Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-07 / 10. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981..március 7, 12 s—: Szövetkezetünk fejlődése és gazdasági eredményeink nem választhatók el a dolgozó ember szakmai és politikai műveltségének növekedésétől, az emberek tudatának formálódásától. A termelőerők fejlődése, a termelési viszonyok változása megköveteli, hogy az ember lépést tartson vele, de egyben a további fejlődés mozgatója is az emberi tudás, .a tenniakarás és a munka minőségével szemben támasztott Igényesség. Mindez az ember, a termelőközösség gyarapodását szolgálja, de alapvetően kihat a falusi életkörülmények, a szövetkezetünkhöz tartozó falvak arculatának alakulására is. A CSKP Központi Bizottságának 18. ülésszakán hozott határozat méltán rögzítette, hogy „ ... A szocialista mezőgazdaság létrejöttével és megszilárdulásával megváltoztak a parasztság élet- és munkakörülményei, növekedett a mezőgazdasági munka társadalmi megbecsülése, a dolgozók szakmai és politikai műveltsége, erősödött a kollektiv szellem. A társadalmi megítélés alapjává a végzett munka és a közösségi magatartás vált.. >— hangsúlyozta a somorjai (Samor(n) Kék Duna Efsz zárszámadó közgyűlésén P i s c h László agrármérnök, a szövetkezet elnöke. A LÉNYEGRE TAPINTVA A természet szeszélyei kiszámíthatatlanok... Az eltelt években ebben a gazdaságban is több váratlan nehézséget kellett leküzdeni. Erejűikből tellően azonban mindent megtettek annak érdekében, hogy igényes terveiket valóra tudják váltani. Pontosabban fogalmazva: ebbe a gazdaságba már rég eljutottak azok a követelmények, amelyeket központilag fogalmaztak meg a mezőgazdaság számára. A Kék Duna Efsz-ben a 0. ötéves tervidőszak folyamán ugyanis nem azt állították előtérbe, ami rendjén ment, hanem azt, ami gondot jelentett, ami megoldásra várt, ami előrelendített. A rend, a fegyelem és a felelősség konkrét meghatározása, a munka megbecsülése, a rendszeres számonkérés és a gazdálkodás állandó javítása bizonyult a legnagyobb tartaléknak. Az elnök mindezt méltányolva, az adatok és a tények citálásával elemezte gazdasági eredményeiket. A nyerstermelés és az árutermelés dinamikusabban fejlődött, mint ahogy azt a tervek meghatározták. A tervezett 20 százalékos nyerstermelés és a 22 százalékos árutermeléssel szemben 25, illetve 33 százalékos növekedést értek el az 5. ötéves terv valóságához viszonyítva. A termelési ráfordítások jó értékesültek, s a? ezzel járó nyereséggyarapodás üteme szilárd alapot biztosított arra, hogy a bővített újratermelésre fordított beruházási költségeiket, saját pénzeszközeikből tudják biztosítani. Tehát beruházási hitel nélkül gazdálkodtak. A termelés hatékonyságának fokozásával — a bérregulációs szabályok lehetőségeinek hasznosításával — 6,25 százalékos béremelkedést értek el, s az egy dolgozóra jutó havi átlagkereset elérte a 2692 koronát. Magas szintre emelték az emberről való szociális gondoskodást: Ezen a téren Is példát mutatnak a járás többi szövetkezetének. ELSŐ AZ EMBER Az emberekkel együtt élő, a termelési feladatokat irányító vezetők a Kék Duna Efsz-ben helyesen értékelik az ember és a technika viszonyát. Idejében észrevették, hogy a technikai fejlődés következményeképpen mind nagyobb érték kerül egy-egy ember kezébe. A mezőgazdaságban dolgozó ember, a kapa és a kasza helyett százezreket érő, vagy éppen millió koronát meghaladó értékű- gépet, vegyszert stb. használ munkaeszközéül. A nem megfelelő hozzáértés, vagy a munkaeszköz kihasználatlansága nagy károkat akozhat, lelkiismeretes munkával viszont nagy érték hozható létre. A vezetés mellett tehát nagyon sok múlik a munkaeszközt működtető emberen. Hosszú távú feladataik megoldásában egyre nagyobb szerepet kap a tudomány. Az alkotás és az alkalmazás viszont elsősorban az emberen múlik. Ha valamikor, akkor most döntő jelentőségű az ember alkotó készségének kibontakoztatása. Az elmondottakkal összhangban a 7. ötéves tervidőszakban a termelésben részt vevő szakmunkások részarányát 50, a közép- és