Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-16 / 28. szám
j. SZABAD FÖLDMŰVES 1977. Minis 16. 14 E Ügyelnek húseladási időterv Az Ual (izsai) „Béke“ földművesszövetkezetben tett látogatásunkkor arra a kérdésre kerestünk választ, hogy vezetői és dolgozói miképpen teljesítik árutermelési feladataikat, menniyben járulnak hozzá a közélelmezés igényeinek kielégítéséhez? A kérdésre azzal válaszolhatok: rendszeresen! Ezt a kimutatásokból tudom. Ugyanis, amikor^ váratlanul a szövetkezet irodájába toppantam, Varga Pavol mérnök főállattenyésztőt papírhalmaz között találtam. Éppen a hóvégi értékelést készítette. A feje tele volt számokkal, a hónap közben befutott adatokkal. Mindjárt elém is tett egy listái, tekintsek be a „számok birodalmába“. A számokból kitűnt, hogy állattenyésztési eredményeik figyelemre méltóak. Az eltelt öt hónap alatt, vagyis május végéig a hústermelés folyamatos volt. Ezt annak köszönhetik, hogy mindjárt az év elején „rákapcsoltak“ és ügyeltek az ütemterv betartására. A húseladás időterv szerinti teljesítése most már nem okoz különösebb problémát, mert rendszeresen gondoskodnak a szükséges utánpótlásról. Ebből a célból zárt állatforgót alakítottak ki. Szarvasmarha-állományuk 1420 db, ebből 530 a tehén, a többi hízóbika Г233 dh), borjú és növendékállat. Hízóba állatokat nem vásárolnak, mert a született borjak és a kiselejtezett tehenek elegendőek ahhoz, hogy a tervezett eladást teljesíteni tudják. Ez azt jelenti, hogy a tervezett tehénállomány megvan. Igaz — az alapállomány felújításához előhasi üszőket vásárolnak. Mi következik ebből? Az, hogy amennyiben jó a törzsállomány, nemcsak a tejhasznosság javul, hanem a borjak száma is növekszik, amennyiben betartják a fedeztetés'! tervet; — márpedig erre különös figyelmet fordítanak, — valamint arra is, hogy a megszületett borjakat felneveljék. Így a született borjakból három hónapos korban, megfelelő válogatás után, kétszázötvenet sorolnak a hízóba, majd ötszáz kg-os súlyban eladják őket a húsüzemnek. 9 Milyenek a tervfeladataik? — kíváncsiskodtam. — Az évi tervünk 220 tonna marhahús kitermelésére, illetve eladására irányul. Az öt hónap alatt (május végéig) tíz vagonnyit adtunk el. Így minden bizonnyal féléves tervünket (11 vagon) teljesíteni fogjuk — mondta Varga elvtárs. A húseladás tervét lényegében kiselejtezett tehenekből teljesítik. Évente százhetven db gyenge fejőst selejteznek ki. Az első félévben 8,25 vagonnyit tett ki a kiselejtezett tehenek összsúlya. A különbözetet, illetve a többit a hízówarhák és a kiselejtezett üszők képezték (2,75 vagon). Az eladott tej és hús minősége első osztályú. Ebben pedig nagy érdemük van az állatgondozóknak. Névszerint Bogács Józsefnek, Hornák (ánnak, Rehák jánnak, Papp Lászlónak és Kácserik Mihálynak. Mindannyian becsületesen dolgoznak. Hiszen az istállók régi típusúak, a gépesítés minimális. Így mondanom sem kell, hogy milyen feltételek mellett érnek el jó eredményeket a napi súlygyarapodásban, a takarmányozásban. Elsősorban adatokból megállapítottam az egy kg sertéshúsra számított takarmányfogyasztást és a hústermelés költségeit. Megtudtam például azt is, hogy az év öt hónapja alatt 0,51 kg súlygyarapodást értek el naponta (egy dekával többet a tervezettnél). Egy kg hús kitermelésére 4,25 kg tápot használnálak fel. Említést érdemel az is, hogy hústípusú sertéseik vannak, amelyeket 110—130 kg-os vágósúlyban értékesítenek. Sertéshús-eladási tervük 820 tona. Hogy ezt a mennyiséget teljesíteni tudják, négyezer darab hízósertést kell tartaniuk, illetve hizlalniuk. Május végéig a helyzet kedvezően alakult: 32 vagonnyit