Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-03-11 / 10. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. március И, A Győzelmes Február tiszteletére A galántai járás már évek óta az álén járó szlovákiai járások között van • szocialista város- és falufejlesztési vállalások teljesítésében, amelyben a járás vállalatai, üzemei és intézmé­nyei is részt vesznek. Tavaly is nagyon eredményesen teljesítették a Nagy Ok­tóber ВО. évfordulójának tiszteletére tett szocialista vállalásokat. A tavalyi szocialista vállalások eredményes tel­jesítésére támaszkodva, a nemzeti bi­zottságok, üzemek és vállalatok szé­les körű véllalássi mozgalmat indítot­tak a Februári Győzelem 30. évfordu­lójának tiszteletére. A városi és falusi szocialista felajánlások alapján szüle­tett a járás szocialista vállalása, mely­nek értéke 194 és fél millió korona. A Galántai Járási Nemzeti Bizottság egyidejűleg szocialista mintavállalást dolgozott ki, és felhívással fordult a szlovákiai járásokhoz, teljesítsék pél­dásan idei vállalásaikat. A vállalások lényeges részét 78 mil­lió korona értékű város- és falufej­lesztési akció alkotja, melynek során társadalmi munkával 787 ezer koronát dolgoznak le. A városi és helyi nem­zeti bizottságok az idén 69, ebből már 35 megvalósuló akciót iktattak a terv­be. A fejlesztési akció legjelentő­sebb létesítménye egy üdülő stílusú strandfürdő lesz, mely Galántán épül fel 12 millió korona költséggel, továb­bá bevásárlási központ és a helyi alapiskola mellett tornaterem .létesül Horné Salibyban (Felsőszelin), bevá­­várlási központ Trsticén (Nádszegen), befejeznek egy 120 gyermeket befoga­dó óvodát Vefká Marán (Nagymácsé­­don), összesen 2 millió 700 ezer ko­rona költséggel, és tornaterem építé­séhez fognak a községben. Hét község­ben vízvezetékrendszert, két község­ben pedig komplett gázvezetéket ad­nak át rendeltetésének. Társberuhá­zókként üzemek és szövetkezetek is részt vesznek különféle létesítmények építésében; az idén például óvodai lé­tesítmények és üzleti hálózat építésé­hez 5 és negyed millió koronával já­rulnak hozzá. A beruházások mellett elsősorban ój parkok létesítésére számítanak 65 310 négyzetméternyi területen, 736 négyzetméteren pedig rendbehozzák és gondozzák a parkokat. Tavasszal 174 742 erdei, gyümölcs- és díszfát és 405 ezer különféle virágot ültetnek ki. A járás vállalása felöleli a mezőgaz­dasági üzemek vállalásait is. Ezek el­határozták, hogy a jubileumi évben 85 tonna gabonát, 548 tonna szemes kukoricát, 480 tonna zöldséget és gyü­mölcsöt, 1400 tonna cukorrépát és 16 tonna hüvelyest termelnek terven fe­lül. Az állattenyésztésben a termelés növelése folytán terven felül 252 ton­na húst és 435 ezer liter tejet adnak el a felvásárló szervezetnek. A szántó­földi takarmánytermelés növelése vé­gett vállalták, hogy a tavalyihoz vi­szonyítva öt százalékkal növelik az öntözött területeket. Megemlítendő, hogy a nem mező­­gazdasági vállalatok dolgozói is érté­kes szocialista vállalásokat tettek, me­lyek alapján az idén 86 309 órát dol­goznak le társadalmi munka kereté­ben gyümölcsszüretkor. A járás szocialista vállalása 31716 egyéni, 1165 kollektív, 45 községi, 3 városi, 33 vállalati és 18 szövetkezeti vállalás alapján alakult ki. A vállalás a politikai tömegmunká­val és a kulturális nevelő tevékeny­séggel kapcsolatos feladatokat