főiskolát végzett szakemberek arányát pedig 20 százalékra emelik. Tudatosították azt is, hogy meghatározott feladataik végrehajtásába^ növekszik a vezetők felelőssége is, mivel mind nagyobb érték van rájuk bízva. Vezető dolgozóik részére — az úgynevezett kooperációs akadémia keretében — előadássorozatot rendeznek, az irányítás, a szervezés és a gazdasági elszámolás ismeretanyagának bővítése céljából. A feladatokat továbbra is közös összefogással igyekeznek megoldani. A szocialista brigádmozgalom példázza talán legjobban az egymásra találás erejét. Sokat mond, hogy ebben a gazdaságban 199 ember tömörül a szocialista brigádokba. A 14 versenyző kollektíva — ebből tíz szocialista brigád a bronz-, kettő pedig az ezüstérem tulajdonosa — hatása a munkaversenyben, és az emberek formálásában Is előnyös. A Kék Duna Efsz-ben a fiatalok és Idősek egyaránt érezhetik, hogy törődnek velük, gondoskodik róluk a szövetkezét. Az efsz szociális terveiben Integráltan szerepelnek az összes emberi tényezőt érintő kérdések, így a munkakörülményeik, a munkavédelem-munkaegészségügy, a munkásszállítás, a szociális juttatások és kedvezmények feladatkörei. A többgyermekes családok támogatása, a nyugdíjasok havi jövedelmének kiegészítése, a nyugdíjasok napján megvalósított juttatások, a sport és a kulturális igények kielégítése, a legjobb dolgozók megjutalmazása, a hűségjutalom bevezetése azt igazolja, hogy a szociális juttatások tervrendszerét folyamatosan „társadalmi fejlesztési tervvé“ formálták. Azt értik alatta, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet szentelnek a munkahelyi kapcsolatok alakulásának, a dolgozók nemcsak üzemi, hanem otthoni gondjainak, céljainak, körülményeinek is. ALAPOS ÖNVIZSGÁLAT A 7. ötéves terv első évében különösen parancsoló követelményként vetődik fel a Kék Duna Efsz-ben a gazdálkodás minden szintjén alapos, mélyreható önvizsgálat elvégzésével a helyi lehetőségek feltárása. Náluik az elért teljesítmény a döntő értékmérő. De azzal is tisztában vannak, hogy ha a tükörbe néznek, és nem a legszebbet mutatja, nincs szükség a helyzetet szépíteni. Van bátorA jubilánsok csoportja ságuk tehát önkritikusan szembenézni saját tevékenységükkel, fogyatékosságaikkal, terveik megvalósításának helyzetével éppúgy, mint az elért eredményeikkel, mert csalk ez a szemléletmód visz előbbre. A zárszámadő közgyűlésen is olyan határozatok kerültek előtérbe, mint a segítő szándékú ösztönzés az eredmények javítása érdekében, összehasonlító elemzéseken, rendszeres információcseréken nyugvó szakmai konzultációk, befolyásolás, összehangolt, kő vetkezetes és egyértelműbb ellenőrzés, a képzések és továbbképzések tervszerűségének fokozása stb. A gazdaságosság és a hatékonyság fókuszba állításával idén a következő intézkedéseket foganatosítják: ■ A munkahelyeken felülvizsgálják a munkaleterhelési normák betartását, s ahol kisebb létszámmal megoldható a termelés, ott csökkentik a dolgozók létszámát. Fehér Károly, az üzemi pártszervezet elnöke elismeréssel szólt a szocialista versenyben elért eredményekről ÖSSZEFOGOTT ERŐVEL A 7. ötéves tervidőszak igényes célkitűzéseinek teljesítését a Kék Duna Efsz megváltozott ökonómiai és termelési feltételek között kezdi. A dunai vízi erőmű építése következtében mezőgazdasági területük 1200 hektárral csökken, s a nagy építkezés Csölösztön (Clllstov), Doborgazon (Dobrohosf) és Vajkán (Vajka nad Dunajom) levő állattenyésztési farmjaikat Is érzékenyen érinti. A kialakult helyzet olyan feladatok elé állítfa a szövetkezet vezetőségét és tagságát, amelyet csak összefogott erővel oldhatnak meg. Dicséretükre válik, hogy sopánkodás helyett a belső tartalékok ésszerű feltárásával idén is 75 millió korona termelési érték kitermelését tűzték célul. Növénytermesztésben az árutermelés színvonalát elsősorban a szőlő- és zöldségtermesztés bővítésével biztosítják. A gabonafélék vetésszerkezetében — őszi árpa termesztésével — is változást eszközölnek. A szemes kukorica termelését olyan területekre összpontosítják, melyeken minden