értékesítettek. A beszélgetés során az is kiderült, nekik köszönhető, hogy az istállók tiszták, az állatok egészségesek és a hústermelés jövedelmező. Az állatgondozók szorgalmas munkájáról az is tanúskodik, hogy az ahrakfogyasztás tíz dekával kevesebb a tervezettnél: vagyis a tervezett abrakfogyasztás 2,10 kg. A hústermelés zökkenőmentes teljesítése főleg a tehénállomány tervszerű felújításával magyarázható. Nem etetik feleslegesen a gyenge hozamú teheneket, azokat, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek. A tehénállomány felújítása egyben arra is utal, hogy az utánpótlás, vagyis a borjúnevelés üteme összhangban van a szükséglettel. -Az állatgondozók dicséretére válik az is, hogy a jó eredményt nem takarmánypazarlással, hanem a takarékossági követelmények betartásával érték el. 9 Mit etetnek az állatokkal? — A legkorszerűbben előkészített takarmányokat: 3 kg hereiisztet, 2 kg kukoricalisztet, 2 kg abrakot és anynyi szalmát, amennyit fogyasztani bírnak — mondotta a főállattenyésztő. * Nos, ha már részt vehettem az értékelésnél, átlapoztam a sertéshús termelésének nyilvántartását is. Az hogy a szövetkezet feladatait teljesíteni tudja. Nemcsak maguk nevelik a malacokat, hanem vásárolnak is. Például legutóbb ötszáz db-ot veitek a búéi és a sokolcei földművesszövetkezettől. A malacok vásárlására még szükség van, egyrészt azért, mert a szaporulat közepes (18,5 kocánként, másrészt pedig a 3500 férőhelyes hizlalda miatt, amit a múlt évben vettek ál. A hizlaldában a hízósertések hetven százalékát az izsaiak, harminc százalékát a martovceiek biztosítják. Hogy a hizlalda ne álljon üresen, ezért még vásárolniuk kell a malacokat, mert nem rendelkeznek elegendő kocával. A vezetők tudják, hogy a nagyhizlalda folyamatos ellátásához jő kocaállománnyal kell rendelkezniük. Ehhez természetesen javítani kell a kocánkénti malacelválasztást és az elhullást csökkenteni, ami még mindig hét százalék! Az izsai gazdaságban szlovák fehér nemes sertésekből törzsállomány van. A felújításhoz tenyészsüldőket vásárolnak. Ezeket landrace kanokkal búgatják. Az utódok ötven-ötven százalékos véraránnyal kerülnek válogatásra. Közülük választják ki a haszontenyészet kocáit, s ezeket landrace vagy hempshire apaállatokkal mesterségesen termékenyítik. Ebből a keresztezésből származó utódok kimondottan hústípusúak, ezek 35 kg-os korban kerülnek a hízóba. A hízósertések jól hasznosítják a tápot, gyorsan bíznak, ezért jó a súlygyarapodás. Az öt hónap alatt 32 vagonnyi húst adtak el a húsüzemnek. Ez azt bizonyítja, hogy a termelés dinamikus. Továbbra is jó irányban halad, ezért a későbbiek során sem okoz gondot a húseladási időterv teljesítése. Bíznak abban, hogy a következő időszakban is helytállnak, hiszen erre kötelezi őket a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére tett vállalásuk is. E gazdaság sertésgondozói arra vállalkoztak, hogy a tervezettnél fél malaccal többet választanak el kocánként, ami 275 darabbal több a tervezettnél. Továbbá vállalták, hogy ahraktakarmányból a szarvasmarha-hizlaláshoz hasonlóan minden kg hús kitermelésénél tíz dekát megtakarítanak. Erre lehetőségük is van, hiszen már öt dekás megtakarítást az első félévben elértek. Ezt még az év végéig csökkentik, s ezáltal a sertéshústermelés is olcsóbbá válik. Ezenkívül azt vállalták, hogy környezetük szépítése érdekében minden dolgozó negyven órát dolgozik le társadalmi munkában. Nagy Teréz Megfelelő takarmányozás mellett a szabadtartású, egyszerű kivitelezésű istállókban is jól híznak az állatok. Foto: —bbn— A TUDOMÁNY VíÜCa A TEHENEK * ELLESI BÉNULÁSÁNAK MEGELŐZÉSE A vemhes tehenek