Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-16 / 28. szám

1977. július 16.

SZABAD FÖLDMŰVES

Cukorrépából ötszáz mázsát

«

Három műszakban...

Az évelő takarmányok első kaszálásának termésé már a mo jroíroveei szövetkezetben is kazladban és zsákokban van. A BS—6-os szárítóberendezésnek azonban állandóan van munkája.

A szárítóban František Sitár vezetésével kilenc tagú munkaközösség dolgozik, és mivel az üzemelés három műszakos, a «dolgozók közül hárman müszakvezetői tisztséget is betöltenek. A gondos kezelésnek köszönhető, hogy az 1969-től évente jó sikerrel üzemelő szárítóban eddig nem fordult elő komolyabb zavar. A munkaközösség elhatározta, hogy mindent megtesz a szocialista munkabrigád ctm elnyeréséért.

Ebben az évben terv szerint százötven vagon takarmánylisztet kell készíteniük, s ebből hatvan vagon a lucernaliszt, harminc vagon • takarmányhüvelyes liszt, negyvenöt vagon a silókukorica-liszt, tíz vagon a répafej liszt és öt vagon a répaszeletliszt. Úgy vélik, hogy a tervet idén Is jelentősen túlteljesíthetik, mert az első kaszálásból már harminc vagon lucernalisztet készítettek, és még két kaszálás hátra van. Eddig ugyanis egy évben sem fordult elő, hogy száz vagonnál kevesebb lucernaiiaztét készítettek volna.

Képünk az adagoló asztalnál J. Juriga müszakvezetót mulatja.

(Fotó: P. MÄttsJ

Csakis a növénytermesztésre szakosítottak

Népgazdasági szempontból a gabonafélék és a takarmányok mellett egyik legfontosabb növényünk a cukorrépa, amely éghajlati övezetünk „fehér aranya , vagyis a cukor nyersanyaga. Aki a növénytermesztésben jártas, nagyon jól tudja, hogy a cukorrépa a talaj, a trágyázás, a vízellátás és gondozás szempontjából menynyire igényes. Azl is tudja, hogy a termesztése milyen kézi- és gépierö ráfordítást és tetemes anyagi költséget igényel. Jogos a kérdés, mi a feltétele annak, hogy a „legköltségesebb“ növényt olcsóbban és kisebb emberi erő szükséglettel termeljük. A nehéz és kimerítő kézimunka

komplex gépesítéssel kiküszöbölhető, de a gazdaságosság kérdése még mindig nem megoldott. Ezért a cukorrépatermesztés hatékonyabbá tételéhez csak egy út vezet, éspedig a hektárhozam növelése.

A nagy terméshozam eléréséhez szükséges anyagi eszközök adva vannak. Ezeknek a kihasználása, valamint a megfelelő feltételek megteremtése csupán az embereken múlik, tehet, hogy egyesek a nem mindig kedvező időjárási viszonyok rovására Írják a sikertelenség okát, de annak ellenére, hogy az időjárás befolyással van a termelésre, mégis ha körülnézünk, nem egy fogyatékosságot találunk az elvégzett munkában!

A legjobbak példájának népszerűsítése céljából a minap ellátogattunk a Gabfcíknvoi (bősi) Állami Gazdaságba, vagyis a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás egyik legjobb cukorrépatermesztő üzemébe, ahol Hupka Béla mérnökkel, a gazdaság főagronómusával aprólékosan elbeszélgettünk a cukorrépatermesztés főbb kérdéseiről.

A cukorrépát kiváló eredménnyel, bevált hagyományok szerint már nyolc éve kétszáznyolcvan hektáron termesztik. Csak példaképpen néhány szám: 1975-ben 578, a múlt évben pedig 451 mázsás hektárhozamot értek el. Ezek valóban dicséretre méltó

A biolóigai anyag kétségtelenül azoknak az alapvető tényezőknek az egyike, mely a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi fejlesztését nagy mértékben befolyásolja. Az ideális vetőmagot a kutatók, a neinesftők és vetőmagtermelők hozzák létre.