előfeltétel adott a 8 tonnán felüli hozamok elérésére. Az évelő takarmányok és a silókukorica eredményes termesztésén kívül, növelik a köztes növények vetésterületét. A növénytermesztés bevételkiesésének pótlására tehát számtalan lehetőség kínálkozik: Má»ndveté«ek, melléktermékek maradéktalan kihasználása, ésszerű költségtakarékosság anyaggal, energiával. A nyereségcsökkenést iái egyensúlyozhatta az ipari kiegészítő tevékenység bővítése, melynek a termelési értékét évi 5—7 millié koronára emelik. A gyakran emlegetett hatékonyság evvik rendkívül lényeges elemét az állattenyésztésben és a takarmányfelhasználásban látják. Az állatállomány további szakosításával és Sssznontosltásával reálisnak tartják a tehenenként! 4100 liter körüli tejési átlag elérését, az állatszaporulat növelését, a vágóállatoknál pedig a súlygyarapodás növelését. XXX — Gazdaságosan termelni) — mondotta zárszavában a szövetkezet elnöke. E két szénák a kétségtelen gazdasági érdek mellett van egv emberi oldala Is: Mégpedig az értékek megbecsülésének, a takarékos, ésszerű hasznosítás szemléletének általánossá tétele: Ezért adnak rangot a mindennapi apró tetteknek is. CSIBA LÄSZLÖ A szövetkezetben ünnepélyes keretek között köszöntik az ötven, illetve a hatvanadik életévüket betöltő dolgozókat. Felvételünkön: Pisch László agrármérnök, a szövetkezet elnöke gratulál az ünnepeiteknek érdekében termelési egységeiknél előtérbe helyezik a kollektív és a személyi érdekeltséget, a munkaminőséget, valamint a hasznossági mutatókat. Az intézkedéseknek főleg a tartalékok kihasználásában, az irányító és szervező munka eredményességében és a munka minőségében kell megmutatkozniuk. A szolgáltatási részlegen nyert pozitív tapasztalatok alapján a növénytermesztésben és az állattenyésztés kulcsfontosságú ágazataiban bevezették a minőség szerinti értékelést. Az új intézkedés alapján az alapbér képzésének nyolcvan-nyolcvanöt százalékát a munka mennyiségének teljesítése, tizenöt-húsz százalékát pedig az előre meghatározott minőségi mutatók szabják meg. ■ A tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányaira alapozott komplex intézkedési programot dolgoznak ki a hozamok fokozása érdekében. ■ Az egyes munkafolyamatok gépesítésével és automatizálásával . csökkentik az élőmiAika-szükségletet. ■ Rendszeresen ellenőrzik a munkaidő és a termelési eszközök kihasználását, a magajáró gépeknél pedig havi műszaki elemzést készítenek az üzemeltetési költségekről. ANYAGI ÖSZTÖNZŐK A népgazdaság irányítását tökéletesítő intézkedések hatékony bevezetése BOZÓTIRTÁS Napjaink egyik időszerű kérdése a rétek és legelők hatékony kihasználásának megoldása. Hiszen e tekintetben felbecsülhetetlen tartalékok kínálkoznak a tömegtakarmány-alap bővítésére. Am a gyepterületek szakszerű gondozása és művelése több nehézségbe ütközik, főleg a megfelelő gépi eszközök hiánya miatt. A réti területek rendezésében különös gondot okoz a bokrok és a cserjék eltávolítása. Az eddig használt módszerek — az acélhuzal vagy a buldózerek alkalmazása — csupán kényszermegoldást jelentenek, s mivei nem tökéletesek, a gyepet Is nagymértékben károsítják. A Zemplínske Tepllce-1 Mezőgazdasági Tangazdaság javító műhelyében dolgozó szocialista brigád tagjai néhány hónapos megfeszítő munka és próbálkozások során igyekeztek megoldást találni az egyszerű és kíméletes bozótirtásra. A sikerrel járó kezdeményezés révén egy újítási javaslat született, a „fogas“ kérdés megoldására. A bokrok kitépésére szolgáló berendezés legfontosabb munkaeleme egy sima acélból készült markolószerkezet. A berendezés valamennyi típusú kerekes traktor hidraulikájára szerelhető. A markoló berendezés üzemeltetését egy hidraulikus henger segítségével oldották meg, amelynek működése a traktor kabinjából vezérelhető. A munkamenet lényege a következő: a traktor a függesztett tépőberendezéssel a bokorhoz tolat. A szétnyithatő és összecsukható markolószerkezet tlz-tizenöt centiméterre a föld fölött megmarkolja a bokrot, majd a traktor előre indításával gyökerestül