaton és vasárnap is. — Olyan eset is előfordul, — említette az ágazatvezető, — hogy a fertőtlenítő oldatba merített fejőcsészék Idő előtt tönkrementek. A probléihát leginkább až'okozza, hogy csak elvétve kapunk fejőcsészét. Szövetkezetünkben például naponta kétszáznegyven fejöcsészét kell felrakni a tehenek tőgyére, s nem csoda, ha ezek iközül néhány tönkremegy. Bosszantó, hogy nem pótolhatjuk a meghibásodottakat. A pótlásról a gépállomásnak kell gondoskodnia. A kereskedelemben egyszerűen nem kapható fejöcsésze. Érthetetlen, hogy a filléres értékű, gumi fejöcsésze miért hiánycikk? — Korábban fejöcsészét az Agrotechnika vállalattól vásároltuk. Ma azonban sehol nem kapható. Megáll az ember esze, hogy az illetékesek országraszáló tudományt csinálnak a fejés műveletéből — szólt bosszankodva az ágazatvezető —, azonban senkinek nem tűnt fel, hogy ez a bizonyos tudomány legtöbbször a pár fillérbe kerülő pótalkatrészek hiányán áll vagy bökik. Természeteden az volna az ésszerű, ha a fejő- és hűtőberendezések esetében az a gyakorlat érvényesülne, mint például az erőgépek esetében, amikor azokat meghatározott üzemanyag fogyasztása után részesítik generáljavltásban. A fejő- és hűtőberendezéseket szintén a meghatározott átfutó tejmennyiség szerint kellene generáljavításban részesíteni. Ebből Is látható, hogy egy színvonalasan dolgozó gépállomáson Is van javítani való. HOKSZA ISTVÁN A nemrég megjelent újsághírből olvasóink már bizonyára értesültek felőle, hogy Nagymegyeren (Calovo) a közelmúltban — ünnepélyes keretek közepette — felavatták a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet (ŰKSÜP) fajtakísérleti állomását A Csallóköz mezőgazdasága tehát merész gondolatokat ébresztő ,új létesítménnyel gazdagodott. Végre. A szerény — mindössze nyolcsoros — közlemény elárulta, hogy az új létesítmény hatmillió korona társadalmi ráfordítással készült. Viszont arról mélyen hallgatott, hogy tulajdonképpen Belucz János agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa: — a haladás feltétele, hogy mind szorosabbra fűzzük a kapcsolatot az őstermelés és a tudomány között miért, milyen céllal épült és ml lesz a fő feladata? Kapcsolódó kérdéseinkre Belucz János agrármérnöktől, a mezőgazdasági tudományok kandidátusától, a fajtakísérleti állomás vezetőjétől kértünk választ. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás oroszlánrészt vállalt a gabonaprogram megvalósításából, meg egyébként is példát mutat a mezőgazdasági termelés tervszerű fejlesztésében. Gondolom, az új létesítmény egyfajta társadalmi elismerés a járás mezőgazdasági dolgozói számára. — Részben elismerés, részben ösztönzés a még klugröbb eredmények elérésére. Felettébb örülünk az új fajtakísérleti állomásnak, mert korunk, sajátos feltételeink és nem utolsó sorban a termelés fejlesztésében eddig elért eredményeink egyre sürgetőbben követelik, hogy szorosabbra fűzzük a kapcsolatot az őstermelés és a tudomány között. A kutatóintézetek és a kísérlett állomások eddig is sok hasznos információt közvetítettek, de az itt, a Csallóköz szívében szerzett tapasztalatok, minden bizonnyal még hatékonyabban segítik majd a tájegység mezőgazdaságának fejlődését. Egyelőre csupán járási hatáskörrel dolgozunk, de az érsekújvári (Nové "Zámky) állomástól rövidesen átveszszük a miénkhez hasonló adottságokkal rendelkező komáromi (Komárno) járást. A fajtakísérlet) állomás tulajdonképpen hetvennégyben kezdte meg működését, de a laboratóriumok, a gépszín, a magtár és az irodaház Г ' '.