is em­líti. Rendkívül nagy figyelmet fordíta­nak népszerűségükre, s arra, hogy tel­jesítésüknek megnyerjék polgártár­sainkat. Községi aktívákat rendeznek a Nemzeti Front műszakjainak előké­szítésére. Ezeken majd ismertetik a választási programokban kitűzött fel­adatokat, továbbá nyilvános gyűlése­ket hívnak össze, amelyeken értéke­lik a feladatok és a vállalások teljesí­tését, s a képviselők egyidejűleg szá­mot adnak tevékenységükről. Szocia­lista vállalás keretében a járásban 650 előadást tartanak különféle téma sze­rint, például a Februári Győzelem jelentőségéről, a Szovjetunió békepo­litikájáról stb. Háromszáz előadás hangzik el a világnézeti nevelés kere­tében, ünnepi estek rendezésére, sza­való körök szereplésére és különféle kulturális-népművelő rendezvényekre számítanak. A nemzeti bizottságok és a társadal­mi szervezetek a politikai tömegmun­kában 31 agitácíós központ és 22 agi­­tációs kör állandó tevékenységét biz­tosítják. E célból több mint 600 adás hangzik el a helyi rádióban, meg a ve­zetékes rádióban, berendezik a leg­jobb képviselők, brigádosok és kollek­tívák képtárát, ötszáz jelszót, jelsza­vas táblát stb. készítenek, továbbá tel­jes mértékben alkalmazzák a szemlél­tető agitáció többi formáit is. Krajcsovics Ferdinánd A Szovjetunióban megalakult 1. ** csehszlovák önálló tábori zász­lóalj katonái 35 évvel ezelőtt, 1943. március 8-án léptek harcba a Vörös Hadsereg oldalán a gyűlölt fasiszták ellen. Március elején saját kérésük­re, melyet Lndvík Svoboda, a cseh­szlovák egységek parancsnoka tolmá­csolt a szovjet hadvezetőségnek, védelmi állást foglaltak el Szoko­­lovo falucska mentén. Az e)ső harcban elitt SS-hadosztályokkal ta­lálták magukat szemben, amelyek mindenképpen igyekeztek kiköszörül­ni a sztálingrádi csorbát. A cseh­szlovák egység harci feladata az volt, hogy egyetlen fasisztát, egyetlen pán­célost se engedjen át a Mzsa folyón Harkov irányába. Nem engedhették meg, hogy fegy­vertestvéreik csalatkozzanak? .bennük. Golikov tábornok, a voronyezsi front parancsnoka ezt így fejezte ki: „Kép­zeljék el az egész nemzetet. Az a megtisztelő* érte önöket, hogy nem­zeteik közül az elsők lesznek, akik e frontszakaszon bosszút állnak az önök ellen elkövetett gaztettekért. Meggyőződésem, hogy nemcsak sza­vakkal, hanem tettekkel is bebizo­nyítják, nemzetük méltó fiai.“ A zászlóaljparancsnok a védelem súlypontját Járói főhadnagy 1. száza­dára bízta. A század a folyó déli partján, közvetlenül Szokolovo falu­ban helyezkedett állásba azzal a nagy elhatározással, hogy megvív a hitle­ristákkal és győzni fogl A hitleristák 1943. március 8-án délután kezdték első támadásukat a falu ellen. A támadás fő éle Jaroš egysége ellen irányult. Otakar Jaroš százada aknavető gárdaegységek és a legendás katyusák támogatásával visszaverte a fasiszták első támadá­sát. Ez felbőszítette a hitleristákat, akik őrjöngeni kezdtek, amikor meg­tudták, hogy csehszlovák egység vé­dekezik eredményesen velük szem­ben, A fasiszták ezután nagy erővel in­dítottak sorozatos támadásokat, még­pedig több oldalról, páncélosok, ak­navetők és tüzérség támogatásával. Szokolovóban a pokol szabadult el. Különösen kritikus helyzet alakult ki a védők szempontjából, amikor a fa­siszták további 60 páncélkocsit és 20 páncélos transzoprtőrt vetettek harc­ba. Jaroš egysége a- község közép­pontjából fokozatosan a templomhoz húzódott vissza, ambely kiemelkedő helyet foglalt el Szokolovo védelmé­ben. A zászlóaljparancsnok Otakar Je­­rošsal folytatott .utolsó telefonbeszél­getése is bizonyítja, hogy a helyzet nagyon kritikus volt. „Jaroš, nem hátraihatsz meg. Éjjelig védekezzetek helyben. Mirgorodból tíz páncélost küldök" — Így hangzott a parancs. | „Értettem, nem hátrálunk!