A növénytermesztés színvonalának növelésében a leghatékonyabb tényezők közé tartoznak a nagy hozamú fajták vetömagvai és ültetőanyagai. Ezt a tényt a CSKP KB októberi plenáris üléseinek az irányelvei, valamint a CSKP XV. kongresszusának záradékai Is leszögezték. Fontos intézkedéseket fogadtak el a minőségi nemesítés és a vetőmagtermelés hatékonyságának növelésében. A határozatok alapján kidolgozták a kutatás, a nemesítés és a magtermelés együttes programját, amely a párt és az állami szervek jóváhagyása után most lépett életbe.

A változásokat az érdekelt felek értekezletén hozták nyilvánosságra. Vančo mérnök, az SZLKP KB osztályvezetője, J. Janovic CSc., a SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, valamint a kormány és a szakszervezetek képviselői is résztvettek ezen az értekezleten.

A mezőgazdasági nyilvánosság tájékoztatása érdekében röviden az alábbiakban mutatjuk be a kutatásban, a nemesítésben és a megtermelésben létrejött szerkezeti változást.

A megfelelő minőségű biolóigai anyag termeléséért az egységes nemesítő és magtermeltető szervezet, a Slovostvo, — Nemesítő és Vetőmagtermelő Tudományos Társulás — (tovább csak Slovosivo), felelős, amely a Slovosivo Állami Magtermeltető Vállalat vezérigazgatósága alapján jött létre. Ebbe a termelési-gazdasági egységbe bevonták az Illetékes kutatóintézeteket Is.

A Slovosivo — mint az Irányítás középfokú egysége — a következő feladatokat végzi:

— Irányítja és szervezi a kutatást, a

nemesítést, a gabonafélék, a hüvelyesek, az olajnövények, a rostnövények, a takarmányok, a cukorrépa, az ültetőanyagok, vagyis burgonya, zöldség,

eredmények. A cukorrépa nagy terméshozamának alapfeltételeit már ősszel kell megteremteni — jegyezte meg a főagronómus. Tehát a kimagasló hozamokhoz vezető első teendő a tökéletes őszi talajelőkészítés és a bőséges szerves- és műtrágyázás. A répa ezt nagyon meghálálja. Ősszel 500—800 mázsa istállótrágyát szántottak a talajba. Ezenkívül elvégezték az alapmütrágyázást. Nitrogénből 60, foszforból 100 és káliumból 200 kilót juttattak a talajba. A második fontos feladat, a talaj tavaszi megmunkálása, vegyszerezése és a magágy előkészítése. Ezt is kellő gonddal végezték.

Köztudott, hogy a cukurrépatermesztésben a legtöbb és egyben a legnehezebb kézimunka az egyelésre és a kapálásra jut, s hogy az embereknek ne kelljen naphosszat a répaföldeken hajlongani, — mindkét munkafolyamatot nélkülözhessük — annak alapvető feltétele a vetőmag kiváló cstrázóképessége, a vetőgépek minőségi munkája, s a gyomirtószerek jó hatása. E téren azonban még sok a tennivaló. Elsősorban a nemesitői munkában és a vetőmag minőségének javításában, mivel hazai fajtáink vetőmagjának csak 70—75 százalékos a csírázóképessége, ezért nem megfelelő a korszerű nagyüzemi termesztés követelményeinek.

Annak érdekében, hogy a gazdaságban elérjék a szükséges egyeszámot, a répát ideális 11—12 cm-es tőtávolság helyett sűrűbben, 7 cm távolságra vetették. A vetéssel egy menetben a fonálférgek ellen Furadant vagy Difonatet, a gyomok ellen pedig vetés előtt Piramint és vetés után a Betanol és Norton szerkombináciét alkalmaztak. A megfelelő vetésnek és vegyszerezésnek köszönve csak egy kapálásra volt szükség, amit május elején, a növényzet 4—5 leveles állapotában végeztek el. Kapálás előtt és után a növényzet fejlődésének serkentésére 70 kg nitrogént alkalmaztak hektáronként. Ezután már csak a sarabos a gyümölcsfa ültetőanyagok termelését ;

— biztosítja — a legfontosabb mezőgazdasági növények nemesítéséhez, és vetőmagtermeléséhez — az egyes fajták agrotechnikájának, tápanyagpótlásának, korszerű termelési technológiájának fejlesztését, valamint a mezőgazdasági gyakorlatban való alkalmazását.