-f-,, , „ - - - - 4 , -csak tavaly őszre készült el. Most már teljes erővel munkához lehet látni. Mi a legfoutosabbb feladatuk? — Eddig búzával, árpával, kukori* cával és silókukoricával folytattunk fajtaösszehasonlíté kísérleteket, összesen negyvenkét hektáron. Az Idén újabb feladatokat kaptunk. A végzett fajtakísérleteket ki kell terjeszte* nünik a napraforgóra, valamelyik hüvelyesre (bab, borsó vagy szója), azonkívül ki kell dolgoznunk a nagyüzemi lucernamag-termesztés haladó módszerét. Határozott célkitűzésünk, hogy elősegítjük a lucernamag átlaghozamának megduplázását. Az idő halad, ez tulajdonképpen в ma feladata. És a távolabbi jövőé? — A mezőgazdasági termelés ered* ményesebbé tételének egyik alapfeltétele, az öntözógazdálkodás nyújtotta előnyök széles körű kihasználása. Járásunkban a szántóterületnek már mintegy hatvan százalékán öntözőgaz. dálködás folyik. Ez a tény szükség* szeéűvé teszi, hogy Ilyen irányú fajtakísérleteket folytassunk. Sőt! Az el* képzelések értelmében 1983-től meg kell kezdenünk a gyümölcsészetl fajtakísérleteket, ugyancsak öntözéses feltételeik, közepette. Tehát kamatozni fog a hatmillió koronás beruházás? — Kamatozni mindenképpen fog, de a kamatláb nagysága sok mindentől függ. Például az anyagi-műszaki ellátottság színvonalától és a rendelkezésre álló szakemberek számától. Meglehet, a kívülállónak soknak tűnhet a beruházás, viszont a laboratóriumaink még üresek, és a ránk is vonatkozó létszámstop miatt egyelőre csupán két kísérletvezetővel — és két külső munkatárssal — dolgozunk. A társadalom érdeke, hogy változtasson az áldatlan helyzeten. Az őstermelésnek elsődleges érdeke, hogy szoros kapcsolatot tartson a tudományos intézményekkel s a lehető legrugalmasabban kamatoztassa a vívmányokat a gyakorlatban. Gondolom, ennek a kapcsolatnak fordított értelemben is jelentősége van. — Természetesen van, s ezért nem csupán a kutatóintézetekkel és a nemesítő állomásokkal tartunk fenn szoros kapcsolatot, de az őstermelőkkel is kölcsönösen együttműködünk. Annál Is Inkább, mert több mezőgazdasági üzemben évtizedes hagyománya van az összehasonlító kísérletezésnek. Három nagygazdasággal, a nemesócsai (Zem. 016a), a cslllzradványl (Cilizská Radvaft) és a vásárúti (Trhové Mýto) földművesszövetkezettel már szoros kapcsolatot teremtettünk, és a kölcsönös megegyezés értelmében — üzemi feltételek közepette — ezekben a gazdaságokban ellenőrizzük a kutatási eredmények helytállóságát. A jövőre nézve, különösen a vásárúti szövetkezettel folytatott együttműködés ígéretes, hiszen ott -« önerőből — már az öntözőgazdálkodás eredményesebbé tételét szorgalmazó fajtakísérleteket folytatnak. A- zonkívül szorosan együttműködünk a járási agrokémiai válalattal és a Gelel (Holice) Gép- és Traktorállomás növényvédelmi szakembereivel. Ttesszük mindezt annak érdekében, hogy az adott feltételek közepette Is hasznára legyünk komoly feladatok előtt álló mezőgazdaságunknak. Beszélgetett: KÄDEK GÄBOR A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet nagymegyeri fajtakísérleti állomása. A korszerű létesítmény dolgozószobái és laboratóriumai, sajnos, még többnyire üresek (A szerző felvételei) I