“ — ezek voltak Otakar Jaroš szavai, melyeket i mindenre elszántan mindvégig telje­sített. A megígért páncélkocsik már nem jutottak el a harcok színhelyére. A Mzsa folyó jege töredezett, nem bír­ta el súlyukat. A folyó természetes tankakadállyá vált a hitleristák szá­mára is, de Jaroš egysége a szokolo­­vói parton magára maradva védeke­zett a többszörös túlerővel szemben. A zászlóaljparancsnok 19 órakor pa­rancsot adott visszavonulásra a folyó északi partjára. Jaroš századának nagy, de nem hiábavaló veszteségei voltak. Az első győzelem Szokolovo védelmében jaroš főhad­nagy is elesett. Ludvík Svoboda had­seregtábornok, az 1. csehszlovák ön­álló zászlóalj parancsnoka jaroš ka­tonáinak visszaemlékezései alapján Így írta le a történteket: „Jaroš teli­betalálja a tankot, tűzzel árasztja el az SS-gyalogosokat is. Gránátot dob, még egyet, ismét talál. Halott fasisz­ták jelzik az utat a szokolovói véde­lem parancsnokához. Még egy pán­céltörő gránát. Ki számolja a sebe­ket, amelyeken keresztül elillan e hős csehszlovák katona élete. Köze­ledik az esti hét óra. Hosszú gép­fegyversorozat eltalálja a szokulo­­vói parancsnokot, kinek teste eltűnik a tank hernyótalpai alatt... Vége. Elesett, de nem hátrált meg." A szokolovói csata még öt napig tartott. A ' zászlóaljparancspok napi­parancsa megállapította, hogy az 1. csehszlovák önálló zászlóalj ngmet páncélkocsik tömeges bevetése elle­nére, saját páncélkocsik támogatása nélkül felfogta a támadást és meg­védte a kijelölt szakaszt. Harcosaink első háborús bevetésé­nek nemcsak katonai, hanem nagy politikai jelentősége is volt. A cse­hek és szlovákok első ízben bizonyí­tották be szembetűnően elszántságu­kat, hogy készek a szovjet katonák oldalán harcolni a fasizmus ellen. Itt, Szokolovőnál szilárdult meg ha­zánk és a Szovjetunió népeinek ba­rátsága és testvéri szövetsége. * jAn MlCATEK ф Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök a mült héten fogadta a ha­zánkban tartózkodó Alvaro Cunhalt, a Portugál Kommunista Párt főtitká­­rát, akit joaquim Gomes, a PKP Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB tit­kárságának tagja kísért. О A lengyel parlament (szejm) küldöttsége a múlt héten ötnapos hivatalos látogatáson hazánkban tar­tózkodott. A küldöttséget Stanislaw Kania, a LEMP Politikai Bizottságé­nak tagja, a KB titkára, a szejm kép­viselője vezette. A lengyel delegáció népünk munkaeredményelvel Ismer­kedett. • Miloš Jakešnak, a CSKP KB el­nökségi póttagjának, a KB titkárának elnökletével a múlt héten Prágában ülést tartottak a kerületi pártbizott­ságok mezőgazdasági és élelmezés­ügyi titkárai. Értékelték a tavalyi tervek teljesítését és megvitatták az élelmiszeriparra háruló idei feladato­kat, valamint az említett iparágban végzett pártmunka hatásosságát. # Nagy veszteség érte a szlová­kiai politikai életet. Február 27-én 52 éves korában súlyos betegség kö­vetkeztében elhunyt Ján Paško