ásványianyagellátásának leggyakoribb hibája az ellés előtti utolsó hetekben a tűi nagy mészmennyiség és az alkáli sók, fő leg a kálium feleslege, ami igen ked vezötleniil hat a mész reszprociójára, illetve a csontozatból való mobilizálására. Az ellesi bénulás megelőzésének feltételei! az előrehaladott vemhesség állapotában a nagy mészfölösleg megakadályozása a mészdús ásványi keverékek elhagyásával és a mészdűs takarmányok, így a répalevél, lucerna és here korlátozott etetésével, foszfordús koncentrátum és ásványi keverék meghatározott arányú etetésével, a D-vitapiin pótlásával, a vemhesség utolsó időszakában és ugyanígy a laktáciő kezdetén a nagy alkálifölösleg megelőzésére állatonként napi 100—140 gramm ammónium-klorld adagolásával. (Tierzucht) MAGZATATÜLTETÉS A SERTÉSTENYÉSZTÉSBEN Állattenyésztési kísérletek során már a múlt században is végeztek magzatátültetési kísérleteket. Ma ez az eljárás elsősorban a sertéstenyésztésben honosodott meg. Az Egyesült Államokban például több nagy telep állománya e technika alkalmazásával jött létre. A megtermékenyített pete átültetésére a legalkalmasabb idő a tüszőrepedést követő 72 óra. Í-) I Így reagálnak a malacok az optimális tartástechnológiára. Fotó: -dek A jobbtól tanulni nem szégyen! Az alekšincei „Űj Élet“ társult szövetkezet Zbehy-i farmján Emília Fusková már tizenhét esztendeje példásan dolgozik. Vezetője egy háromtagú munkaközösségnek. Versenyre keltek a szocialista munkabrigád cítn elnyeréséért. A kollektíva két tagja 20,2, ő maga pedig 24,9 malacot választott el kocánként az elmúlt évben. Idén az állattenyésztők nitrai járási értekezletén Fusková elvtársnő versenyre hívta a járás kocagondozóit a legnagyobb malacelválasztási átlag eléréséért. 0 maga vállalta, hogy kocánként átlagosan huszonnégy malacot választ el. Az első negyedévben elért eredményei nagyon biztatóak. Kocánként nem kevesebb mint 8,2 malacot választott el, s az első félévben minden bizonnyal eléri a tizennégyet. A kiváló eredményt rendkívüli munkaszorgalommal és tenyésztői becsülettel éri el. Ezen jó tulajdonságai kerülnek előtérbe minden tevékenységében. Olyan lelkiismerettel gondoskodik a rábízott állatokról, mintha sajátjai lennének. Nagy jelentőséget tulajdonít a kocák csoportos fedeztetésének. Jó munkájának kézenfekvő bizonyítéka, hogy némely kocája egyszerre tizennégy-tizenöt malacot ellik. A csoportos fedeztetésnek nagy előnye, hogy a kocák csoportokban ellenek, ezért egyenletesen fejlett állatokat adhat a kevesebbet ellő kocák alá a népes almokból. így minimális a malacelhullás. Az elmúlt év őszétől például ez év februárjáig mindössze két malac hullott el a gondozásában levő állományból, ami a kiváló munka legjobb bizonyítéka, pedig az állatokat hat-hét kg-os átlagsúlyban választja el. A korai elválasztás lehetővé teszi az évi 2,4 ellés elérését. Az elletőben szükség szerint tartózkodik. A csoportos ellések alkalmával és az ellést követő időszakban rendkívüli gondot fordít a kocák és a malacok ellátásába, ügyel az egészségi állapot, megtartására, szabályozza a takarmányadagot stb. Szükség szerint egyedi takarmányozással segíti az erőnlét megtartását, hogy a hasznosság ne szenvedjen kárt. , A malacokat infralámpákkal melengeti. Maga neveli a kocasüldőket, ezt nem hagyja a véletlenre. Lelkiismeretes, áldozatkész munkája jó példa munkatársai, de a gazdaság többi dolgozói részére is. Idén bejárta a társult gazdaság állattenyésztő farmjait, s elbeszélgetett a dolgozókkal. Ismertette beváít tapasztalatait, hadd okuljanak belőle. Bebizonyosodott, hogy a negyvennyolc éves, négy gyermekes Emília Fusková nemcsak