A KUTATÁS ÉS NEMESÍTÉS SZERVEZÉSE

A Piešťanyl Növénytermesztő Kutatóintézet a gabonafélék, a hüvelyesek és a takarmánynövények kutatásáért és nemesítéséért felel. Kilenc nemesítő állomást irányít;

a Trnavai Kukoricatermeáítő Kutatóintézet a kukorica kutatásáért, és nemesítéséért felel. Egy nemesítő állomást irányít;

a Bojnlcei Gyümölcs- és Díszfa Nemesítő Intézet a gyümölcs- és díszfák kutatásáért és nemesítéséért, valamint a biológiai anyag termeléséért felelős. Egy nemesítő állomást és a Piešťanyi Növénytermesztő Kutatóintézet gyümölcstermelési részlegét Irányítja;

a Kapás, és Ipari Növények Kutató és Nemesítő Állomása Bučanyban kapásnövények — elsősorban a cukorrépa — és az ipari növények kutatása és nemesítése terén, valamint az agrotechnika, a trágyázás és a növényvédelem fejlesztéséért és az új termelési technológia kipróbálásáért felelős. Két nemesítő állomást irányít;

a Vefká Lomnica-í Burgonyatermesztő Kutató és Nemesítő Állomás a burgonya kutatásáért és nemesítéséért, továbbá a tápanyagellátásért és növényvédelemért, valamint termelési technológiáért, az egyes fajták agrotchnikájáért, a termés betakarítás utáni kezelésért, valamint a burgonyatermesztés korszerűsítéséért és körzetesítéséért felelős. Két nemesítő állomást irányít;

a Bratislava—Raca-i Semex n. v„ a zöldség- és virágmag kutatásért, nemesítéséért és vetőmagtermesztéséért felelős. Hat nemesítő állomást irányit,

hektáronként

lás következett. Június végéig valamennyi eukorrápatáblán négy-öt sarabulást végeztek, s a munka folyamatos és mielőbbi elvégzése érdekében öt sarabológépük két műszakban dolgozott.

Megfelelő talajelőkészítéssel, tápanyagellátással, vegyszerezéssel, valamint a vetés és növényápolás gondos elvégzésével megalapozták a kimagasló terméshozam feltételeit. E munkának eredménye az egészséges, komplett, szépen fejlett répaállomány. Valamennyi táblán elérték a hektáronkénti 96 ezer egyedszámot. A szép termést ígérő kezdeti fejlődés további alakulása most már kizárólag a csapadéktól függ.

Az idei, egyelőre aszályosnak mutatkozó nyár nagy megpróbáltatásnak teszi ki a mezőgazdaságot, és ha kellő időben nem intézkednek, veszélyben foroghat a jónak ígérkező termés. Június vége felé a talajban 100 mm vtzdeficit mutatkozott! Ez már olyan jelentős vízhiány, amelyet a növények, de főképpen a cukorrépa megsínyli. Mivel az időjárás kedvezőbbre fordulásáig nem lehet várni, a mezőgazdasági üzemekben minden erőfeszítést az öntözési lehetőségek maximális kihasználására kell irányítani.

A szárazság kezdetétől az állami gazdaságban minden felhasználható munkaerőt bevuntak az öntözési munkába. Erre az igényes feladatra is megfelelően felkészültek, s hogy a munka ne akadozzon, kidolgozták az öntözés szervezésének operatív tervét. Ennek alapján ötven ember bevonásával éjjel-nappal tizenhat munkacsoport gondoskodik az öntözőberendezések napi húsz órás, szünet1 nélküli üzemeléséről. Ez a dolgozóktól nagy önfeláldozást és munka figyelmet követel, hiszen nyújtott műszakokban, pihenést nem ismerve, szombatonként és vasárnap is szorgoskodniuk kell az öntözőberendezések körül.