elv­­társ, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagja, az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának elnö­ke. A munkásosztály és a párt hű fiát március 4-én búcsúztatták Bra­­tíslavában a Szlovák Filharmónia hangversenytermében, majd a Kre­matóriumban. ф Ľudovít Pezlárnak, az SZLKP KB elnökségi tagjának, a KB titkárá­nak vezetésével a múlt héten ülése­zett az SZLKP Központi Bizottságának ideológiai bizottsága. Megvitatta a szlovákiai kulturális és népművelési intézmények fejlesztésének tervét, a szlovák zene külföldi terjesztésének kérdéseit, a Szlovák Tudományos Aka­démia társadalomtudományi munka­helyei XV. pártkongresszus utáni ideológiai munkájának tervét s egyéb kérdéseket. Éberen őrködnek 1948 Februárja A demokratikus forradalom szocialista forradalomba való átnövése lenini elméletének alkotó szellemű érvényesítése és továbbfejlesztése Csehszlovákiában Irta: Dr. VANKO AUGUSTÍN docens, kandidátus A demokratikus forradalom szocia­lista forradalomba való átnövésének lenini elmélete utat mutatott a mun­kásmozgalomnak, hogyan oldja meg a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetet az imperializmus fel­tételei között. A burzsoáziával való együttműködésre alapuló szociálde­mokrata koncepcióktól, elméletektől és gyakorlattól eltérően, 1917-óen győzelmesen beigazolódott a lenini elmélet. Előbb a polgári demokrati­kus forradalom a cárizmust döntötte meg, majd röviddel utána az Októ­beri Szocialista Forradalom megdön­tötte a burzsoáziát. 1948 Februárja 30. évfordulójával összefüggésben is felidézzük, milyen nagy jelentősége volt társadalmunk haladó fejlődésének biztosításában a demokratikus - forradalom szocialista forradalomba való átnövése konkrét viszonyokra alkalmazott lenini elmé­letének. Mutassunk rá kiindulási pontjaira, hogy jobban megértsük ezt a bonyo­lult kérdést. A lenini elmélet népeink antifa­siszta küzdelmének időszakában, új társadialmi-politikai helyzetben céltu­datos irányt és cselekvési módot mu­tatott a kommunista pártnak. A népi egységfront eszméire épült hazánk­ban a nemzeti és demokratikus for­radalom továbbfejlesztését célzó irányzat. A CSKP bebizonyította, hogy helyesen tud okulni a köztársaság jellegéért 1918 és 1920 között vívott harcok történelmi tapasztalataiból. A párt elméletileg és politikailag tapasztaltán, már érett politikai erő­ként készült fel a forradalomra. En­nek folytán helyes választ adhatott a forradalom alapvető kérdéseire, meghatározta jellegét, tartalmát és mozgató erőit, s megjelölhette to­vábbi fellépésének feladatait. A CSKP arra a következtetésre ju­tott, hogy a nemzeti felszabadító küz­delem mozgásba hozta társadalmunk haladó erőit, melyek a nemzeti front platformján egyesültek! A társadalom addigi vezető ereje, a burzsoázia, a nemzettel és az állammal szemben elkövetett árulása és a fasizmussal folytatott együttműködése miatt el­vesztette támaszát a nemzetben. A nemzetek harcának élére a kom mu­nis a párt vezette munkásosztály ke­rülhetett. Szilárd antifasiszta maga­tartása, küzdelmei és áldozatai segí­tettek az antifasiszta erők egyesíté­sében és a buzsoáziának azt a részét, amely nem kompromittálta magát a fasizmussal, szintén ellenállási együtt­működésre kényszerítették. Az új társadalmi-politikai szerke­zet, amelyet döntő mértékben befo­lyásolt a munkásosztálynak a többi dolgozókkal