kiváló kocagondozó, hanem nagyon jó nevelő is, aki ágazati kitüntetést szerzett. Jó volna, ha más gazdaságok kocagondozói ellátogatnának hozzá és ellesnék módszereit, mert a jobbtól tanulni nem szégyen! Jozef Lukáfc mérnök A heterózis hatékonysága A heterózis gyakorlati alkalmazásakor sok szakember csak я fajták közötti keresztezés hatását, illetve az ezek alapján bekövetkező eredményeket veszi figyelembe, viszont szem elöl téveszti és elhanyagolja a fajtákon belüli heterózis lehetőségeit. Meg kell jegyezni, hogy a tenyésztőt munka helyes szervezése esetén egy fajtán belül genetikai szempontból is elegendően elkülöníthető csoportok találhatók, amelyek párosítása a* utódokban ’nagyon is érzékelhető heterózishatást vált ki. Ez ideig a baromfitenyésztés mondható ilyen szempontból a legeredményesebbnek. Szovjetunióban és másutt olyan legborn-vonalakat szelektáltak, amelyekből keresztezéssel jobb termelöképességű tojókat tenyésztettek ki, s az utódok életképessége is javult. A krími területen lévű baromfitenyésztő kombinátban a fehérorosz fajtának olyan két vonalát (108 és 108-os számúak) sikerült előállítani, amelyek párosításkor lényegesen jobb bsterózishatúst mutattak. Hasonlóan sikerült a ieghornnak japán és kanadai eredetű vonalát szelektálni, s azok párosításából jó biológiai és termelési mutatókat kaptak. A hollandiai és más leghorn vonalakból szintén eredményben állítottak elő hibrideket. A pecsenyecsirke-nevelésben szintén sikeresen alkalmazzák a heterőziskeresztezéseket, természetesen különös gondot fordítva a szülőpárok kiválasztására. A baromfitenyésztéshez hasonlóan az állattenyésztés más ágazataiban — szovjet viszonylatban például a sertés- és húsmarlm-tenyésztésben — használják fel a heterózishatást. Eredményes kísérletek folynak tejein típusú tehenekkel, tej-hús típusú tehenekkel és húsmarhákkal. Ausztráliában a hereford és fajtatiszta, valamint hibrid bramán marhákkal való keresztezésekkel szintén jó eredményeket kaptak. Szovjetunióban a húsmarha-keresztezés már régebben megindult. Az NDK-ban nemrég hozták nyilvánosságra a cbarulais bikákkal és a német fekete-tarka tehenekkel folytatott keresztezések jó eredményeit. Folynak a charolais bikák és jersey X fekete-tarka tehenek keresztezései. Üj-Zélandban népszerű a fríz X angus és angus X hereford utódok fedeztetése charolais bikákkal. Ez a 2—3 fajtás keresztezés azonban igen alapos tenyésztői munkát kíván. Az USA-han és Kanadában is többszörös hibrid-előállításokkal próbálkoznak, például charolais és holstein teheneket angus bikákkal párosítanak és utódaikat hereford bikákkal fedeztetik. Világviszonylatban a heterózis előnyeit leginkább a sertéstenyésztésben tanulmányozzák. Mind a Szovjetunióban, mind más államokban a kutatóintézetek egész sora foglalkozik a fajtaközi keresztezés-variációk hatékonyságának feltárásával. jó tartaléknak látszik az első generációs nagyteljesítményű anyák búgatása egy harmadik fajta kanjával. Ilyen esetben az utódban a heterózishatáshoz további genetikai hatások társulnak. Bulgáriában jó eredményeket kaptak a bolgár fehér koca és a belga pietrain kan keresztezésével. Keresztezéseket folytattak pietrain kan, landraca, nagy fehér és hampshire kocával is. Magyarországon az AHYB és а КАНУВ adott jó eredményeket. A juhtenyésztés a heterózis tekintetében szintén elhanyagolt terület volt. Az utóbbi években a hús- és gyapjútermelés fokozására előnyös keresztezéseket végeztek. Így például Knbánban finomgyapjas anyái lincoln fajtával kereszteztek. A példák felsorolását minden állattenyésztési ágazatban széleskörűen folytatni lehetne. (Zsivotnovodsztvo) ♦