Az állami gazdaság dolgozói ezt a megerőltető munkát szívesen vállalják és minden lehetségest megtesznek a kimagasló hektárhozamnk érdekében. A eukorrépatermesztésben kiváló terméshozamot biztosító hagyományukból kiindulva,, elfogadták a tešedikovoi szövetkezet felhívását, kötelezettséget vállaltak, hogy ez idén ötszáz mázsa cukorrépát takarítanak be hektáronként. Klamarcsik Mária

A VETŐMAGTERMEI,ÉS SZERVEZÉSE

A kerületi nemesítő és vetőmagtermelő vállalatok bázisán Bratislavában, Zvolenben és Košicén Kerületi Magtermeltető Vállalatok létesülnek. Ezek feladatkörébe tartozik a legfontosabb növénykutúrák yetőmagvainak és Ultetőanyagainak a termelése, kezelése és forgalmazása. Hatáskörükbe tartozik a gabonafélék, az olajos növények, a hüvelyesek, a rostnövények, a kapások, a takarmánynövények és az ültetűanyagok, kerületek, járások és a nemzetközi piac vetőmag forgalma. Ezzel párhuzamban tanácsokkal is ellátják partnereiket.

A vetőmag és az ültetőanyag termelését kétoldali szerződés alapján biztosítják. Ebbe bevonják a magtermesztő állami gazdaságokat, vaiapiint a kijelölt szövetkezeteket és más mezőgazdasági szervezeteket. E tevékenység szervezése érdekében területi vetőmagtermelő központokat létesítenek. Ezeket a vetőmagtermeszmesztés terjedelmétől függően minden járásban, esetleg több járás részére létesítik.

Közvetlenül irányítják a tisztító állomások működését. A vetőmag betakarítás utáni kezelését kívülük a vetőmagtermesztő gazdaságok is végzik, amelyeknek a vetőmagtermesztéshez és feldolgozáshoz van berendezésük.

A speciális növények vetőmag- és ültetőanyagának termeléséért a Bojnicei Gyümölcs- és Díszfa Nemesítő Intézet, s a raőai Semex felelős,

A szőlő kutatásért és nemesítésért és ültetőanyagának termeléséért a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet felelős. E tevékenység kutatói-tudományos bázisából kivonták a šenkvicei, az Opatovská Nová Ves-i és az orechová! szőlészeti nemesítő állomásokat.

E tevékenységen kívül a Nemesítő és Vetőmagtermelő Tudományos Társulás tizenöt magtermesztő állami gazdaságot közvetlenül irányit.

Amint az adatokból is látható, a Slovosivo munkatartalma nagyon igényes és terjedelmes. Ezért a feladatok eredményes végzése érdekében nélkülözhetetlen lesz a Jó együttműködés megteremtése az összes mezőgazdasági szervekkel és üzemekkel. Csak így válik majd lehetővé az Igényes feladatok sikeres teljesítése.

Vojtech Danko mérnök CSc., a Slovosivo szakigazgatója

Nemrégiben a Dolné Veštenice-1 „BÉKE“ szövetkezet (prievidzai járás) tagjaival a Német Demokratikus Köztársaságban voltam, s ott ellátogattunk a Liebenseei „Wilhelm Pieck“ egységes földművesszövetkezetbe („LPG“), ahol Helmut Kunksch elnök tájékoztatott bennünket.

A szövetkezet — mint önálló gazdasági egység — 1977. január elsején alakult. Csakis a növénytermesztésre szakosítottak. Négyezerötszázhatvanűt hektár mezőgazdasági területen gazdálkodnak. Ebből évente átlagosan mintegy kétezer hektár jut a gabonafélék, hatsíázhatvan a burgonya, háromszázhetven a cukorrépa és száznegyven hektár a zöldségfélék termesztésére. A többi terület (több mint ezerháromszáz hektár) rét és legelő, valamint takarmánynövény. Tavaly gabonafélékből átlagosan 4,1, burgonyából 20, cukorrépából pedig

36,5 tonna termést takarítottak be hektáronként. Az őszi búza területen elsősorban a szovjet fajták (Mironovszkaja 808, Iljicsovka, jubilejnaja 50) dominálnak, melyek a hazai fajtákkal (4,5 t/ha) szemben mintegy tlz-tizenöt százalékkal adnak nagyobb terméshozamot! Rekordtermést — 7,5 t/ha —• a Mironovszkaja 808 fajtával értek el 1973-ban.