szövetségben kifejtett kezdeményezése, meghatározta ez antifasiszta küzdelemnek mint új tí­pusú forradalmi-demokratikus folya­matnak a jellegét. A felszabadulás után nálunk ki­bontakozott forradalmi folyamat jel­legét tekintve lényegében már a for­radalmi-demokratikus folyamatok tí­pusa volt. Ezt teljes mértékben iga­zolták a Szlovák Nemzeti Felkelés idején megvalósult intézkedések. For­málódni kezdtek az új forradalmi hatalmi szervek — a nemzeti bizott­ságok. A politikai életből a burzsoá­zia kollaboráns részét távolították el, ám a munkásosztálynak a többi dolgozókkal szövetségben foganato­sított demokratikus és politikai in­tézkedései aláásták a burzsoázia mint egész politikai és gazdasági pozí­cióit. így már a forradalom kezdete óta összefonódtak a demokratikus intéz­kedések a burzsoázia elleni osztály­harc elemeivel. Az első időszakban a nemzeti felszabadító és demokratikus feladatok voltak túlsúlyban. A nemzeti és demokratikus jellegű feladatok teljesítése után a forrada­lom további fejlődésének döntő fel­tétele lett az 1945. április 5-i košicei kormányprogram megvalósítása. Nem­csak alulról, a néptömegek mozgal­mának hatására, hanem felülről is, a munkásosztálynak a kormányban, a parlamentben stb. betöltött hatalmi­­politikai pozíciói folytán valósult meg. A kommunisták a dolgozók további követelményeinek kitűzésekor abból indultak ki, hogy a forradalom nem állhat meg, ugyanakkor azt is tuda­tosították, hogy a forradalom fejlő­dési szakaszait nem lehet egyszerűen átugorni. Az is fontos volt nekik, hogy a nemzeti front keretében, a munkásosztály vezetésével^, a dolgo­zók lehető legszélesebb tömbje lép­jen fel. Klement Gottwald óva intette egyes türelmetlenkedóket, hogy nem lehet idő előtt kitűzni szocialista jel­szavakat. A felszabadulás után a kommunis­ták legfontosabb feladata volt annak a lenini követelménynek a teljesíté­se, hogy programjuk iránt megnyer­jék a dolgozók bizalmát. Nemzeteink nem proletár rétegei, amelyek részt vettek a fasizmus elleni harcban, ak­kor még nem értették meg a szocia­lizmusért vívott harc szükségességét. 1945 és 1948 között kemény politikai harcok időszakát kellett átélniük, hogy ezt megértsék, miután saját ta­pasztalataik alapján ismerték fel to­vábbi változások szükségességét. Az ipar államosítását, a földreform végrehajtását, a kultúra demokrati­zálódásának elmélyülését követően ez a harc mindinkább a burzsoázia maradványaival és szövetségeseivel való osztályösszecsapások jellegét öl­tötte. A burzsoázia attól tartott..hogy a javasolt intézkedések méginkább meggyöngítik gazdasági és politikai pozícióit. E változásokért vívott küz­delemben a demokratikus intézkedé­sekért vívott harc már összefonódott a szocializmusért vívott harccal. Más szóval a nemzeti demokratikus forra­dalom szocialista forradalommá nőtt át. Újabb és újabb intézkedések foly­tán a burzsoázia elszigetelődött — gyengültek pozíciói, ami annak kö­vetkezménye volt, hogy a CSKP he­lyesen tudta érvényesíteni a forra­dalom átnövésének lenini koncepció­ját. A dolgozók támogatták a kor­mányban, a parlamentben és további szervekben kitűzött jogos követelmé­nyeket. A „felülről és alulról" gya­koroló nyomás egybekapcsolásának talán legszebb példája volt a továb­bi államosításért, a CSKP paraszt­programjának megvalósításáért, a milliomosok megadóztatásáért