kitépi. A kitépett bokrokat a traktor a markoló szerkezet segítségével felszedi, s a gyűjtőhelyre szállítja. Az újítási javaslat gyakorlati alkalmazásának előnye abban rejlik, hogy a hagyományos módszerekkel szemben legalább három munkaerő taka ríthatő meg, de ami a legfontosabb, a művelet sokkal kíméletesebb, mert a gyepet csak jelentéktelen mértékben károsítja. =— inf^ GAZDASAGOSAN TERMELNI! Három évvel ezelőtt mohelnicei gazdasági udvarunkban átadtuk rendeltetésének a 480 férőhelyes tehénfarmot, ami a tejtermelésre való szakosodás alapját jelentette. Az eléri árutermelés — mintegy másfélezer liter tej minden egyes hektár mezőgazdasági területre számítva — azt jelenti, hogy a szakosodás célkitűzéseit sikeresen teljesítjük. Ennek ellenére legnagyobb tartalékaink, termelés-fejlesztési lehetőségeink éppen a teitermeiésben vannak. Ezt a tehenek évi egyedenkénti hasznossága is bizonyítja, amely az idén szövetkezetünk átlagában előreláthatólag háromezerkétszáz liter lesz. D- gyanakkor a szakosított tehenészeti telepen a tehenek átlagos évi tejelékenysége meghaladja a négyezer litert. Ez utóbbi a szakosított tehenészeti telepre nézve szerintünk kevés. Az eddigiek során számunkra a legnagyobb problémát a tehenészet! telep tartástechnológiái és gépesítés! megoldásainak betartása jelentette. Ez, azt hiszem, nemcsak a mi problémánk. .. Sok esetben hosszú idő szükséges ahhoz, hogy az emberek, az állatgondozók és a vezető dolgozók megszokják, megkedveljék az újat, rugalmasan alkalmazkodni tudjanak az új tartástechnológiához, megtanulják, magukévá tegyék a haladó munkamódszerek érvényesítését, és még Egyeztessük erőinket így sorolhatnám tovább. Másutt meg a korszerű gépesítés háttere hiányzik, nincsenek meg a kellő feltételek avagy a tartástechnológiái és gépesítési megoldások összhangja. Hasonló nehézségekkel mezőgazdasági üzemünkben is küszködünk. Hiszen köztudott, hogy a szakosított tehenészeti telep felépítése még nem jelenti a tehenek hasznosságának, a munkatermelékenységnek fokozódását, az állategészségügyi gondoskodás javítását és a munka színvonalának emelését, ha hiányoznak a további nélkülözhetetlen berendezések, létesítmények. így például a széna- és szalmapajták, a silógödrök, a takarmányelőkészítő és keverő berendezések stb. Nélkülük ugyanis nem használhatók ki kellőképpen azok a korszerű létesítmények sem, amelyek kivitelezésére nagy összegeket fordítottunk. Így azután gyakran előfordul, hogy — a nem komplett megoldások eredményeként — munkánk egyre nehezebbé válik, és nem tudjuk maradéktalanul megvalósítani elképzeléseinket. A tudományos-műszaki haladás vívmányainak a mindennapos gyakorlatban való alkalmazásában jelentős szerepet vállalhatnak a komplex ésszerűsítő brigádok. Mi már meggyőződtünk arról, hogy e brigádok létrehozása a leghatékonyabb termelési módszerek érvényesítését eredményezte. Rávezetnek, hogyan kell megtanítani dolgozóinkat a legújabb tudományos ismeretek kamatoztatására. Nagyon fontos, hogy a komplex ésszerűsítő brigádok munkáját a szolgáltatások dolgozói is érdemben támogassák. A mi esetünkben — tehát a szakosított tehenészeti telepen — az állatorvosokra, a mesterséges termékenyítést végző technikusokra, a fajtanemesítő vállalat szakembereire kell elsősorban gondolni. Űk azonban csak akkor válhatnak hasznunkra, ha aktív szerepet vállalnak a felmerülő problémák komplex és tudományos elveken alapuló megoldásában. Egyelőre a helyzet nem így fest, mert az említett szolgáltatások dolgozói az új tehenészeti telep átadásával keletkező problémák megoldásához nem segítőszándékkal viszonyulnak, hanem éppen ellenkezőleg, a bíráló szerepkört részesítik előnyben ...! Ha népgazdasági feladatainkat maradéktalanul akarják teljesíteni, akkor feltétlenül egyeztetni kell erőinket, s közösen felelni a jobb eredmények eléréséhez szükséges feltételek megteremtéséért. Csakis Így lehetséges az, hogy munkánk örömteli legyen és nagyobb hasznot eredményezzen. MARIE CERVINKOVA, a mohelnicei Oj Élet Efsz elnöke, (Rudé Právo, 1981. I. 9}