Tekintettel arra, hogy a szövetkezet csakis növénytermesztésre szakosított, ennek megjelelő a gépi ellátottság is. Az alapeszközök értéke eléri a 14 millió márkát. A géppark tíz darab E—512-es arató-cséplő gépből, két darab K—700-as, tizenhét darab ZT—300-as és harmincegy MGS—50-es, illetve MGS—52-es traktorbői, továbbá négy darab E—280-as járvaszecskázóból, négy darab E—301-es takarmányzúzóből és nyolc darab kétsoros burgonyaültető gépből áll. A négy E—280-as járvaszecskázóból három állandóan üzemel, egyet pedig a javítóműhelyben ellenőriznek, javítanak.

Nagy gondot fordítanak a termelés belterjesítésére Is. Évente mintegy három millió márka értékben végeznek meliorációs talajjavítást (elsősorban a felszíni vizek lecsapolását), másfél millió márkáért pedig gépekét és berendezéseket vásárolnak. Az idén ezenkívül egy millió márkát fordítanak gabonasilé építésére. Nagy figyelmet fordítanak a talaj tápanyagellátására. Hektáronként átlagosan száznegyven kilogramm nitrogén-, ötven kg foszfor- és hatvan kilogramm káliumhatóanyagot használnak.

Évente — szerződéses felvásárlás keretében — mintegy háromezer tonna gabonát, 2700 tonna burgonyát és hétezer tonna cukorrépát értékesítenek. A szövetkezet két — állattenyésztésre szakosított — mezőgazdasági üzemet lát el takarmányokkal, melyek pénzbeli értéke meghaladja a 7,1 millió márkát. Az egyik mezőgazdasági üzemben többek között 5500 szarvasmarhát, a másikban pedig tízezer sertést tartanak. A szövetkezetben egy központot alakítottak, amelynek feladata az összes termék szállítása. Ez a központ felelős a takarmányok szállításáért is. Azt а módszert alkalmazzák, hogy a takarmányt zölden juttatják a partner üzemeknek, ahol saját maguk döntenek további sorsáról. Takarmányként a rétek és legelők, a herefélék, a silókukorica és a takarmányburgonya termését, valamint a cukorrépa melléktermékeit értékesítik.

A növénytermesztésre szakosított mezőgazdasági üzemekben alapvetően fontos tényező a gépek és berendezések optimális kihasználása. Egy idényben egy E—280-as Járvaszecskázóra ezer hektár jut. Ezeket a gépeket a takarmánytermesztés mellett a szalma betakarítására is felhasználják. Csúcsmunkák idején a gépeket két műszakban üzemeltetik. Egy E— 512-es kombájnra kétszáz hektár gabonaféle betakarítása jut, s a gépeket — kooperációs szerződés értelmében — más mezőgazdasági üzemekben Is kihasználják. Egy traktorra évt hétezer munkaóra jut.

A szövetkezetben összesen kétszéznyolcvanöten dolgoznak. Jó kaposolatot tartanak fenn egy közeli ipari üzemmel. Munkalehetőségek hiányában ebbe az üzembe járnak a tagok dolgozni. Ilyenkor munkabérüket az ipari üzem téríti. Viszonzásul, a csúcsmunkák idején, az ipari üzem dolgozói Is segédkeznek a szövetkezetben. A szövetkezeti tagok átlagos heti munkaideje 43 óra 45 perc, a két- és többcsaládos anyák esetében ezt 40 órára csökkentették. v (bare)

’

A tavalyi aratásban résztvevő dolgozóit egy, csoportja.

Vetőmagtermesztés új köntösben

SZERKEZETI VÁLTOZÁSOK A KUTATÁSBAN, NEMESÍTÉSBEN ÉS VETOMAGTERMELÉSBEN