vívott kUzdelem, amely 1948 februárjának hat napján tetőpontra hágott. Fontos volt, hogy a köztársaságban a haladó erők eredményes fellépése nem volt elszigetelt, hanem egybe­folyt a nemzetközi forradalmi erők küzdelmével. A Szovjetunió szerepe feltételeket teremtett arra, hogy ha­zánkban eredményesen kibontakozzék a forradalom. A Szovjetunió nemzet­közi helyzete biztosíték volt arra, hogy hazánkban hékés úton, fegyve­res összecsapás és a nemzetközi re­akció beavatkozásának veszélye nél­kül valósuljanak meg a társadalmi átalakulások. Forradalmunk igazolta, hogy a CSKP alkotó módon érvényesítette a forradalom békés fejlődése lenini koncepciójának tapasztalatait. Utat és lehetőségeket talált e kuncepciő érvényesítésére hazánk feltételei kö­zött. Csak így nőhetett át a nemzeti demokratikus forradalom a politikai küzdelmek módszereivel és a politi­kai rendszer hagyományai, sajátos­ságai érvényesítésével szocialista for­radalomba. A harminc évvel ezelőtt Csehszlo­vákiában lezajlott forradalmi folya­mat igazolta, milyen szerepet játszott benne a demokratikus forradalom szocialista forradalomba való átnövé­­séről szóló lenini tanítás. Ezért az új társadalmi rendszer építésében 1948 februárja után is kiindulási pon­tunk lett a leninizmus. Sajtónk nagyon ritkán fordul felé­jük. Alig-alig Ír róluk. Az ő tevé­kenységükről. Évente legfeljebb egy­szer. Márpedig megérdemelnék. Kikről is van szó? Az önkéntes határőrökről! Azokról, akik többnyire ipari nagyüzemek, különféle vállala­tok, intézmények, szövetkezetek, ál­lami gazdaságok élenjáró dolgozói. S önkéntes határvédelmi szolgálatuk teljesítése közben, közülük számosán példás hazaszeretetről, a szocialista társadalom Iránti mély elkötelezett­ségről tesznek tanúbizonyságot, nem­egyszer felbecsülhetetlen segítséget nyújtva határőrségünk szerveinek, a határsértők leleplezéséhez, feltartóz­tatásához, szándékaik meghiúsításá­hoz. A nyugati országhatárainkat vé­delmező egyik hatérőregység munká­ját segítő önkéntes határőrök a kö­­zeltmúltban tartották évzáró közgyű­lésüket. Áttekintett^ éves tevékeny­ségüket. összegezték az eredménye-« két mind a szolgálatteljesítést, mind! a NOSZF 60. évfordulója tiszteleté­re vállalt kötelezettségeik teljesítését illetően. Megállapíthatták: eredmé­nyes évet zártak. Am, az illetékesek a fogyatékosságok felett sem huny­tak szemet. Hol a tartalék? A határ­védelem minőségileg még javítható, az önkéntes határőrök egyike-máslka részéről az aktivitás tovább fokoz­ható. Ez minden bizonnyal elősegíti majd a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére vállalt számos kötelezett­ség példás teljesítése, illetve túltelje­sítése. S a minőségi elvárások? Természetesen, a legjobbak példa­­mutatása is. Azoké, akik már a Pél­dás önkéntes Határőr jelvény birto­kosai. Ezek közé sorolhatók: Kozák, Közeik», Kováč, Székely, Búchal, Pre­pelica, Bende, Nagy, Banár, Psota, Koczo, a Foriš-testvérek, a Méri-test­­vérek és mások. Határvédelmi szerveink, valamint a védnöküzemek képviselői köszönetü­­ket fejezték ki azért az önzetlensé­gért és áldozatvállalásért, amelyet az önkéntes határőrök tanúsítanak nap mint nap, az egész év folyamán. Megjutalmazták a legjobbakat, s va­lamennyiük további elkötelezettségé­hez sok sikert kívántak. -nki-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom